Képviselőházi napló, 1910. XXVI. kötet • 1914. julius 22–1915. május 6.

Ülésnapok - 1910-560

560. országos ülés 191 i Julius 23-án, csütörtökön. 10] esetet, ahol a törvényhozás egyetemleges kötele­zettséget állapit meg valami hibához, bűnösség­hez köti. így ha többen együtt okoznak kárt valamely mindnyájuk közreműködésével végzett kárositó cselekmény által : akkor, ha dolose követték el azt, feltétlenül minden törvényhozás intézkedése: által egyetemlegesen vannak köte­lezve, a közös dolusz alapján, akár megállapítható a kártételben való részvételük aránya, akár nem. Már a legtöbb törvényhozás szerint, eltekintve a római jogtól, — mert ott nem volt különbség a culpose vagy dolose okozott károsítások között, legfeljebb a jus regressus tekintetében — a culpose elkövetett. . . Elnök : Kérem a képviselő urat, méltóztassék talán ezen elméleti fejtegetéseket abbahagyni és a szakaszhoz szólani. (Zaj a baloldalon.) Sághy Gyula : Kérem, csak még két szóval akarom ezt megvilágítani, mindjárt befejezem. Elnök (csenget) : Kérem a képviselő urat, ne méltóztassék az elnöki figyelmeztetésekre meg­jegyzéseket tenni ! (Zaj a baloldalon.) Bakonyi Samu : Kérem, itt az együttességről van szó, azt csak jogászilag ki lehet fejteni ! Eitner Zsigmond (k'hheszól). i Elnök : Eitner Zsigmond képviselő urat rendre­utasítom. (Zaj.) Bakonyi Samu : A legszigorúbb tárgyilagos­sággal és jogászi szakszerűséggel beszél ! (Zaj a baloldalon.) Elnök (csenget) : Csendet kérek, képviselő urak ! Kérem a képviselő urakat, ne méltóztassa­nak közbeszólni. Sághy Gyula képviselő urat illeti a szó. Sághy Gyula : Kárositás, ismétlem, a culpose okozott kártételnél akkor van csak egyetemleges kötelezettség, ha a részvételek aránya meg nem állapitható, különben mindenki csak a maga rész­vétele arányáig van kötelezve. Az 55. szakasz pedig, tekintet nélkül arra, hogy forog-e fenn mulasztás, terheli-e a felet bármily mulasztás, dolu? vagy culpa, vagy csjk a saját érdeke ellen elkövetett mulasztás is, erre való tekintet nélkül általánosan állapítja meg az egyetemleges kötelezettséget. Hogy jövök én ahoz, hogy ha másokkal együtt ta tozom, együtt va­gyok érdekelve egy perben, akkor, ha engem semmiféle mulasztás a magam részéről nem terhel, mégis az egyetemleges felelősséggel az illetéknek a másik félre eső részét is átvegyem ? Azért én részemről ennek a szakasznak teljes kihagyását indítványozom. (Helyeslés a baloldalon.) Bele tudnék azonban egybe nyugodni: abba, ha ezt harmóniába hozzuk az általános magánjogi elvekkel. Nem nyújtok be erre nézve Írásban mó­dosítást, mert felesleges munkát nem akarok vé­gezni. Mondom, elsősorban indítványozom a teljes kihagyást; de abba bele tudnék nyugodni, hogy másodsorban akkép alakittassék át a szakasz, hogy azt mondanók ki, hogy ha a bélyegben vagy készpénzben lerovandó illetékek fizetésére vonat­kozó kötelezettség többeket terhel, a felelősség annyiban egyetemleges, amennyiben ilyen egyetem­leges felelősség az általános magánjogi szabályok­ból folyik. Ez megfelel az igazságosságnak s a kincstár is épolyan mértékben van biztosítva, mint bármely más magánhitelező, s akkor legalább az az igaztalanság kétségtelenül elhárittatik, amely ennek a szakasznak változatlan szövegében benne foglaltatik. Amennyiben tehát ez a szakasz ki nem hagyatnék, akkor másodsorban ezt hoznám javas­latba és kérném talán ennek az elfogadását. De ezen módosításomat, ismétlem, nem formulázom, mert hiába való formulázást nem akarok végezni. (Helyeslés balfelöl.) Elnök ." Ki a következő szónok ? Teleszky János pénzügyminister: Szót kérek. Vermes Zoltán jegyző: Csermák Ernő! Elnök : A pénzügyminister ur már szót kért, tehát őt illeti a szó. Teleszky János pénzügyminister: Tisztelettel kérem az 56. §.-nak változatlanul való elfoga­dását, (Felindítások baljelől: Gondoltuk/) meg­jegyezvén, hogy ebben semmi uj rendelkezés nincs. De hogyha el is fogadná a t. ház a t. előttem szóló kéj)viselő urnak azt a javaslatát, hogy a szakasz kihagyassék, az sem változtatna abszolúte sem­mit, mert az illetékszabályoknak egy általános rendelkezése az, hogy ha közösen vannak érde­kelve felek, akkor azok egyetemlegesen felelősek. A t. ház engedelmét kérem egyúttal arra, hogy nem szorosan a szakaszra vonatkozólag vá­laszoljak a t. képviselő ur által felvetett azon vádra, hogy nem fogadjuk el az onnan jött javas­latokat. Elnök : Gondolom, a ház javaslatomra meg­adja a pénzügyminister urnak az engedélyt arra, hogy a tárgytól eltérőleg nyilatkozhassék. (He­lyeslés jobb jelöl. Mozgás a baloldalon.) Teleszky János pénzügyminister: Már a múlt­kor kijelentettem, hogy én igenis a legnagyobb készséggel elfogadom az onnan jövő javaslatokat, még abban a szövegezésben is, amelyben beadatnak hogyha azok a törvényjavaslat technikájába be­illeszthetők ; s ha kénytelen vagyok néha, érdemi­leg elfogadva a t. képviselő urak által tett javasla­tokat, más szöveget javasolni vagy az előadó ur utján javaslatba hozni, ez nem azért történik, mintha a dicsőséget akarnám a t. túloldal szóno­kaitól elvenni, hanem egyszerűen azért, mert köte­lességem arra ügyelni, hogy a t. ház által elfoga­dott javaslatok technikailag beilleszthetők legye­nek a törvénvjavaslat szövegébe. (Helyeslés jobb­felöl.) Ami pedig azt a stiláris módosítást illeti, amelyet a t, képviselő ur az 54. §-hoz nyújtott be tegnap, bocsánatot kérek, hogy erre nézve tegnap nem nyilatkoztam, de az idő már nagyon előre­haladott volt és nem akartam a t. ház türelmét tovább igénybe venni. Méltóztassanak tehát meg­engedni, hogy most indokoljam meg, hogy azt nem fogadhattam el azért, mert az nem egyszerű stiláris módosítás lett volna és nem is a rossz magyarság­gal megirt törvényszakasznak jobb magyarsággal

Next

/
Thumbnails
Contents