Képviselőházi napló, 1910. XXVI. kötet • 1914. julius 22–1915. május 6.

Ülésnapok - 1910-560

5őO. országos ülés i9ih j »A régi 63. §. helyébe a következő uj paragrafus lép: A felebbvitel visszavonása vagy visszautasítása nem ad igényt az illeték visszakövetelésére, vagy a lerovási kötelezettség alól való felmentésre. Ha azonban a felebbvitel elkésett, vagy felebbvitelnek nincs helye, s a felebbvitelt e miatt visszavonják, vagy a bíróság visszautasítja, a felebbviteli beadvány első példányának első ive után az 1. §. 1. a) pontja alatt meghatározott illeték jár. A lerótt többletet vissza kell téríteni, illetve ha a lerovás nem történt meg, a kötelezettséget ezen illetékre nézve meg kell állapítani. Azután uj bekezdésben: A hiány pótlása végett visszaadott felebbviteli beadványokra nézve az 57. §. második bekezdését megfelelően kell alkalmazni.« Vagyok bátor az uj szakaszt ebben az uj szövegezésben, mely az eredetivel szemben több rendbeli lényeges könnyítést tartalmaz, elfogadásra ajánlani. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: Szólásra ki következik? Mihályi Péter jegyző: Tüdős János! Tüdős János : T. képviselőház ! Ehhez a szakaszhoz én azt a módosítást óhajtottam előterjeszteni, hogy a felebbvitel visszavonása esetén az egész illeték visszafizetésére legyen a félnek igénye és joga, visszautasítás esetén pedig legalább a fél illeték téríttessék vissza neki. A mélyen tisztelt előadó ur által beterjesztett módositás után én a magam módosító indítványától elállók, mert teljesen indokoltnak és helyesnek tartom azt a disztinkcziót, ami az előterjesztett módosításban van, hogy t. i. a beadványi illetéken felüli rész téríttessék vissza, miután a beadás tényleg megtörtént. Csak abban az egyben nem fogadhatom el a benyújtott módosítást, hogy az én szerény véleményem szerint a felebbvitel visszavonása esetén feltétlenül az a méltányos álláspont, hogy a felebbviteli illeték ne legyen megtartható a kincstár által; a felebbvitel mindenesetre a bírói eljárásnak ellenértéke lévén, a felebbvitel visszavonásánál a bírói eljárás csak arra a működésre szorítkozik, ami a beadványi illeték lerovásával már végrehajtatott, tehát a felebbviteli illletékért semmiféle ellenszolgáltatás nem történik. Én tehát a magam részéről bátor vagyok ajánlani, hogy az előadó ur által előterjesztett szöveg ezzel az egy módosítással fogadtassék el, amely annak az értékét magasan növelni fogja és a konzekvencziáját helyre fogja állitani, hogy visszavonás esetén a teljes felebbezési illeték visszatérítésének legyen helye és ezzel a módosítással én a beterjesztett szöveget elfogadom és elfogadásra ajánlom. Elnök : Szólásra következik ? Mihályi Péter jegyző: Bakonyi Samu! Bakonyi Samu: T. ház! Nagyon sajnálom, de nem helyezkedhetem a kompromisszumnak arra az álláspontjára, amelyet az előadó ur móalius 23-án, csütörtökön. 115 dositása jelent. Ennek a szakasznak az egész szelleme, amint az előadó ur is kénytelen elismerni módosításának indokolásában, élénken illusztrálja azt a — hogy ugy mondjam — mohóságot, amely a maga merev egyoldalúságával akarja a kincstári érdekeket istápolni, nem törődve magában a javaslatban lefektetett alapelvekkel, a már elfogadott megelőző rendelkezések tartalmával. A 63. §., még ha az előadó ur módosításával menne is keresztül, homlokegyenest ellenkezik a javaslat 61. §-ban helyesen konstruált elvvel, amelyet a t. ház már el is fogadott és, amely kimondja, hogy a határozati illeték visszatérítésének akkor van helye, ha a bíróság azt a határozatot, amelynek illetékét lerótták, nem hozza meg. Ebből a legegyszerűbb törvénymagyarázatból is következik az, hogy ha a felebbezési bíróság nem hoz határozatot, a felebbezési illeték visszatérittessék. Épen azért én intranzigensebb javaslatot terjesztek elő, mint akár az előadó ur, akár Tüdős János t. barátom. Teszem pedig ezt a 61. §-ban megkonstruált elv megóvása érdekében, mert ilyen kapkodó inkonzekvencziákba, mint aminőkbe az előadó ur, de Tüdős János módosításának elfogadásával is belejutunk, a törvényhozásnak nem szabad belemennie. Azért indítványozom, hogy a szakasz első bekezdése egészen töröltessék, mert ez viszi következetesen keresztül a 61. §-ban konsturált elvet és csak igy jut kifejezésre a felebbviteli beadványok illetékének kettős természete, egyrészt mint beadványi, másrészt pedig mint határozati illeték, amely utóbbit a beadványi illetékkel egyidejűleg magán a beadványon kell leróni. Már most akármilyen okból áll is elő az a helyzet, hogy nem következik be az a czél, amelyért a felebbviteli illeték határozati részét megfizettem, ebből okszerűen csak az következhetik, hogy a nem teljesített ellenszolgáltatásért előzetesen lerótt illeték visszatérittessék. Egyedül ez teremt tiszta helyzetet, ez felel meg a jogkereső közönség érdekének és ez óvja meg magának a törvényjavaslatnak a 61. §-ban lefektetett alapelvét. Ezért vagyok bátor a magam indítványának elfogadását kérni. Elnök : Szólásra következik ? Mihályi Péter jegyző: Jaczkó Pál! Jaczkó Pál: T. ház ! Bakonyi Samu t. képviselőtársam felszólalása után igen keveset kell mondanom, mert hiszen teljesen igaza van akkor, amikor a 63. §. homlokegyenest ellentétben áll a 61. §-szal és erre hivatkozik. Itt ugyanabba a hibába esünk, amelyet az általános vita során voltam bátor megemlíteni : nem disztingválunk t. i. illeték és fogyasztási adó között, mert abban a perczben, amikor a felebbezési illetéket adónak méltóztatnak minősíteni és nem illetéknek, vagyis tekintet nélkül arra, hogy ellenszolgáltatást kapott-e vagy sem, én már tartozom azt az illetéknek nevezett fogyasztási adót leróni, akkor teljesen helyes az az álláspont, amely az 1894 : XXVI. t.-cz. 22. §-ából következik, amelyre az indokolás 15*