Képviselőházi napló, 1910. XXV. kötet • 1914. junius 24–julius 21.
Ülésnapok - 1910-550
36 551). országos ülés 19H Julius 7-én, kedden. A 14 §. intézkedik a határozati illetékükről, a tulajdonképeni itélet-illetékekről és ezzel a kérdéssel a javaslat két szakaszban, a 14. és a 15. §-ban foglalkozik. A 14. §. a bélyegben, a 15. §. pedig a készpénzben lerovandó illetékekről szól. A bélyegben lerovandó illetékekre vonatkozólag megállapítja a skálát és pedig oly módon, — csak 5.000 K-ig állapítja meg — amely nagyjában megegyezik az 1. •§. 1. a) illetékfokozatával, mégis azzal a különbséggel, hogz itt a skála csak 2.500 K-ig halad, a 2.500 K-tól 5.000 K-ig terjedő spáciumba pedig, amely az 1. §. 1. a) pontja szerint egy értékfokozat,beiktat még öt értékfokozatot, minden 500 K után további 6 K-t, amivel aztán a bélyegjegyben lerovandó ítéleti illeték 60 K-ra emelkedik. Az eddigi jogtételek értelmében a készpénzben lerovandó illeték maximuma 50 K volt, ezen a téren tehát az emelkedés 10 korona. Ha megnézzük ennek az emelkedésnek mértékét, amely a bélyegben lerovandó ítéleti illetékre nézve van megállapitva, akkor konstatálhatjuk, hogy az 100 K-ig 2 K, 100 K-tól 400 K-ig 5 K, 400 K-tól 1000 K-ig 12 K, 1000 K-tól 1500 K-ig 18 K, 1500 K-tól 2000 K-ig 24 K, azontúl pedig emelkedik fokozatosan 60 K-ig. Ezzel szemben . . . Elnök (csenget): A ház határozata értelmében két órakor az ülés felfüggesztendő. (Felkiáltások balfelöl: Még félper ez hiányzik ! Zaj.) Az ülést tehát délutáni négy óráig felfüggesztem. (Szünet után.) (Az elnöki széket Szász Károly foglalja el.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Springer Ferencz képviselő urat illeti folytatólagosan a szó. (Halljuk! Halljuk! a bal- és a szélsobaloldalon.) Springer Ferencz: T. képviselőház! A szünet előtt a törvényjavaslatnak bírálatában eljutottam a 14. §-ig, illetőleg e szakasz abbeli rendelkezéséig, amely megállapítja, hogy a bélyegben lerovandó illeték maximális összege 60 K. Ez szemben a régi javaslattal 10 K emelkedést jelent, mert méltóztatik tudni, a régi törvény s z erint is 5000 K volt az a maximális értékhatár, ameddig az illetéket bélyegben kellett leróni és az illetékösszeg ott 50 K volt. E téren is 10 K többletfizetés jelentkezik a végösszegben eltekintve attól, hogy az egyes illetékfokozatokon belül maga az illeték összege tetemes mértékben emelkedett. (Igaz! TJgy van! a balés a szélsobaloldalon.) A 15. §-a a javaslatnak foglalkozik a készpénzben fizetendő illetékekkel és míg a régi törvény értelmében 5000 koronán felül l"l°/o volt a kivetés alapja, addig a javaslat itt ezt a régi intézkedést megváltoztatja, de megváltoztatja magát az értékfokozatot is. Mert inig a régi törvény értelmében 5000 koronán felül semmi értékkülönbözet és értékfokozai nem volt, hanem 5000 koronán felül minden összeg után csak 11 °/o illeték volt lerovandó, addig a jelenlegi javaslat értelmében még a készpénzben fizetendő illetékekre nézve is értékfokozat állapittatik meg, és pedig öt értékfokozat: 5000—10.000 K-ig az értékfokozat a régi 1'1%-kal szemben 1'2 %. Itt Ó'l°/o az emelkedés. 10.000—50.000 K-ig T3 0 / 0i az emelkedés tehát 0'2°/o; 50.000—100.000 K-ig l'4°/ 0 ; az emelkedés tehát 0'3%; 100.000—200.000 K-ig l'5°/o, az emelkedés 0'4 0 / 0 , és 200.000 K-án felül a százalék 1'6, 0'5 %-kal tehát több, mint a régi. Ha már most keressük, hogy pénzügyileg ez mit jelent és különösen összegszerüleg mit jelent, akkor megállapíthatjuk az-t, hogy 10.000 K-nál a mostani javaslat szerint fizetendő 120 K, szemben a régi törvénnyel, amely szerint 110 K volt fizetendő, az emelkedés tehát 10 K; 50.000 K-nál, ahol l'3°/o fizetendő, az illeték 650 K, szemben a régi törvénnyel, amidőn csak 550 K volt az illeték és ennek következtében a többlet nettó 100 K; 100.000 K-nál, ahol r4% fizetendő, az illeték összege 1400 K, szemben a régi törvény 1100 K-ás megállapitásával, a többlet tehát 300 K; 200.000 K-nál, ahol r5°/o az illeték, az illeték összege 3000 K, szemben a régi törvénynek 2200 K illetékével, ami 800 K pluszt jelent, valamint 300.000 K-nál az illeték 4800 K, szemben a régi törvény 3300 koronás illetékével, ami 1500 korona pluszt jelent. Méltóztassék most ezeket a számokat alaposan fontolóra venni és megállapítani, hogy mit jelentenek ezek a számok. En most nem magáról az illetcktételről kívánok beszélni, mely a maga összegében is horribilis nagy, (Igaz! TJgy van!) hanem tisztán csak a különbözetről, amely a régi és uj törvény illetéke közt van és akkor látjuk, hogy 100, 300, 800, 1500 koronás ugrások vannak az illetékekben. Ugyebár ez egy adó, melyet a jogkereső közönségtől egyes jogcselekményekből, egyes ügyekből kifolyólag szednek be. Már j>edig száz korona III. oszt. kereseti adót már jobb exisztencziák fizetnek nemcsak a vidéken, hanem magában a fővárosban is. Száz korona tehát egy egész vagyoni exisztencziának megadóztatását jelenti egy egész esztendőre, (Igaz! TJgy van!) itt pedig egyes ügyletekből kifolyólag von el az állam az adózók zsebéből, vagyonából, a nemzetgazdaságra fontos értékekből ily nagy összeget. Ha ezeket méltóztatnak igazán lelkiismeretes bírálat tárgyává tenni, lehetetlennek tartom, hogy ezt a javaslatot a maga intenczióival, adóemelésével, így ahogy előttünk fekszik, elfogadhassák. (Élénk helyeslés a baloldalon.) A 16. §. megállapítja azt, hogy a 14. és 15. §-nak az ítéleti illetékre vonatkozó intézkedései még hol alkalmazandók és megállapít négy
