Képviselőházi napló, 1910. XXVI. kötet • 1914. julius 22–1915. május 6.
Ülésnapok - 1910-560
560. országos ülés 19ií j megvilágítása végett a következő módosítást indítványozom (olvassa) : »Az 57. §. utolsó előtti sorában ezen szó után : »után« ezen szavak iktassanak be : »beleértve az ingatlanra vezetett végrehajtás eset't is . Ez, azt hiszem, teljesen tisztázni^fogja a helyzetet, amely üyen természetű megkeresések kérdésében eddig is fenforgott. (Helyeslés balfelöl,) Elnök : Kivan még valaki szólni ? Szalay László képviselő ur. Szalay László: T. ház ! Az 57. §. első pontja következőleg szól (olvassa) : »A polgári bíróságok előtti eljárásokban a beadványokra megállapított illetéket akkor is le kell róni, ha azokat a bíróság felhívása, utasítása, vagy meghagyása következtében nyújtják be.« Elvben ez ellen a rendelkezés ellen kifogást nem teszek. Azonban a szöveget nem találom egészen világosnak. Mert én azt hiszem, magától értetődik, hogy ez az illetéklerovási kötelezettség csakis magukra az érdekelt felekre vonatkozik. Megtörténhetik, hogy egy bizonyos, folyamatban levő ügyben bírói meghagyásra nem is érdekelt félnek, hanem az érdekeltségen kívül álló egyénnek is módja és alkalma van, illetve kötelessége bizonyos iratot vagy beadványt a bírósághoz benyújtani. Ennek a nem érdekelt félnek illetékviseléäi kötelezettségét a magam részéről el nem ismerhetem. Szükséges lenne tehát a szövegben megfelelő helyen és pedig a második sorban »ha azokat« szavak után beszúrni a következő szavakat : »az érdekelt felek<<. Ajánlom ezt a stiláris módosítást az előadó ur és a pézügyminister ur figyelmébe. Szólni kívánok még ennek a szakasznak a harmadik pontjára vonatkozólag, minthogy a második jjontot illetőleg teljesen egyetértek azokkal, amiket képviselőtársaim ebben az irányban kifejtettek. A harmadik bekezdés következőleg szól (olvassa) : »A bírósági végrehajtókhoz intézett levélalaku megkeresések után beadványi illeték nem jár«. Ezt kiegészitendőnek tartom a Jaczkó képviselőtársam által már indítványozott »közjegyzőknek« szó beszúrásán kívül azzal, hogy az adóhivatalokhoz intézett levél-alaku megkeresésekre nézve is illetékmentességet állapítunk meg. (Helyeslés a baloldalon.) A gyakorlati életben nagyon sokszor előfordul az, hogy a fél személyesen nem mehet el adóját befizetni vagy valamely letétet felvenni. Például az adófizető távol lakik az adóhivatal székhelyétől, nagy fáradságába kerülne, hogy személyesen bemenjen, beküldi az adókönyvét és néhány sorban megírja., hogy a pénzt milyen ozélra küldi és a könyvet kéri vissza. Az adóhivatalok a legtöbbször felhasználják az ilyen alkalmakat arra, hogy bélyeghiányt állapítsanak meg és leletet vegyenek fel. Sőt tudok olyan esetet, amikor a fél postautalványon küldte az adóját és a szelvényre ráirt csak annyit, hogy X. községbeli adóm fejében. Leletet vettek fel ellene. Nagyon gyakran fordul elő, hogy a fél nem mehet el személyesen a letétjét felvenni, elküldi a nyugtát szabályszerűen felbélyegezve azzal, íilius 23-án, csütörtökön. 107 hogy ezt és ezt az összeget küldjék el. Néhány hétre rá leletet kap, a fizetési meghagyás ellen felebbezni kénytelen és igen gyakran még a fölebbezéssel sem ér el eredményt. Indítványozom tehát, hogy az 57. §. utolsó bekezdésébe még az adóhivatalokhoz intézett levélbeli megkereséseket is méltóztassék bevenni akként, hogy a szakasz utolsó bekezdése ugy szólna, hogy a bírósági végrehajtóhoz, királyi közjegyzőkhöz, adóhivatalokhoz intézett levélalaku megkeresések után, beadványi illeték nem jár. Kérem indítványom elfogadását. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök ; Az előadó ur kíván szólni! Hantos Elemér előadó: T. ház! Az 57. §-hoz többrendbeli indítvány nyújtatott be. Van szerencsém javasolni, hogy ezen indítványok közül Jaczkó Pál képviselő ur azon indítványát, hogy az 57. §. utolsó pontjában a »végrehajtókhoz« szó után a következő szavak szúrassanak be: »és a királyi közjegyzőkhöz mint birói megbizottakhozs, hogy t. i. az ezekhez intézendő levelek is illetékmentesek, méltóztassanak elfogadni. A többi módosítások olyan aggodalmakon épülnek fel, amelyek alap nélkül valók. Szalay László t. képviselőtársam azt kívánja, hogy az első bekezdésbe vétessék be, hogy csak az érdekelt felek által benyújtott beadványok legyenek illetékkötelesek. Nem tudok elképzelni a polgári perrendtartásban olyan esetet, amelyben a felet felhívja a bíróság, valamely beadvány beadására, hogy abban az illető fél érdekelt fél ne legyen. Ha más érdeke nincs, mindenesetre a mulasztásból származó hátrány az, amely a felet a beadásra bírhatja. Szalay László : Egy szakértő felhívható ! Az nem érdekelt fél. Hantos Elemér előadó: Ha szakértőt hiv fel, akkor az a fél fizeti, aki a szakértői szemlét igénybeveszi, de a szakértő nem érdekelt fél. Ez tehát nem tartozik ide. A második bekezdésre vonatkozólag Bakonyi Samu képviselő ur adott be egy indítványt, hogy töröltessenek azon szavak, hogy »külön kérvénynyel nyújtják be«. Azt hiszem, a szakasznak rendelkezése egészen világos: három egyenrangú esetet tartalmaz, ha ebből egyet törölnénk, akkor az a kétely, amit felhozott, a másik két eset tekintetében jogában támadna. Ennek a módosításnak a mellőzését kérem. Ami Platthy képviselő ur indítványát illeti, hogy az ingatlanokra vezetendő végrehajtás esetében intézett levél illetékmentessége külön felvétessék, azt hiszem, ez csak speczifikálása volna az utolsó bekezdésnek : egy esetet ragadnánk ki a bekezdésben foglalt számos eshetőségből, aminek következménye volna, hogy interpretáczió folytán más esetekre nem alkalmaztatnék. Posgay képviselő ur kívánságot terjesztett elő a levélalakra vonatkozólag. Hát itt nem a forma az irányadó ; az illetékszabályok csak az iv nagyságát állapítják meg terjedelme tekinteteié*
