Képviselőházi napló, 1910. XXVI. kötet • 1914. julius 22–1915. május 6.

Ülésnapok - 1910-560

560. országos ülés Í9íí Julius 23-án, csütörtökön. 137 Preszly Elemér : Igen, a régi nem volt, megtörténhetik a jövőben is, hogy ez a községi biró hatálytalanitja a törvény rendelkezését azzal, hogy a szóval előterjesztett panaszt a jövőben a továbbiakban is ugy tárgyalja le, hogy erről semmiféle irást nem vesz fel, ugy, hogy ennek semmiféle nyoma nem lesz, semmiféle akta, maradandó irás nem is marad. Ép ezért azon az állásponton vagyok, hogy ezen községi birósági ügyek teljesen mentesittessenek mindenféle illeték alól. De ha már a t. többség a t. igazságügyminister ur és a t. pénzügyminister ragaszkodik ezen intézkedéshez, tekintettel a 40 és 50 korona közti ügyekre, amelyek eddig a biróság elé tartozó sommás ügyek voltak és most bagatellügyek lesznek, ami által a királyi kincstárt bizonyos károsodás éri és csökkenni fog a jövedelem : legalább kompromisszumképen tartsuk fenn az eddigi állapotot abban az irányban, hogy ezen szóval előterjesztett ügyek a jövőben továbbra is illeték- és bélyegmentesek maradjanak. T. képviselőház ! Olvasva annak a szabályrendeletnek egyes intézkedéseit és rendelkezéseit, amelyeket az 1877. évi XXII. t.-cz. 91. §-a alapján bocsátott ki a pénzügyminister, a 8. §-ban egy igen humánus intézkedést találok, amely szerint a mezei rendőri ügyekre és a vadak által okozott kártérítési keresetekre vonatkozó eljárás teljesen bélyegmentes. Ugyanennek a törvényjavaslatnak 89. §-ában a hatályát vesztő törvények és rendeletek között nincs felsorolva ez a rendelet, tekintettel azonban arra, hogy ezt a községi birósági ügyet külön paragrafusban szabályozza, valószinünek tartom és ugy magyarázom a törvényt, hogy ezzel a törvénynyel ellenkező intézkedések hatályon kivül helyeztetnek és épen ezért én az előadó urnak és az igazságügyminister urnok is figyelmébe ajánlom, hogy az eddigi állapotot legalább a szóval előterjesztett panaszokra tartsák fenn, továbbá tegyenek megnyugtató kijelentést olyan irányban, hogy ennek a szabályrendeletnek 8. §-a a mezei károkra és a vadak által okozott károkra vonatkozólag továbbra is érvényben marad. (Helyeslés balról.) Elnök: Ki következik ? Szász Pál jegyző: Csermák Ernő ! Csermák Ernő: T. képviselőház ! Ami ismertetést a t. igazságügyminister ur erre a községi birósági eljárásra vonatkozólag adott, az voltaképen a községi bíráskodáshoz ugy arányuk, mint egy kabátgomb az egész ruhához. Foglalkozott egy piczike kis részével ennek a dolognak, azonban magával a dolog részleteivel nem foglalkozott. Lehetséges, hogy a t. igazságügyminister urnak nem volt annyi ideje, hogy a községi bíráskodásra vonatkozó szabályokat és az illetékszabályokat megtanulhassa; hiszen nem volt ideje arra sem, hogy a saját házszabályainkat átolvassa. En elismerem, hogy ez mind időbe kerül, azonban méltóztassanak megengedni, hogy ezt a hiányt pótoljam annál is inkább, mert az KÉPYH. NAPLÓ. 1910 1915. XXVI. KÖTET. igen t. ministerelnök urnak igazságszeretetétől én azt remélem, hogy ha fel lesz világositva a szakasz valódi tartalmáról, akkor talán az Igazmondóban erről is fel fogja világosítani azt a népet, amely czikkeit olvassa ; akkor az a czikk is más világításban fogja ezt a dolgot beállítani, mint eddig be volt állítva. Szmrecsányi György: Azt mondta, hogy nem ért hozzá ! Csermák Ernő: En, t. képviselőház, szükségesnek tartom, hogy a községi bíráskodással, ugy, amint az illetékszabályok az egyes tételeket beállítják, foglalkozzam és minden egyes tételt megvilágítsak. A 68. §. azt mondja, hogy a községi birói eljárásban a következő illeték jár. Az első pont igy szól : »Irásban vagy szóval előterjesztett panasz után a benyújtás vagy előterjesztés alkalmával ivenként 30 fillér«. Itt különbséget kell tennünk, amint t. képviselőtársam Preszly Elemér is előadta, az írásban vagy szóban előterjesztett keresetek között. Ha nézzük a jelenleg érvényben levő illetéki díjszabást, azt találjuk, hogy a 13. tétel 1. II. A. pont alatt foglalkozik az Írásbeli beadványokkal, amelyek után 24 fillér bélyegilleték jár. Ellenben a 14. tétel LI. pontja foglalkozik a szóbeli előterjesztésekkel, amelyekről megállapítja, hogy azok teljesen illetékmentesek. Ez nem jelentőség nélkül való dolog, t. képviselőház. Tudjuk, hogy a községi bíráskodásban túlnyomó a szóval előterjesztett kereset, amelyeknek csak csekély peTczentje az írásban előterjesztett kereset. Kisközségben nem akad olyan ügyetlen paraszt, aki Írásban terjesztené elő keresetét, mikor, ha szóval terjeszti elő, nem kell bélyeget lerónia. Ha pedig a 24 filléres illetéket 30 fillérre emeljük fel, ezzel már nagy emelést végeztünk ; ha pedig a 30 fillér illetékei a szóbeli keresetekre is kiterjesztjük, akkor százezrekre menő perekben szedjük ezt a 30 fillért, amelyet eddig egyáltalában nem szedtünk. A szakasz második pontja szerint a tárgyalási jegyzőkönyv után ivenkint 30 fillér jár ; ez az eddigi 24 fillérrel szemben 25%-os emelkedést jelent, amely ismét annak a szegény félnek a rovására megy. Következik az ítéleti és egyességi illetékek kérdése. Ugy vettem ki, hogy az Ítéletek tekintetében az előadó ur 30 filléres illetéket kontemplál. Szalay László : Negyvenet ! Hantos Elemér előadó: A mai eljárásban negyvenet, ezután harmincz lesz. Csermák Ernő: Kétségtelen tény az, hogy ez a mai helyzettel szemben javítás, amennyiben ma az 1894. évi XXVI. t,-czikknek a 29. §-a áll érvényben, amely kimondja, hogy a községi bíráskodás alá tartozó peres ügyekben az ítéleti illeték 20 fillér. Ámde ha ezt a tételt összehasonlítjuk a negyedik tétellel, amely az egyességekről szól, ott már az előadó ur nem érintette azt a tételt, amely 30 fillérben állapítja meg az egyességi bé18