Képviselőházi napló, 1910. XXVI. kötet • 1914. julius 22–1915. május 6.
Ülésnapok - 1910-559
6 559. országos ülés i9ik Julius V2-én, szerdán. archiában és az egyiket a másiktól jól meg kell különböztetni. Kulturális tekintetben a szerbek és horvátok egységes nemzeti életre való törekvése jól értelmezendő. Az a kulturális élet, amely fejlődik, a nyomda, a költészet, a festészet, a zene és a tudomány utján nem szoritható állami határok közé és ezért nem kell minden kulturális belgrádi látogatásban mindjárt nagyszerb propagandát látni. A különböző ünnepek, ünnepélyek és a pohárköszöntők nemzetközileg elfogadott kulturális ismerkedési formák. Ezen véleményemet bizonyára osztja a t. kéjjviselő ur. (Mozgás a baloldalon.) Ha elfojtják és elnyomják magát a nemzeti életet, a nemzetben elkeseredett hangulatot teremtenek és ezzel a legjobb fegyvert szolgáltatják a nagyszerb propagandának. Nincs jobb mód a szerbeket ezen propaganda ölébe vetni, mint az ártatlanok üldözésének 1 ág ajtót nyitni és az egész szerb népet elnyomni akarni. Azon különböző velleitások, amelyeknek eredete a vallási és nemzeti gyűlöletben rejlik, e tekintetben nagyon rossz szolgálatot tesznek a monarchiának. Ezt különösen mi Horvátországban nagyon is lapasztalhatjuk. Nálunk általános az a vélemény, hogy a nagyszerb propaganda érdekében senki sem tett annyit, mint az ismert Rauch-rezsim, a Frank-pártiakkal és az ő nagyszerb árulási perük az annexió idején. Addig ugyancsak nem gondoltak Péter királyra és a szerb királyságra, annyival kevésbé, mert nekünk Szerbiával szemben megvan az évszázados nemzeti életünk, amely magas kulturnivón volt már akkor, amikor Szerbia még török rabság alatt nyögött, ugy hogy felszabadulása után első intelligens munkásait tőlünk szerezte. Azonban Rauch kormánya a Frank-pártiakkal együttműködve okos dolognak vélte, hogy ezer meg ezer példányban terjesszen a nép között egy vádiratot, amelyben vád alakjában ugyan, de a nagy nyilvánosság megismerkedett a nagyszerb propagandával. Azt az iratot akkor 2000 példányban nyomatták ki és osztották szét, hogy azzal agitáljanak a szerbek ellen. így adtak egy kész tervezetet vád alakjában az ifjúságnak. Arranézve, hogyan kell majd propagálni, feltéve, hogj? az ügyész mesterségesen alkotott vádjai megállanák helyüket. Ennek eredményeit most látjuk a Horvátországban ismétlődő merényletekben. így ma kizárólag Rauchnak és a Frank-pártiaknak lehet köszönni, hogy olyan vidékeken is foglalkoznak Péter király nevével, ahol azelőtt sohase jutottak abba a helyzetbe, hogy számon tartsák azt, ki ül Szerbia trónján. Ezen téves kormányzati rendszer gyászos eredménye csak azért volt lehetséges, mert az egész szerb életet, az ő templomát, iskoláját, szervezetét és nemzeti jellegét a nagyszerb propaganda alatt összegezték és összeköttetésbe hozták Szerbiával és Péter királyival és mégis a szerb nemzet érintetlen maradt ezen téves metódustól és Ö felsége fenkölt és bölcs kegye aboliczióval véget vetett ennek. (Zaj balfélől.) Rakovszky István : Micsoda szerb nemzetről beszél ? (Nagy zaj. Halljuk! Halljuk! jobbr elől.) Szeretném tudni ! Micsoda szerb nemzet, mert itt csak magyar nemzet van ! (Igaz ! Ugy van! balfélől. Zaj a jobboldalon. Elnök csenget.) B. Rajacsich József: Nem akarok a képviselő úrral közjogi vitatkozásba bocsátkozni. Rakovszky István : Pedig jó lenne ! (Zaj jobbfelől.) Gróf Tisza István ministerelnök: Halljuk! Elnök (csenget): Kérem Rakovszky István képviselő urat, ne zavarja a szónokot. Rakovszky István : Kérem, a ministerelnök is kiabál! (Zaj és derültség jobbfelől.) Elnök (csenget): Csendet kérek ! Méltóztassék folytatni. B. Rajacsich József: A szerbekre nézve nagy igazságtalanságot jelentett ez, mert fiai ártatlanul szenvedtek és két évig sínylődtek vizsgálati fogságban. (Zaj balfelöl.) Polónyi Dezső': Szerb nemzet ? B. Rajacsich József: Kérem, hát szerb nemzetiség. (Zaj.) Nekem a magyar nem anyanyelvem, ha nem tetszik, folytatom horvát nyelven. (Helyeslés.) Én a magyarok jogát nem akarom kétségbe vonni. (Helyeslés.) Rakovszky István : Rendben van ! (Halljuk ! Halljuk !) B. Rajacsich József: A monarchia szempontjábólilyen hibába esett Raucb, ki magát a monarchia érdekei legjobb képviselőjének tartotta és a Starcsevics-párti Hrvoj által a horvát száborban kifejtett szavak szerint akkora hazafi volt, hogy állandóan megjelent őfelsége előtt a nélkül, hogy a magyar ministerelnök közbenjárt volna és egy alkalommal mondta, hogyha nem vonják vissza a vasúti pragmatikát, ugy az ország határán, Gyékényesen csendőrrel dobatja le a magyar kalauzt a vasútról. (Zaj a baloldalon.) A nemzeti életnek a nagyszerb propagandával való azonositásának ily példája politikai, taktikai szempontból bizonyíték arra, hogy az államférfiak legnagyobb defektusa a szenvedélyes vallási vagy nemzeti gyűlölködés. Nem időszerű, hogy a szerajevói vizsgálat megejtése előtt rátérjek a nagyszerb propagandára, ámbár a t. képviselő ur e tekintetben is hiányos informácziókra támaszkodott. így pl. a Narodna Obranat illetőleg azt mondja a képviselő ur, hogy az mint kulturális intézmény létesült és a kultúra leple alatt vedlett azután át revoluczionárius szervezetté. Ennek épen az ellenkezője a való. A Narodna Obrana 1908-ban létesült Sabaczon, az annexiós krizis következtében és pedig, mint a» neve maga is megmondja, a nép védelmére. Ez a szervezet azért alakult, hogy önkénteseket gyűjtsön és ezeket szervezze s ez futótűzként bejárta egész Szerbiát, minden nagyobb helyiségben alakultak ilyen egyesületek, de az
