Képviselőházi napló, 1910. XXVI. kötet • 1914. julius 22–1915. május 6.

Ülésnapok - 1910-560

Í30 560. országos ülés 191b július- 33-án, csütörtökön. cziója mindenkor az önző, rideg pártérdek volt! (ügy van! balfelöl. Mozgás a jobboldalon.) Tudvalevő dolog, hogy ezt a községi bíró­sági bagatelleljárást a legszegényebb néposztály veszi igénybe. A polgári peres eljárás szerint sokkal több ügy utaltatik ezen bagatellbiróság hatáskörébe, mint eddig, és épen azért nem értem az előadó ur okoskodását, hogy azért, mert mostan nagyobb a forgalom, az illetéket is mindjárt emelni kell. Hantos Elemér előadó: Nem forgalomról beszéltem! (Zaj. Elnölc csenget.) Szmrecsányi György: Ez a szakasz az egész vonalon emeli az eddig megállapított illetéke­ket és amint az általános vita alkalmával már hallottuk, ez az emelés az állami költségvetés­ben igazán nevetségesen csekély kis összeggel szerepel csak, ugy hogy én nem tudom meg­érteni, miért ragaszkodik a j)énzügyminister ur és az igazságügyminister ur ahhoz, hogy épen ebben a bagatelleljárásban, a községi bírás­kodásnál, ahol a legközelebbről van a nép érintve, nem honorálják annak a szegény nép­nek igazán természetszerű jogát, hogy ő az ő bagatellügyeiben teljesen illetékmentes eljárás utján kapjon igazságot. Annak a szegény munkanélküli embernek a városban, annak a szegény napszámosnak, aki 80 krajczárt vagy 1 forintot keres egy napon, nem mindegy, hogy 20—30—40 fillért vagy 15 fillért fizet-e? Hantos Elemér előadó: Az szegényjogon ingyen perelhet! Szmrecsányi György: Szegényjogon! (Derült­ség balfelöl.) Az előadó ur említi a szegényjogot. A sze­génységi bizonyítvány kiállításánál, amelyet a város ad ki a szegényjogon való perlés czéljára, a legalacsonyabb napszámot veszik czinozurának. Budapesten, ha jól tudom, akkor kap egy mun­kás bizonyítványt, hogy szegényjogon perelhessen, ha napi keresménye nem haladja meg a három koronát. Annak a háromkoronás napszámosnak pedig, akinek a három koronából magát, fele­ségét és gyermekét el kell tartania, annak a napszámosnak sem mindegy az, hogy ő 15 vagy 45 vagy 60 filléres bélyeget köteles ráragasz­tani arra az ítéletre vagy jegyzőkönyvre. Ép ezért azt vagyok bátor indítványozni, hogy ez a szakasz egyáltalán töröltessék (Helyeslés a baloldalon.) és helyébe a következő szakasz té­tessék (olvassa): »Községi bíróság, békebirák előtti eljárásban, tekintet nélkül a per tárgyá­nak értékére, peres feleknek teljes illetékmen­tességük van.« (Helyeslés a baloldalon.) Mivel a tárgyalás eddigi menetéből azt látjuk, hogy az ellenzék benyújtott módosításait nagyon csekély százalékban honorálta ugy a pénzügy­minister, mint pedig az igazságügyminister, ennélfogva én provideálva annak, hogy ezt a módosítást sem fogják elfogadni, erre az esetre a következő módosításokat vagyok bátor az eredeti bizottsági szöveghez jjroponálni. Először is kérem, hogy ebben a szakaszban mindenütt, ahol a 30 és 50 fillér előfordul, a 30 fillér 24 fillére, az 50 fillér pedig 30 fillérre szállíttassák le. (Helyeslés a baloldalon. Félkiáh tásoh a jobboldalon: Már le van szállítva!) Elnök (csenget): Csendet kérek, képviselő urak! Ne méltóztassanak a szónok úrral pár­beszédet folytatni! Szmrecsányi György: Nincs leszállítva! Én nagyon szívesen átengedem ezt a javaslatot, tessék önöknek beadni, akkor talán elfogadják, mert ha én adom be, valószínű, hogy nem fo­gadják el. Eitner Zsigmond : Majd ha megkapják rá az engedélyt. Elnök (csenget): Csendet kérek, képviselő urak! Szmrecsányi György: Már most tovább­menve módosításaimban: a harmadik bekezdés­ben egy olyan anomáliát látok, amely engem is, mint teljesen laikust, őszintén szólva megbot­ránkoztat. Azt mondja t. i. ez a harmadik be­kezdés (olvassa): »A végrehajtási eljárás során írásban vagy szóval előterjesztett kérelmek után előterjesztésükkor a kérelmet előterjesztő, a végrehajtás során készült jegyzőkönyvek után berekesztésükkor végrehajtató ivenként 30 fillér illetéket köteles fizetni«. Ide a »kérelmek« szó után a következő szavakat kérem beiktatni (olvassa) : »beleértve az árverési kérvényeket is«. (Helyeslés a baloldalon.) Miért kérem ezt ? Azért, mert a javaslat 3. szakaszának rendelkezései szerint az árverési kérvények 2 K-ás bélyeggel láttandók el. Már most micsoda lehetetlen helyzet fog itt előál­lani, t. igazságügyminister ur, ha a bagatell-, a községi eljárásban ilyen csekély és a többitől ilyen nagyon különböző illeték rovatik le, de ha ebből kifolyólag az árverési kérvény beadatik, akkor egyszerre 2 K-ás bélyeget kell arra rá­ragasztani? Az igazságügyminister ur nem tisz­tel meg engem figyelmével, azt hiszem, talán majd utólagosan kell ezt neki előterjesztenem. Justh Gyula: A vita bezárása után fog in­dítványt tenni! Szmrecsányi György: Ismétlem és hang­súlyozom: ez lehetetlen állapot és appellálok e ház minden tagjának igazságérzetére, hogy amikor bagatellügyekben 30—40 meg 24 fillé­res illetékek lerovásáról van szó, és akkor, ha az ezek határozatait végrehajtó árverési kér­vényt adnak be, hogy arra 2 K-s bélyeget kell­jen ragasztani: ez a legnagyobb méltánytalan­ság, a legnagyobb abszurdum és teljesen jellemzi azt a könnyelmű törvényalkotást, amelylyel önök itt most a ház elé lépnek. (Mozgás a jobbolda­lon. Igaz! Ugy van! a baloldalon.) Tovább menve, javaslom, hogy az utolsó előtti bekezdésben az utolsó ós utolsó előtti sorok hagyassanak ki és helyükbe ez a szöveg iktattassák: »a községi bíróság előtti eljárásra megállapított illetéket kell leróni*.

Next

/
Thumbnails
Contents