Képviselőházi napló, 1910. XXVI. kötet • 1914. julius 22–1915. május 6.

Ülésnapok - 1910-560

108 560. országos ülés 191b ben, de arra nézve, hogy mi a levél és mi az iv, azt a közfelfogás dönti el. (Zaj balfelöl.) Bátorkodom indítványozni, hogy Jaczkó képviselő ur módosításának elfogadásával a szakaszt egyébként változatlanul elfogadni szíveskedjék. (Helyeslés jobbfelM.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A házszabályok értelmében elsősorban a szakasz eredeti szövegére teszem fel a kérdést és amennyiben az elfogadtatnék, elesnek a módosítások; amennyiben pedig nem, akkor ugyancsak a házszabályok rendelkezése értelmében a hozzá legközelebb álló módositványnyal kiegészített szakaszra teszem fel a kérdést, vagyis Jaczkó Pál képviselő ur módosítására és ha az elfogadtatnék, akkor a többi módositványt elej tettnek fogom kijelenteni. Sorrendben fogom feltenni a kérdést. (Halljuk ! Halljuk !) Kérdem, méltóztatik-e a szakaszt az eredeti bizottsági szövegezésben elfogadni, igen vagy nem ? (Nem !) A ház a szakaszt az eredeti bizottsági szövegezésben nem fogadja el. Kérdem, elfogadja-e a ház a szakaszt a bizottság eredeti szövegezésében Jaczkó képviselő ur azon módosításával, hogy beszurassék : »és a királyi közjegyzőkhöz*, igen vagy nem ? (Igen I) A ház a szakaszt Jaczkó képviselő ur módosításával -fogadja el ós így a többi módositványok ekének. Következik az 58. §. Rudnyánszky György jegyző (olvassa az 58. §-<;. Elnök : Szólásra következik ? Pál Alfréd jegyző : Springer Ferencz ! Springer Ferencz: Nem élek a szólás jogával. Elnök : Szólni senki sem kivan ? Szalay László : T. ház ! Jelét kívánván adni annak, hogy mi, akik e javaslat tárgyalásánál innen, az ellenzéki padokról felszólalunk, nemcsak a negáczió és az örökös kritika terén állunk, kívántam e szakasznál felszólalni. (Az elnöki széket Simontsits Elemér alelnök foglalja el.) Erre a szakaszra vonatkozólag a magam részéről kijelentem, hogy amennyiben ezt ugy szövegezésében, mint tételes rendelkezéseiben helyesnek tartom, a szakasz elfogadása ellen kifogást nem teszek, arra nézve módosítást be nem nyújtok, hanem azt az eredeti szövegezésben elfogadom. (Helyeslés.) Elnök : Kivan valaki szólani ? (Nem !) Ha szólani senki sem kivan, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést•: elfogadja-e a ház az 58. §-t a bizottsági szövegezésben, igen vagy nem ? (Igen !) Az 58. §. elfogadtatik. Következik az 59, §, Rudnyánszky György jegyző (olvassa az 59. §-t.) Elnök : Ki következik szólásra ? július 23-án, csütörtökön. Csermák Ernő: T. képviselőház ! Az 59. §. második részével kívánok foglalkozni, amely azt mondja, hogy ha fizetési meghagyásos eljárásban kibocsátott fizetési meghagyás a polgári perrendtartás 597. §-a értelmében hatályát veszti, az ettől lerótt illeték visszatéritése vagy annak a polgári perrendtartás 600. §-a értelmében meg'nditott perben keletkező Ítélet vagy egyezség után járó illetékbe való beszámítása nem igényelhető. Ezt nem tartom helyes intézkedésnek. A po'gári perrendtartás 597. §-a értelmében a fizetési meghagyás hatálya akkor szűnik meg, ha azt annak keltétől számitott 6 hónap alatt az adósnak nem kézbesitik. Már most nyilvánvaló, hogy ha nem kézbesittetik a fizetési meghagyás, annak valami komoly oka van, ami akadályozza a hitelezőt a kézbesittetésben. Hasonlóképen ilyen természetű az 597. §. második pontja, amely azt mondja, hogy ha a teljesítési határidő leteltétől számitott három év alatt az adós ellen végrehajtási cselekményt nem foganatosítottak, akkor hatályát veszti a fizetési meghagyás. Itt is nyilvánvaló, hogy ha az adós ellen a hitelező három év alatt végrehajtást nem foganatosíttat, annak is valami komoly indoka van. Ezt rendszerint abban kell keresni, hogy a hitelező nem talál kellő garancziát arra, hogy a végrehajtást sikerrel foganatosíthassa. Ezen esetekben azonban a törvény 600. §-a megengedi, hogy ha a fizetési meghagyás az 597. §. első és második pontja alapján ekképen hatályát vesztette, a hatályvesztéstől számitott 30 nap alatt a hitelező kereset utján még érvényesíthesse követelését. Ilyen esetekben én nem találom méltányosnak, hogy akkor, amikor ugyanarról a követelésről van szó, amely után a határozati bélyeg egy része a fizetési meghagyási eljárásban már lerovatott, akkor ezt a már lerótt részt a további eljárásban beszámitani ne lehessen. Maga a törvény, amikor a magánjogi hatályt legalább is fentartani kívánja, honorálja ezt, mikor megengedi, hogy abban az esetben, ha megállapittatnék, hogy ez azonos azzal a követeléssel, amelyre nézve a fizetési meghagyást kibocsátották, a hitelező azokat a hatályokat, amelyeket a magánjog ehhez a keresetindításhoz füz, magának megmenthesse, feltéve, hogy 30 nap alatt megindítja a pert. Én tehát abban a nézetben vagyok,, hogy ezt a szakaszt ellenkezőleg kell szövegezni, vagyis azt kell mondani, hogy ebben az esetben a beszámítás igenis igényelhető ; ezért inditványozom, hogy a szakasz akképen szövegeztessék, hogy ha a fizetési meghagyásos eljárásban kibocsátott fizetési meghagyás a polgári perrendtartás 597. §-a alapján hatályát veszti, az ettől lerótt illeték visszatéritése vagy annak a polgári perrendtartás 600. §-a értelmében megindított perben keletkező ítélet vagy egyesség után járó illetékbe való beszámítása igényelhető. Módosításom tehát arra terjed, hogy az utolsó sorban ez a »nem« szócska hagyassék ki. Lehetne ezt a szakaszt talán megfelelőbben is szö-