Képviselőházi napló, 1910. XXV. kötet • 1914. junius 24–julius 21.
Ülésnapok - 1910-556
áM Országos ülés l9lk jnlius Iti-án, csütörtökön. 353 azt a czélját, hogy fcöbb jövedelmet szerezzen, el nem éri; de ez a fiskális szempont egyedül nem is irányithatja. Azt hiszem, hogy téved ebben a pénzügyminister ui; mert ha ismerné a mi népünk pszichológiáját, ismerné a peres felek pszichológiáját, akkor ilyen következtetésekre nem lehetett volna jutnia. A mi népünk ugyanis szeret pereskedni és nem hiszem, hogy azért, mert drágább lesz az i/lleték, ne fogna pereskedni.De hogy nem teszi-e tönkre a népet a terheknek ez a folytonos emelése, azt már nem tudom és igy nagyon hamar bekövetkezhetik az, hogy a peres felek sztrájkba lépnek s akkor valóban igaza lesz a pénzügyminister urnak, de nem is lesz köszönet benneEgry Béla : Kivándorolnak ! Beszkid Antal: Eégi óhaja a jogászvilágnal?, hogy az illeték- és bélyegtörvény kodifikáltassék. Minden honpolgárnak vágya volna ez, mert hiszen a mai zavaros pénzügyi szabályokban, bírósági határozatokban, törvényekben ritka ember tud tájékozódni. Azt mondja a pénzügyminister ur, hogy ő nem kodifikálhat, mert hiányzanak hozzá a kellő statisztikai adatok. Ehelyett azonban benyújt egy rossz javaslatot és azt gondolja, hogy ez majd kiindulópontja vagy alapja lesz a kodifikácziónak. Kifogást emelek ezen rendszer ellen és eltekintve attól, hogy magát a javaslatot rossznak tartom, már csak azért sem fogadhatom el, mert az az egyedül helyes szocziális intézkedés, ami van benne, a progresszivitás, az sincs benne igazán ke resztül vi ve. Én nem tartom igazi progresszivitásnak azt, ha az eddigi legmagasabb bélyegilleték vétetik kezdő alapul, a progresszió alapfokául. Hiszen az igazi progresszió abban áll, hogy leszállítjuk az alapilletéket, hogy azt a szegény népet ne terhelje olyan súlyosan. Akkor azután a progressziót akár a végletekig is fokozhatjuk, mert mentől vagyonosabb valaki, mentől nagyobb pert visz, annál inkább képes a bélyegköltségeket fizetni. Ezt a kiszakított törvényjavaslatot nem tartom jónak azért, mert az mintegy egyenesen hivatva van — nem akarok triviális kifejezést használni — megsarczolni a jogkereső közönséget. Mi a kormánytól szocziális alkotásokat várunk . . . Sümegi Vilmos: Dehogy várunk ettől ! Sópénzt ! Beszkid Antal: ... szocziálisak pedig azok az alkotások, amelyek az adózó polgárok fizetőképességét biztosítják, emelik. Nem hihetem, hogy az a millió többlet, ami szerintem több lesz, de amelyet bizonyára elér a t. pénzügyminszter ur a bélyeg- és Hetekből, a pénzügyi viszonyokon segíteni fog. Azt hiszem, hogy még inkább ártani fog. Előbb olyan szocziális alkotásokat kellene létrehozni, amelyekkel fokozni lehetne a nép fizetőképességét s csak azután lehetne behozni ilyen fokozatos illetékemeléseket. Nem terjeszkedem ki itt bővebben ezekre a dolgokra, (Halljuk ! Halljuk ! balfelől.) mert hiszen KÉPVH. NAPLÓ. 1910—1915. XXV. KÖTET. ezeknek a szocziális alkotásoknak a megvalósítása mindig a kormányzó párttól függ. A t. pénzügyminister ur itt eldicsekedett azzal, hogy mennyi mindent tettek ők a szocziális alkotások terén. Hallottunk itt egy négymilliós és egy pár kétmilliós tételt említeni. De bocsánatot kérek, ha egy államnak 2000 milliós költségvetése van, akkor ez a szerény kis ibolya ugyan mit számit abban a nagy tengerben ! (Mozgás jobbfélől.) A legutóbbi két év alatt két milliárdnyi adósságot csinált ez a kormány . .. Sümegi Vilmos: ügy van, ettől koldul ez az ország ! Beszkid Antal: .. . ezzel szemben ugy halljuk, hogy mintegy 8—10 millióra rug az az összeg, amelyet szocziális alkotásokra fordítottak. Azt kérdezem a t. pénzügyminister úrtól, hogy vájjon alkalmasnak tartja-e ő a mostani időpontot ennek a javaslatnak a benyújtására, illetve tárgyalására, mikor ő maga is beismeri azt, hogy az ország három év óta gazdasági válságban van, és mikor tény az, hogy pénzügyi válság is van az országban ? Igazán rossz pénzügyi politikának tartom azt, hogy ilyenkor hozzák a képviselőház elé ezt a javaslatot, (Ugy van! balfelől.) mert lehetetlen, hogy az országban jó vért szüljön az, hogy akkor, midőn az a honpcígár minden oldalról meg van támadva, olyan törvényjavaslatot tárgyaljanak, amely megint az ő zsebére pályázik. (Ugy van ! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) A pénzügyminister ur ezen oldal szónokainak beszéde alatt közbeszólás alakjában azt kérdezte, hogy honnan vegye hát ő azokat az összegeket, amelyeket ezen illetékemelések által el akar érni ? Erről az oldalról már néhányan rámutattak azokra az adónemekre, amelyek révén az állam jövedelmeit fokozni lehetne s én is rámutathatok egy párra, igy a luxusadók sok nemére, a nagy tőkékre, a takarékpénztárak óriási, milliárdokra menő jövedelmeire, amelyek mindeddig kiaknázatlanok, (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) mert kellően megadóztatva nincsenek. Vagy ott vannak a magyar államvasutak tarifális bevételei, amelyeket szintén lehetne emelni és ahol a kedvezmények megvonása utján sokkal nagyobb jövedelmeket lehetne elérni, mint az előttünk fekvő javaslat utján, nem is szólva arról, hogy az igazságszolgáltatásnak tulaj donképen minden országban ingyenesnek kell lennie. Nem akarok az általános vita keretében a részletekre kiterjeszkedni, mert hiszen módomban lesz, ha valamely szakasz ellen kifogásom lenne, a módosítást az illető szakasz tárgyalásánál benyújtani. Azonban általánosságban mégis kénytelen vagyok megj-egyezni, hogy különösen kifogásolnom kell azt, hogy olyan bírósági ténykedések, olyan bírósági jegyzőkönyvek után, amelyeket eddig abszolúte nem róttak meg illetékkel, most horribilis fokozatos bélyegilletéket vetnek ki. Nézetem szerint téved a t. pénzügyminister ur, ha azt hiszi, hogy jövőben kevesebb lesz a per és az uj bélyegilletékek behozatala révén 45