Képviselőházi napló, 1910. XXV. kötet • 1914. junius 24–julius 21.

Ülésnapok - 1910-555

&§$. országos ülés 191Í Julius íó-én, szerdán. 349 tam; ezek azt mondották, hogy az a mentőkészülék, amely a budapesti kocsikon van, előidézője annak, hogy a balesetek a mi városunkban súlyosabb kimenetelűek, mint máskol, mert az a ferde deszka egyenesen a villamos alá gyömöszöli azt, aki elébe kerül. Tehát módot és utat kell találnia a belügyminister urnak, hogy a vállalatokat kényszerítse a szükséges mentőkészülékek beszerzésére. Tudom, hogy erre a villamostársaságok és a minister részéről is rendesen az szokott lenni a felelet, hogy még nincs tökéletes mentőkészülék. De hiszen az egész modern munkásvédelmi berendezkedés Nyugat-Európában lehetelen lett volna, ha ez a kifogás helytálló, mert tökéletes és minden eshetőség ellen biztositó mentőkészülék semmiféle gépen nincsen. (Igaz ! Ügy van I jobbfelől.) Azonban van a meglevőknél tökéletesebb, (Igaz! ügy van!) és bármibe kerüljön is ez, kényszeríteni kell Budapesten ezeket a villamostársaságokat ezen ujabb, a modern technika vivmányainak megfelelő mentőkészülékek beszerzésére. (Helyeslés a jobboldalon.) Tudtommal be is mutattak a kormánynak közegei, ezelőtt 3—4 esztendővel, valami 30 ilyen mentőkészüléket, és a 30 mentőkészülék egy részéről, az én értesülésem szerint, a szakértők véleménye kedvező volt. Ezzel a véleménynyel azonban szemben állt a társaságoknak az a kijelentése, hogy a mentőkészülékek felszerelése oly horribilis összegbe kerülne, hogy ennek a kívánalomnak eleget tenni lehetetlen. Hát kérem, akármibe kerül, én azt hiszem, mégis inkább ezt kell csinálnunk, mint hogy 260 ember életét áldozatul dobjuk és 1964 nyomorékot neveljünk a fővárosnak. (Általános helyeslés.) Másik borzasztó előidézője még a baleseteknek az a hallatlan politika és gazdálkodás, a melyet a főváros kormányzata az uttestek felbontása körül folytat. (Igaz! ügy van! jóbbfélől.) Szemünk láttára bontották fel, közvetlenül egymás után következő kettő-három heti időközben, a Rákóczi-utnak, a Kossuth Lajos-utczának és a Károly-körutnak keresztezését. Ha villamos síneket kell lerakni, akkor felbontják az uttestet először, ha a kövezet javításáról van szó, felbontják másodszor, azután jön a vízvezetéki cső megrepedése, felbontják harmadszor, következik a gáz bevezetése, felbontják negyedszer (Igaz! ügy van! Derültség jóbbfélől.), és felbontják ötödször, és felbontják annyiszor, ahányszor a fővárosi vállalkozók érdeke ezt kívánja. (Igaz! ügy van ! a jobboldalon.) Ezt már egyszer nyíltan és őszintén ki kellett mondanom, és hiszem, hogy van még annyi ereje és hatalma a kormányzatnak, hogy ezt egyszer s mindenkorra megakadályozza, mert Budapest legforgalmasabb utczái akkor, a mikor legnagyobb a forgalom, olyanok, mintha itt tulaj donképen egy permanens földrengés volna. (Igaz! ügy van ! Derültség jóbbfélől.) T. képviselőház ! Befejezem azt, amit mondani akartam és nagyon kérem, ne legyen ennek az interpellácziómnak is az a sorsa, ami volt a múltkorié. Én hiszem és bizom abban, hogy ennek a villamos vasuttársasági igazgatónak elgázolása most talán mégis lesz annyi hatással magára a társaságra, hogy saját részvényeseit és igazgatóit jobban fogja félteni, s esetleg ennek fogja köszönhetni az a más néhány százezer ember is, hogy nyugodtabban járhat majd az utezákon. (Derültség jóbbfélől. Elnök csenget.) Hiszem és bizom abban, hogy a kereskedelemügyi minister ur és a belügyminister ur ebben a kérdésben végre olyan intézkedést fog tenni, a mely pártkülönbség nélkül a főváros egész közönsége részéről a legnagyobb rokonszenvvel találkozik majd, hiszen a mi gyermekeink és polgártársaink testi épségéről van szó. (Igaz ! ügy van ! Helyeslés.) Interpelláczióm a következő (olvassa) : »Van-e tudomása a kormánynak arról, hogy a súlyosabb sérülésekkel járó és a halálos kimeneselü villamos elgázolások egyre szaporodnak? Van-e tudomása a kormánynak arról, hogy 1908 óta 260 embert gyilkoltak meg a fővárosi villamosok és 1964 embert tettek nyomorékká? Minő rendőri és közigazgatási intézkedéseket szándékozik a kormány tenni a villamos társaságokkal szemben, hogy azok személyzetüket megfelelően kiképezzék, a kocsivezetőket a tulkimerüléstől megkíméljék, a menetsebességet csökkentsék, a kocsikon lévő fékeket kifogástalan állapotba hozzák és a balesetek elhárítására alkalmas mentőkészülékekkel lássák el a villamos jármüveket? Minő más intézkedéseket akar még a kormány tenni, hogy megakadályozza a közönség testi épségének és az emberéletnek ily tömeges pusztulását ? (Helyeslés jóbbfélől.) Méltóztassanak megengedni még egy mondatot. (Halljuk! Halljuk!) Én azért terjesztettem elő ezt az interpellácziót és azért helyeztem olyan nagy súlyt arra, hogy azt még n a elmondjam, mert a legutóbbi szerencsétlenség esetében is kísérlet történt arra, hogy ez az eset, amely kiválóan alkalmas arra, hogy bevilágítson ezeknek a villamostársaságoknak politikájába, eltussoltassék. (Mozgás és zaj.) Most is megtörtént, hogy a sajtó egy részét megkérték, hogy erről ne írjon, mert ez kellemetlen. Annál nagyobb kötelességemnek tartottam ezeket itt a házban elmondani, (Általános helyeslés.) mert eddig sem fejlődhettek volna a dolgok, ha nem találják meg ezek a hatalmas villamostársaságok az útját és módját annak, hogy az igazi közvéleményt ebben a tekintetben megtévesszék. (Élénk helyeslés a ház minden oldalán.) Elnök: (csenget): Csendet kérek! Sándor János belügyminister: T. képviselőház ! Méltóztassanak megengedni, hogy a hozzám intézett interpellációra t. barátom, a kereskedelemügyi minister ur nevében is válaszolhassak. Az interpelláló képviselő ur igen sötét