Képviselőházi napló, 1910. XXVI. kötet • 1914. julius 22–1915. május 6.
Ülésnapok - 1910-560
132 560, országos ülés i91k j, legtájékozatlanabb és legtudatlanabb néposztálylyal szemben, amidőn egészen más bélyegjegyek beszerzésére utasíttatnak az illető panaszos felek, mint aminőkre tulajdonképen abban a perben szükség volna. Nem azon múlik a dolog, t. előadó ur, hogy a szegény ember szegényjogon is perelhet. Nem ez a kérdés. A szegényjog a szegényvédelem kérdése, az nem tartozik a szocziális kérdések közé. «A szocziális kérdés ismét más. A szocziális kérdés, hogy röviden mondjam, az ... Elnök (csenget. Nagy zaj balfelöl.) : Csendet kérek! Az ilyen általános fejtegetéseket a részletes tárgyalásnál nem engedhetem meg. Szmrecsányi György: Az előadó ur mondta! Elnök: Szmrecsányi György képviselő urat ismételt közbeszólásaiért 'rendreutasitom. A képviselő urat jiedig ismételten figyelmeztetem tartózkodjék az ilyen általános fejtegetésektől. (Zaj a baloldalon. Helyeslés jobbfelöl,) Szmrecsányi György: Az előadónak lehet és nekünk nem lehet ? Elnök: Csendet kérek! (Felkiáltások bálfelöl: Nem. kell Móricz! Már megy ki! Derültség.) Platthy György: A t. házat hívom fel tanúnak arra, hogy én szigorúan ragaszkodtam ahhoz a kerethez, (Igaz! TJgy van! a bal- és a szélsöbaloldalon.) amelyet ez a paragrafus megszab. Azonban, ezer bocsánatot kérek, amidőn arról van szó, hogy a legszegényebb osztály terhén könnyitsünk, akkor én a magam részéről természetesnek tartottam a szocziális szempontok felemlitését. (Igaz! Ugy van! Helyeslés a balés a szélsöbaloldalon.) Bakonyi Samu: Természetes! Óvatosabban kellene kezelni ezt a dolgot! Eitner Zsigmond: Az előadónak szabad! Elnök (csenget) : Csendet kérek! Platthy György: Szóval, csak azt akarom megállapítani, hogy minket nem vigasztal az, ha a szegény ember szegényjogon perelhet, mert a kérdésnek nem ez a lényege. A kérdés itt, ebben az esetben elintézést nyer magamagától, ámbár még mindig bizonyos kényelmetlenséggel jár, mert' hiszen annak a szegény embernek a kerületi elöljáróságtól meg kell szereznie a szegénységi bizonyítványt, ami sok esetben felesleges zaklatásokat is eredményez. (Igaz! Ugy van! balfelöl.) De, mondom, nem az a lényeg, hogy a szegény ember szegényjogon is perelhet. Itt arról van szó, hogy batagell-ügyekben nem érdemes a királyi kincstárnak ilyenfajta és ilyenmórvü illetékekkel foglalkoznia. Minim a non curat praetor. Ebből talán megérti az igazságügyminister ur, hogy mi az a gondolat, ami engem ennek a szakasznak tárgyalásánál vezet. (Mozgás jobbfelöl.) Ez a szakasz bizonyítja, — és ezt senki sem vonhatja kétségbe — hogy igenis, a szegényebb néposztály terhének emelése fog bekövetkezni a javaslat elfogadása által. (Igaz! TJgy van! balfelöl,) Es ebben a tekintetben nekem ' üius 23-án, csütörtökön. \ sajnálattal kell konstatálnom, hogy a mínisterelnök urnak kijelentése, melyet a részletes vita során tett, mintha ezen illetékjavaslat következtében a szegényebb néposztály terhei könnyebbülnének . . . Hantos Elemér előadó: Ez igaz. Csermák Ernő : Igaz ? Platthy György: . . . csakis tévedésen alapulhat. Igen egyszerűen fogok erre az állításra felelni. (Halljuk! Halljuk! balfelöl.) Itt van pl. a javaslat 68. §-a, amelyben kétségbevonhatatlan az illetékemelés. De mondok még egy argumentumot, amely azt hiszem, az előadó urat is meg fogja győzni, nevezetesen kiemelem, hogy az 1—100 K-ig terjedő s a polgári peres eljárás alá tartozó ügyekben, vagyis az egészen kis perekben kontemplált emelést, t. i. 42°/o-ot számítva, amit ezen perek mennyiségére vonatkozólag a pénzügyminister ur mondott, az emelés magánál a keresetnél 319.629 K-át eredményez, (Zaj bal felöl.) a jegyzőkönyveknél 33.810 K-át, a végrehajtási ügyekben 63.165 K 60 f-t, vagyis egymagában az 1—100 K-ig terjedő kis ügyekben az illetékemelés a legegyszerűbb eljárás mellett, tisztán a keresetet, egy jegyzőkönyvet és a legegyszerűbb végrehajtási kérvényt tételezve fel, még az ítéleti, határozati illetékekről sem beszélve, 416.604 K-t tesz ki. Ebből az következik, hogy igenis a legalsó fokon az igazságszolgáltatás megdrágittatik, és igenis állítom, hogy a kormány nem volt elég szocziális érzékkel a szegény nép igazságszolgáltatási igényeivel szemben Állítom azt is, hogy kijelentés, amelyet a minister ur a részletes vita során, valamint az »Igazmondó«-ban is tett, csak tévedésen alapulhat. Ha ezt a kijelentést magamforma, jelentéktelen ember teszi, illetőleg írja meg egy olyan lapban, amelyet hivatalosan terjesztenek az egész országban, az még megbocsájtható; de ha maga a ministerelnök a saját neve alatt koczkáztat meg ilyen állítást, azt — bocsánat a kifejezésért — másnak, mint demagógiának nem lehet nevezni. (Derültség a jobboldalon. Igaz! Ugy van! a baloldalon.) Hantos Elemér előadó: Ez a beszéd a demagógia! (Zaj a baloldalon.) Elnök (csenget): Csendet kérek! (Zaj.) Platthy György (az elnökhöz fordulva): Reflektálhatok az előadó ur közbeszólására ? Bakonyi Samu : Hogyne, a vitában hangzott el! (Zaj.) Platthy György: T. kérjviselőház! Elmondottam, hogy mi vezet engem akkor, amidőn azt indítványozom, hogy a községi bíráskodásban előforduló peres ügyekben az illetékmentesség megadassák. Erre vonatkozólag javaslatom a következő : Indítványozom, hogy a 68. §. első pontja a következőképen szóljon (olvassa): »A községi bíróság (békebiró) előtti eljárásban (Pp. 755—766. §.) beleértve a végrehajtási eljárást is, a per tárgyának értékére való 1 tekin-
