Képviselőházi napló, 1910. XXVI. kötet • 1914. julius 22–1915. május 6.

Ülésnapok - 1910-560

560. országos ülés i9ík- Julius 23-án, csütörtökön. 1ÓÍ) Végezni — ezt megengedem, — de legegyszerűbb, ha kihagyjuk ezt a »nem« szócskát. Indítványozom tehát, hogy az 59. §. utolsó sorából a »nem« szó töröltessék. (Helyeslés balfelől.) Elnök : Szólásra következik ? Pál Alfréd jegyző : Springer Ferencz ! Springer Ferencz: T. képviselőház! Azt hi­szem, az az indítvány, amelyet Csermák Ernő t. barátom benyújtott, részben helytálló. Én azon­ban megalkudnám a kérdésben. T. i. a második bekezdésnek két intézkedése van. Van egy intéz­kedése a visszatérítés dolgában és egy intézkedése a beszámítás dolgában. Azt proponálnám, hogy abban a részben a bekezdés maradjon meg a maga eredeti szövegezésében, hogy amennyiben a fize­tési meghagyás hatályon kivül helyeztetik, vissza­térítésnek helye ne legyen. A magam részéről ezt teljesen helyesnek és megfelelőnek találom. Minthogy megtörténik a fizetési meghagyás kibocsátása, megtörténnek a birói cselekmények, ha utólag bármily okból hatályát veszti is a fizetési meghagyás, ám tessék az illetéket megfizetni, ott visszatérítésnek helye ne legyen. De az már csakugyan nem méltányos, hogy ha mielőtt még a fizetési meghagyás végleg hatályát vesztette volna, megindítom a pert a tör­vényes határidőn, 30 napon belül, a perben ítélet is hozatik, hogy akkor a fizetési meghagyással le­rótt illeték miért ne számittassék be a határozati illetékbe. Ezt semmivel sem lehet indokolni. A magam részéről két részre osztanám Cser­mák Ernő t. barátom indítványát. Az egyik részét nem fogadnám el, hanem azt mondanám, hogy maradjon meg az eredeti szövegezésében, ellenben, amennyiben a per folyamatba tétetett, az eset­ben a fizetési meghagyással lerótt illeték a határo­zati illetékbe beszámíttassák. A magam részéről azonban ezen szakaszhoz még egy módosítást pro­ponálok és pedig annak első bekezdéséhez. Az első bekezdés t. i. akképen szól, hogy (olvassa) : »Ha a felebbviteli bíróság az alsóbiróság határozatát feloldja, az ujabb határozat, vagy a létrejött birói egye ség után járó illetékbe azt az illetéket, mely a feloldott határozat után le volt róva, be kell számitank. Helyes, rendben van. Ehhez azonban én még hozzáfűzném azt és pedig nem is külön mondat alakjában, hanem vesszőt tennék és azt mondanám tovább: »sőt egyesség esetében az Ítéleti illeték czimén lerótt bélyegilleték fél összege a lerovó félnek visszatérítendőd. Ezt ugyan azzal indokolom, amit már egy másik szakasznál, a felebbvitelekre nézve előter­jesztettem. Indokolom azzal, hogy ha feloldó hatá­rozatot hoz a felsőbíróság, az többé kevésbbé magá­nak az eljáró elsőbiróságnak a hibája, az ő eljárása annak az oka. Már most, ha tényleg az eredmény az, hogy a bíróság eljárása folytán oldatik fel az ítélet, akkor az eredeti állapot állíttatik helyre; lerovatott tehát egy illeték oly határozat utján, amely nem jogi szempontból nem volt helytálló '— mert ha jogi szempontból nem helytálló, akkor azt a másodfokú bíróság megváltoztatja és helyébe uj ítéletet statuál — hanem formai szempontból, tehát a bíróság hibájából nem volt helytálló. Ebben az esetben tehát nagyon helyes, ha a felek a le­mondás után egyességet kötnek, hogy a már lerótt ítéleti illetéknek az a része, amely e szerint az egycs­ség után visszajár, nekik visszatérittessék. Ez egy gyakorlati és méltányossági kérdés és azt hiszem, hogy jogász képviselőtársaim kellő­leg fogják azt értékelni tudni és helyeselni. Kérem, méltóztassanak ezt az indítványt elfogadni. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök : Kíván még valaki szólni ? Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Az igaz­ságügyminister ur kivan szólni. Balogh Jenő igazságügyminister: T. kép­viselőház ! örömmel jelentem ki, hogy azt az eszmét, amelyet Springer Ferencz t. képviselő­társain megpendített, tulaj donképen a törvény­javaslat szerkesztésénél szintén szemünk előtt tartottuk. Ugyanezt akartuk kifejezni és ennek kijelentésével magát az eszmét és a szöveget, mely igy szól : »sőt egyesség esetében az Ítéleti illeték czimén lerótt illeték fél összege a lerovó félnek visszatéritendő«, elfogadom. (Helyeslés a baloldalon.) Engedje meg a t. ház, hogy ebből az alkalom­ból azt a tiszteletteljes kérést intézzem a t. túl­oldal szónokaihoz, hogy amennyiben ilyen, a rész­letekre kiterjedő módositványokat óhajtanának tenni, talán méltóztatnának azt megfelelő módozat mellett a kormánynyal előzetesen közölni. Nagyon ezélszerü volna, ha a módosítások szövegezését egy perezre nyugodtan megtekinthetnők. Springer Ferencz : Szívesen ! Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. Következik a határozathozatal. Első sorban fel fogom tenni a kérdést az ere­deti szövegre nézve. Amennyiben ezt a ház el nem fogadná, akkor fel fogom tenni a kérdést, mint leg­közelebb állóra, a Springer Ferencz képviselő ur módosításával kiegészített eredeti szövegre s artieny­nyiben ez sem fogadtatnék el, akkor következnék a harmadik módositvány. (Helyeslés a jobboldalon.) Felteszem tehát a kérdést, t. ház, méltóztatik-e elfogadni az 59. §-t a bizottságok által beterjesztett szövegezésben, igen vagy nem ? (Nem !) A ház az 59. §-t a bizottságok szövegezése sze­rint nem fogadja el. Felteszem a kérdést: Elfogadja-e a ház az 59. §-t Springer Ferencz képviselő ur módositásá­val, igen vagy nem ? (Igen !) A szakasz Springer Ferencz képviselő ur mó­dcsitásával elfogadtatott. Következik a 60. §. Rudnyánszky György jegyző (olvassa a G0. §4j. Elnök : Szólásra következik ? Mihályi Péter jegyző: Kállay Ubul! Kállay Ubul: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk ! balfelől.) A 00. §. azon esetekkel foglal­kozik, midőn a 44. §. harmadik bekezdésének 1., 2.

Next

/
Thumbnails
Contents