Képviselőházi napló, 1910. XXV. kötet • 1914. junius 24–julius 21.

Ülésnapok - 1910-550

55<L országos ülés 19ií Julius 7-én, kedden 43 vénybeli intézkedéseket, azok ellen észrevételt ugy a helyesség, mint a jogszerűség szempontjából emelni alig lehet. A pénzbüntetések, bírságok, tanudijak kérdésében és hasonló természetű ügyekben beadott felfolyamodásoknál megállapítja a törvény, hogy az illeték mérvére nézve a megállapított pénzbüntetés, vagy tanudij összege az irányadó. Ez most is így volt, ez természetes folyománya a dolognak. A 34. §. az a szakasz, amely egy uj értékmegállapitást tett azokban a perekben, amelyekben nem vagyonjogi, nem megbecsülhető igény támasztatik. Eddig az ilyen ügyekben egy állandó ítéleti fokozat volt megállapítva 24 K-ban. Most itt bizonyos megkülönböztetés történik, különösen a járásbirósági ügyekre nézve, amennyiben két érték-fokozatot állit fel a törvény, amikor megállapítja, hogy ilyen ügyekben az értéket a járásbirósági eljárásban 1000 K-nak, a törvényszéki eljárásban pedig 2500 K-nak kell tekinteni és az illetéket ezen értékek után kiszabni. Ezt a szabályt applikálja is mindjárt a törvényjavaslat 13. §-ában, ahol házassági perekről és ezekkel kapcsolatos egyéb perekről van szó. A 35. §. megfelel az 1896 : XXVI. t.-cz. 7. §-ának, amely megállapítja azt, hogy ha a per folyamán történik az érték megváltoztatása akár leszállítással, akár felemeléssel, a megváltozott érték utáni illeték attól az irattól és az azután következő minden irattól rovandó le, amelyben a megváltoztatást — akár a felemelést, akár a leszállítást bejelentették. Ez is a régi intézkedésnek ezen törvényjavaslatba való beiktatása. Már most igen érdekes szakasz a 36. és a 37. §. (Halljuk! Halljuk! bálfél'l) Tudniillik a 36. § beszél több pernek egyesítéséről és a 37. § a viszontkeresetről. Több per egyesítése esetén minden egyes ügy után, amely az egyesitett perben ítélet tárgyát képezi, az ítéleti illeték külön rovandó le. Ez megfelel a régi törvény intézkedésének is, ebben nincs uj dolog, de nóvum, újítás az itt, ahol kimondja azt, hogy egyéb illeték tekintetében azonban az egyesitett perek összesített összege az irányadó. • Eddig ha több pert egyesitettek az igazságszolgáltatásban, ami kevesebb munkát jelent, akkor tekintet nélkül hány pert egyesitettek, az azon perben felvett jegyzőkönyv után az előirt egyszeri illetéket kellett leróni, tehát három ezer koronáról szóló pert ha egyesitettek, az összeg együtt 3000 K volt, de a bélyegilletók csak egy korona volt. Most kimondja a törvény, hogy az egyesített összeg az irányadó, tehát nem az 1000 K-ás Összegre nézve megállapított illeték, vagyis nem két koronát fogok leróni a perben jegyzőkönyv, beadvány és egyéb illeték czimén, hanem kénytelen vagyok a 3000 K után az illetéket leróni, ami pedig az 1. a) pont szerint négy koronát jelent. Ezer korona illetéke két korona volt, tehát itt is egy száz százalékos emelkedéssel állunk szemben. Es ha ezt itt még valahogyan el lehet fogadni, már a viszontkeresetnél egyáltalán nem lehet. Ott semmiféle jogosultsága ennek az intézkedésnek nincs, mert több per egyesítése esetében pénzbelileg az ítélet tárgyát nem ezer korona képezi már, hanem együttesen képezi háromezer korona, a viszontkeresetnél azonban nem képezi az ítélkezés tárgyát együttvéve az összeg, hanem ugy a kereseti, mint a visszakereseti követelés külön ítélkezés tárgyát képezi. Ha az ezerkoronás követeléssel szemben én egy 500 K-s viszontkövetelést támasztok, akkor semmi jogosultsága nincs annak, hogy én, aki csak 500 K-s követelést támasztok, 1500 K után fizessem az illetéket. A legnagyobb rabulisztikával sem lehet megmagyarázni ezt a dolgot. (Igaz! Ugy van! a bal- és a szélsőbaluldalon.) Sümegi Vilmos: Tiszta visszaélés. A nép bőrét nyúzzák! Szmrecsányi György : Tessék az előadó urnak az előadói székbe beülni. Ennyi tiszteletet elvárhat a szónok ! * Elnök: Csendet kérek. Kérem Szmrecsányi György kéj)viselő urat, ne zavarja a szónokot! Szmrecsányi György: Mncs előadó! (Felkiáltások a bal és a szélsőbaloldalon: Nincs előadó!) Elnök (Ismételten csenget): Az előadó ur itt van a teremben. Csendet kérek. Rakovszky István: Régi szokás! B. Manndorff Géza." Tessék a táblabírót odaültetni! Elnök (Ismételtelten csenget) •' Csendet kérek, ne méltóztassék közbeszólni, ne méltóztassék a szónokot megakasztani. (Nagy zaj. Felkiáltások a bal- és a szélsőbaloldalon: Előadó!) Csendet kérek. Sümegi Vilmos: Eüggessze fel az ülést! Szmrecsányi György: Hol az előadó? (Felkiáltások a jobboldalon : Nem muszáj felülnie! Ott ülhet, ahol akar!) Elnök: Csendet kérek. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Mitriechen! Halljuk! Haljuk !) Springer Ferencz: Ugyanez a szakasz intézkedik a részitéletekről is és az eddigi gyakorlatot fentartja. Az eddigi joggyakorlatban csak azon összeg képezi az illeték alapját, amely összeg a részitólettel elintéztetik. Megállapítja végül e szakasz azt, hogy ha a beszámítási kifogás nem a főügygyel együtt döntetik el, akkor a beszámítási kifogás folytán hozott külön határozat külön Ítéleti illeték alá esik. A 38. §, olyan intézkedést tesz, mely szerintem ugyancsak a dolog természetéből folyik és eddig is ugy volt, t. i. amennyiben a felsőbíróság közbenszóló határozatot és érdemi határozatot együtt hoz, mindkét határozat után az illetéket le kell róni. Ez most is megvan és előfordulhat különösen perujitási kérdésekben, mikor nemcsak a perújításról dönt a bíróság, 6*