Képviselőházi napló, 1910. XXV. kötet • 1914. junius 24–julius 21.

Ülésnapok - 1910-550

550. országos ülés lul relni. Ez a határozat eddig ugyancsak illetékmentes volt, ezentúl pedig illetékköteles lesz. A 11. szakasz tehát a múlttal szemben, az 1891 : XXVI. t.-czikk 8. §-ban foglalt közbenszóló határozatokra vonatkozó intézkedéssel szemben négy uj jogcselekményt iktat be, amely után illetményt kell fizetni s amely után eddig illetményt egyáltalán nem fizettek. Ha azonban viszont átnézzük ezt a szakaszt és összehasonlítjuk az utóbb emiitett 8. §-al, akkor megállapíthatjuk, hogy ebből a szakaszból hiányzik a 8. §-nak három tétele és pedig hiányzik a számadási per, a végrehajtás megszüntetése, korlátozása, felfüggesztése, avagy ingatlan végrehajtás alá vonásának a megszüntetése iránti per és igényper. Ezek a perek eddig az enyhébb illetékek alá eső határozatokhoz tartoztak, a jövőre nézve pedig a javaslat ezeket egyszerűen kivonta a 8. §-ból. A számadási perről a javaslat sehol külön említést nem tesz, ennek következtében magától értetődik, hogy az a javaslat általános intézkedései alá tartozik. A végrehajtás megszüntetése, felfüggesztése, korlátozása, továbbá ingatlan végrehajtás alá vonásának a megszüntetése és az igényper dolgában azonban igenis intézkedik a javaslat 16. §-a, amennyiben ezeket egyszerűen kivonja a közbenszóló határozatok sorából és a rendes illeték alá eső határozatok sorába iktatja, amennyiben azokra nézve kimondja a 16. §., hogy ezek a 14. és 15. §-ban megállapított illeték mérvei szerint látandók el. A 12. § a sommás visszahelyezési és a sommás határigazitási perekről beszél. Ezen perekben az eddigi illeték 5 koronában volt megállajátva; ezután 6 korona lesz az illeték, tehát egy koronával több, mi 20°/o emelkedést jelent. Kimondja azonban a javaslat, hogy amennyiben csak a vitás határkórdós, a birtokba helyezés döntetik el, csak abban az esetben áll ez; amennyiben azonban a j^errel kapcsolatban esetleg kártérítési igény is érvényesíttetik, akkor az az összeg irányadó az illeték megállapítására nézve, amilyen összegről a kártérítési igény szól, kisebb azonban abban az esetben sem lehet az illeték hat koronánál. Itt ugyancsak egy korona emelkedéssel állunk szemben. A mi a bérleti és a haszonbérleti viszonyból származó peres eljárásokat illeti, ezek tekintetében egyszerűen a rendes, vagyis a 14. és 15, §-okban megállapított határozati illeték irányadó. Az illeték, mint tudjuk, a per értéke szerint változik. Alapul vétetik a polgári perrendtartás 5. §-a értelmében az egy évi bér- vagy haszonbér-összeg és ez szolgál az illeték kiszabásának alapjául. Az utolsó pontban foglaltatik egy intézkedés, hogy amennyiben a bérleti viszony megszüntetéséről van szó, akkor a megszüntetést kimondó határozat a felmondási illetékkel látandó 'f Julius 7-i7), kedden. 3$ el és pedig 2 korona 50 fillér illetékkel az első példány első ive, ami a múlttal szemben ugyancsak emelkedést jelent, mert az eddig fennálló törvények értelmében ez az illeték csak 2 K volt, az emelkedés tehát 50 filléres és körülbelül 25°/o-nak felel meg. Volna kegyes az elnök ur egy kis szünetet adni ? Elnök: A ház határozata értelmében 2—4 óráig van szünet s a két órától csak öt j>ercz választ el bennünket. Springer Ferencz: A házasság semmisségét, megtámadását, felbontását, továbbá az ágytól és asztaltól való elválasztást tárgyazó perekben, valamint a házasság létezésének vagy nem létezésének megállapítását és a házasságnak semmiségi ok hiányában érvényességét tárgyazó perekben uj értékfokozatot állapit meg a 13. §. Eddig az 1894: XXVI. törvényczikk 12. §-a értelmében ezek a perek a meg nem becsülhető perek fogalma alá tartoztak és 24 korona állandó bélyegilleték volt rájuk nézve előírva. Most megállapítja a 13. §. azt, hogy az ilyen pereknél alapul kell venni azt az értéket, amelyet a javaslat 34. §-ában állapit meg. A 34. §. ugyanis azt mondja, hogy az olyan perek, amelyek vagyonjogi és nem megbecsülhető kérdést tárgyalnak, a járásbirósági pereknél 1000 K, a törvényszéki és egyéb eljárásnál pedig 2500 K értéküeknek vétetnek. A 13. §. megállapítja azt, hogy házassági perben stb., amint előbb mondottam, ezentúl a 34. §. más 2. pontjában megállapított 2500 K-ás értéket kell alapul venni és az illetéket ezekben a perekben 2500 K után kell kiszabni, ami az értékfokozat szerint 30 K-át jelent az eddigi 24 K-val szemben, vagyis 6 K pluszt képvisel. Ezen szakasz második bekezdése foglalkozik a kiskorúság meghosszabbításával, a meghosszabbítás megszüntetésével, a gondnokság alá helyezéssel s a gondnokság alá helyezés megszüntetésével, az atyai hatalom megszüntetésével, a holttá nyilvánítással és az okiratok megsemmisítésével. Ami a kiskorúság meghosszabbítását, vagy a meghosszabbítás megszüntetését, továbbá a gondnokság alá helyezést vagy annak megszüntetését, az atyai hatalom megszüntetését és a holttá nyilvánítást illeti, itt a múlttal szemben erős visszaesés van. A vonatkozó Ítéletek az illetékszabályok 49. tétele értelmében eddig bélyeg- és illetékmentesek voltak, ezentúl pedig a javaslat szerint 6 K illeték fizetendő ezekben az ügyekben határozati illeték czimén. Méltóztatnak tehát látni, hogy itt is illetékezés alá vonattak olyan perbeli ténykedések, amelyek eddig illetékmentesek voltak. Ami az okiratok kérdését illeti, az okirat megsemmisítési perekben amennyiben felhívási pereknek minősíttettek azok, az okiratmegsemmisitő határozatok után eddig is 5 K-t kellett fizetni, ezután pedig 6 K lesz az illeték, tehát 1 K a különbség. 5*