Képviselőházi napló, 1910. XXVI. kötet • 1914. julius 22–1915. május 6.
Ülésnapok - 1910-560
114 500, országos ülés Í91k Julius 23-án, csütörtökön. sodik bekezdésében benn marad az egyetemlegesség, ezt az egyetemleges kötelezettséget itt alkalmazni kell. Ezért ismételten kérem a házat, legyen szíves a 62. § második bekezdéséből e szavakat: »s a törvény rendelkezései értelmében az illeték viselésére köteles fél egyetemlegesen íeleló's« kihagyni. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Szólásra ki következik? Pál Alfréd jegyző : Springer Ferencz! Springer Ferencz: T. képviselőház! A 62. §. kétirányú intézkedést foglal magában. Az első pontban beszél azokról az esetekről, amelyekben bizonyos perek részben Ítélettel, részben egyességgel nyernek befejezést, az utolsó pont pedig beszél arról az esetről, amidőn több Ítélettel nyer bizonyos ügy befejezést és megállapítja az illeték mikénti viselésének kérdését. Ebben a tekintetben a javaslat a régi törvény rendelkezésével egybehangzó. A kifogás, amely felmerült és a melynek épen Csermák t. barátom adott kifejezést, abban csúcsosodik ki, hogyha az első esetben a peres felek egyike — mindig abból kell kiindulni, hogy több fél áll perben — a per tárgyára nézve egye séget köt, mondjuk mindjárt az első tárgyalás folyamán, viszont a többi peres fél egyszerűen kifogásolja a keresetet és érdemleges tárgyalásba bocsátkozik, akkor a helyzet ugyebár az, hogy aki egyezséget kötött, a dolog természete szerint abból a peres viszonyból tulaj donképen kikerül, ő a maga jogviszonyát az egyességgel rendezte. Az anomália tehát az, hogy bár ő a perből kikerült, a maga egyezsége után az illetéket le is rótta, mégis obiigóban marad mindaddig, míg az ügy jogérvényesen befejezve nincs. Ebből a szempontból teljesen igaza van Csermák t. barátomnak, mikor ő ennek a résznek kihagy r ását indítványozta. De akár van igaza, akár nincs, ez az intézkedés itt mindenesetre felesleges, mert abban a pillanatban, amikor a javaslatban meg van állapítva, hogy kik a kötelezettek az illeték lerovására — és ez meg van állapítva az 56. §-ban — hogy kik kötelesek egyetemlegesen fizetni az illetéket, akkor ez a rendelkezés minden konzekvenczia nélkül kihagyható. De ezenkívül a szövegezés is alig érthető. Mindjárt van itt egy stiláris hiba, amennyiben a »leróni« szó után a javaslat vesszőt tesz, pedig a »leróni« szó után egy gondolatot fejez be, amely után uj intézkedés jön. Itt tehát nem vesszőt, hanem pontot kell tenni. Azt mondja továbbá a javaslat: »az egész illetékért valamennyi ítéletben vagy egyességben szereplő, — és a törvény rendelkezései értelmében az illeték viselésére köteles fél — egyetemlegesen felelőse Ilyen nyakatekert stilizácziót nem lehet a törvénybe bevenni. Ha tehát mégis méltóztatnának e felesleges intézkedéshez ragaszkodni, a következő stiláris módosítást indítványozom : »Az egész illetékért a perben szereplő valamennyi illetékköteles fél egyetemlegesen felelős.« Ez érthető, rövid és egyszerű. Kérem tehát, méltóztassék elsősorban Csermák t. barátom indítványát elfogadni' amennyiben pedig azt nem méltóztatnának elfogadni, méltóztassanak stiláris módosításomhoz hozzájárulni. Elnök : Szólásra senki sincs feljegyezve. Kíván még valaki szólni ? (Nem !) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. Az előadó ur kivan szólni. Hantos Elemér előadó: T. ház! A magam részéről csak azt bátorkodom megjegyezni, hogy a szakaszt azzal a stiláris módosítással, amelyet az előttem szólott t. képviselő ur ajánlott, vagyok bátor elfogadni. Ami az érdemleges ellenvetéseket illeti, azok már az 56. §. tárgyalásánál, különösen Sághy t. képviselő ur részéről, megtétettek. Erre vonatkozólag már az igen tisztelt pénzügyminister ur kifejtette, hogy nemcsak a javaslatnak, de azonkívül az egész illetéki törvényhozásnak is rendszerébe ütköznék, hogyha az együttesen kötelezett feleket az egyetemlegesség alól kivonnék. Kérem tehát, méltóztassék a szakaszt Springer Ferencz t. képviselő ur stiláris módosításával elfogadni. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. (Felkiáltásolc bálfélül: Nem határozatképes a ház! Felkiáltások jobbfelől! Vagyunk hatvanan!) Akként fogom feltenni a kérdést, hogy elfogadja-e a ház a szakaszt a maga eredeti szövegezésében Springer Ferencz képviselő ur módosításával. Ha ez így elfogadtatnék, akkor a többij módosítás elesik. Kérdem tehát a házat, elfogadja-e a 62. §-t Springer Ferencz képviselő ur módosításával, igen vagy nem ? (Igen!) A ház a szakaszt Springer Ferencz képviselő ur módosításával fogadja el; a többi módosítás tehát elesik. Rudnyánszky György jegyző (olvassa a 63. §-t.) Elnök: Az előadó ur kivan szólni. Hantos Elemér előadó: T. ház! A 63. §. rendelkezik azokról az esetekről, amikor a fél a már beadott felebbviteli beadványt visszavonja, vagy amikor azt bármi okból a bíróság visszautasítja. Ezekre az esetekre megállapítja, hogy ilyenkor a félnek az illeték visszakövetelésére vagy a lerovási kötelezettség alól való felmentésre igénye nincs. Ez a szakasz ebben a szövegezésében igen méltánytalan (Ugy van! balfelöl.) és kifogásoltatott a túloldal több szónoka által. Azért vagyok bátor az igen. t. pénzügyminister ur hozzájárulásával e szakasznak olyan módosítását javaslatba hozni, amely szerint azokban az esetekben, mikor a felebbviteli beadványt, azért utasítják vissza, mert a fél elkésett, tehát a fél hibájából, vagy amikor a bíróság nem bírt hatáskörrel abban az esetben, vagy amikor a felebbvitelnek egyáltalán helye nincs. Ily esetekben téríttessék vissza az illeték, illetve ő illetékfizetésre ne legyen kötelezve. Erre vonatkozólag van szerencsém a következő módosítást benyújtani (olvassa) :
