Képviselőházi napló, 1910. XXV. kötet • 1914. junius 24–julius 21.
Ülésnapok - 1910-556
556. OESZÁQOS ÜLÉS 1914 Julius hó 16-án, csütörtökön, Beöthy Pál és Szász Károly elnöklete alatt. Tárgyai : A törvénykezési illetékről szóló törvényjavaslat általános és részletes tárgyalása, közben pedig gróf Khuen-Héderváry Károly indítványának bejelentése az ülések tartamának nyolcz óráig való meghosszabbítása iránt. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak: gr. Tisza István, Sándor János, Teleszky János, Balogh Jenő. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 5 perczkor.) Beöthy Pál elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Pál Alfréd jegyző ur. A javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Szőj ka Kálmán jegyző ur, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Szepesházy Imre jegyző ur. Elnöki előterjesztésem nincs, ezért egyenesen áttérünk a napirendre, még pedig annak első pontjára : a törvénykezési illetékről szóló törvényjavaslat és az azzal kapcsolatos kérvények tárgyalására, (írom. 1078, 1081). Következik az általános vita folytatása. Ki van szólásra felirva í Szepesházy Imre jegyző: Beszkid Antal! (Halljuk l Halljuk! balfelől.) Beszkid Antal: T. képviselőház! A vita annyira előrehaladt, hogy én nem kivánom hcszszasan igénybe venni a t. ház türelmét (Helyeslés a jobboldalon-) s ha mégis felszólalok, ezt csak azért teszem, mert erre késztet az a lelkes taps, amety a túloldalról ennek a törvényjavaslatnak dicsőítésénél elhangzott és erre késztet az is. hogy én ezt a javaslatot rossznak, igazságtalannak és károsnak tartom, amennyiben épen azokat a néposztályokat sújtja, amelyeket leginkább kellene védelemben részesíteni, (Igaz ! Vgy van ! balfelöl.) nevezetesen a kisbirtokost, az iparost és különösen a kereskedőt. A közvetlen adók és az elsőrendű fogyasztási czikkek adója után" a bélyegilleték felemelése erre az osztályra olyan súlyos terheket ró, hogy ezáltal most már a megterheltetés olyan fokot ért el, aminek nézetem szerint csak súlyos, szomorú következményei lehetnek. (Igaz! Ugy van! balfelől.) Mielőtt magával a javaslattal foglalkoznám, reflektálni kívánok a t. pénzügyminister ur tegnapi beszédében foglalt külföldi példákra való hivatkozásra. (Halljuk ! Halljuk! balfelől.) A minister ur különösen a német viszonyokat emelte ki, hogy a bélyegilleték ott milyen, s hogy sokkal nagyobb illeték-teherrel vannak Németországban a perlekedő felek sújtva, mint nálunk. (Halljuk! Halljuk! balfelől.) Hát, bocsánatot kérek, én nem akarom most a mi szomorú viszonyainkat ecsetelni, de aki ismeri a mi honi állapjainkat és ismeri Németországot és a német honpolgárok vagyonosságát, az lehetetlen, hegy egy sorba állítsa azok teherviselő képességét a mi polgárainkéval. (Igaz! Vgy van! balfelől.) De lehetetlen összehasonlítani ezt a többi külállamok helyzetével is, és ha a pénzügyminister urat ezeknek a példáknak felhozására mégis az indította, hogy Németországban és általában a külföldi államokban nagyobb a bélyegilleték, akkor csakugyan kár volt olyan messzire mennie, mert neki a hazai viszony khoz kell alkalmazkodnia, (Igaz! Ugy van! balfelöl.) neki ismernie kell az itteni nép helyzetét, ennek az országnak fizetőés teljesítőképességét és ehhez kell szorosan alkalmazkodnia. Egry Béla : Azokkal ők nem törődnek ! Beszkid Antal: A pénzügyminister ur tegnap és az előadó ur is a múltkor azzal vigasztalták a felpereseket és különösen az alpereseket, hogy az illetékemelések következtében a perek száma apadni fog. Ha ez igaz . . . Egry Béla : Dehogy igaz ! Beszkid Antal: ... akkor csodálkozom a pénzügyminister úron, hogy ezt a javaslatot benyújtotta Hiszen ha árnak következménye az lesz, hogy a perek száma lényegesen apadni fog, akkor
