Képviselőházi napló, 1910. XXV. kötet • 1914. junius 24–julius 21.

Ülésnapok - 1910-550

550. országos ülés 1914 Julius 7-én, kedden. 29 szerkesztése. 13. Országos bírósági vegyészeti intézet. Ezek a rendes kiadások. A polgári perrendtartás ezen czimek közül érintheti a központi igazgatás, a királyi Curia, a királyi Ítélőtáblák és a törvényszékek és járásbíróságok czimeit. Ha nézzük a központi igazgatás költségeit, akkor megállapithatjuk, hogy annak költségei 1,264.000 K-val vannak felvéve az 1914/15. évi költségvetésbe, mig ezzel szemben az 1913. évi költségvetésbe 1,214.662 K volt felvéve, jelentkezik tehát 49.437 K plusz. Már most mire fordittatik ez a plusz 1 Az igazságügyi tárcza indokolása szerint ebből a 49.437 K-ból 3700 K fordittatik pótlékokra, személyi járandóságoka, 14.400 K a központban négy fogalmazói állás szervezésére, mely azonban viszont megtérítését találja abban, hogy a jegyzői állások közül négy megszűnt. A központban ez 14.400 K plusz költséget jelent, viszont a bíróságoknál költségapadást. Azonkívül a 49.437 K-ban benne van még három számtisztnek, három kezelőtisztnek, szolgának a járandósága, stb., ugy hogy megállapithatjuk, hogy a központi igazgatásban az 1913. évi költségvetéssel szemben jelentkező 49.437 K pluszból a polgári perrendtartás czéljaira egy krajczár sem fordittatik és nem használtatik fel, ez az összeg tehát a polgári perrendtartás terhére el nem számolható. Következik a kir. Curia. A kir. Curia f. é. költségvetésében kiadásként fel van véve 1 millió 458.246 K. Ezzel szemben az 1913. évi költségvetésben fel volt véve 1,390.512 K, a különbözet tehát 67.734 K. Ha nézzük az indokolást, ha nézzük, mi indokolja ezt a többletköltséget, akkor megállapithatjuk, hogy ezt az a 10 létszámfeletti curiai birói állás okozza, amelyet 1913-ban szerveztek, amelyek költsége 125.000 K, amely költség az illető ezimnél elért egyéb megtakarítások által részben fedezetet nyer. Ha azt nézzük, hogy az a 10 létszámfelett cur a b rói állás, — a curiai birói állások száma t. i. 3-ról 13-ra emeltetett, — milyen ozélból szerveztetett, akkor megállapithatjuk, hogy ezt egyszerűen a Curiánál régóta felhalmozott restanczia okozta. (Ugy van! balfelől.) Ez a többletköltség tehát ugyancsak nincs összefüggésben a polgári perrendtartás életbeléptetésével. A kir. táblánál egyáltalán nincs többletköltség, hanem ott ellenkezőleg egy bizonyos és pedig 48.088 K-nyi megtakarítás jelentkezik, itt tehát ismét nem hivatkozhatunk a polgári perrendre, mert hiszen a kir. táblánál többletköltség nincs. Az egyedüli czirn ennélfogva, ahol igenis, van többletköltség, a kir. törvényszékek és járásbiróságok czime. Ezen a czimen az 1913. évi költségvetésbe 34,565.335 K volt felvéve, és ezzel szemben a f. é. költségvetésbe fel van véve 35,823.266 K, a többletköltség tehát 1,257.931 K. Egyedül ennél az egy ezimnél jelentkezik tehát többletköltség. Ha már most széjjelszedjük ezt a többletköltséget és keressük, miből rekrutálódik, miből alakul ez az összeg, akkor megállapithatjuk, hogy ez nagyrészt azokból a tételekből alakul, amelyek tényleg a polgári perrendtartással állanak kapcsolatban. Es pedig kontemplálva van, amint méltóztatnak tudni, 60 tanácselnöki állásnak szervezése. Ennek a 60 tanácselnöki állásnak szervezésére 477.400 K van felvéve a budgetbe ; kontemplálva van azonkívül 90, a VIII. fizetési osztályba sorozott törvényszéki bírónak fizetésére 414.930 K.* Fel van véve 60 jegyzőnek a járandósága : 160.230 K, azonkívül 80 kezelőnek az állása 116.300 K-val és 50 szolgának járandósága 44.640 K-val, ugy hogy az ezeken a czimeken jelentkező összeg 1,213.300 K-t tesz ki. Azonban ez a többletköltség, amely ennél a ezimnél jelentkezik, részben fedezetét találja a pótlékoknál megtakarított 200.810 koronában, a jegyzőknél, amint az előbb emiitettem, négy jegyzői állás átszervezésénél mutatkozó 14.400 koronában és a király' táblánál elért 48.088 korona megtakarításban, ami kitesz 263.298 koronát, amely összeget ha levonjuk az előbb emiitett 1,213.300 koronából, kijön az a 950.000 korona, amelyet én az előbb mint többletköltséget az igazságügyi budget terhére megállapítottam. Itt természetesen nem veszem számításba azt a 187.108 korona költséget, amely a budgetben benfoglaltatik és amely a budapesti járásbíróságok létszámának szaporítására szükségeltetik, mert ez a szaporítás is nem a polgári perrendtartással kapcsolatos szaporítás, amint azt a törvényjavaslat indokolása is megállapítja, hanem egyszerűen a felhalmozott munkák feldolgozására szolgáló szaporulat. Hogy ez így van, mutatja az is, hogy mint az indokolás megállapítja, a budapesti bíróságoknál 1910-től 1912-ig az ügyforgalom és pedig a törvényszékeknél 230.000-ről 290.000-re emelkedett, az évi szaporodás tehát 64.000, a járásbíróságoknál pedig 228.000-ről 262.000-re emelkedett, a szaporodás tehát 34.000. Amennyiben egészen rigorózusan és elfogulatlanul akarjuk a kérdést elbírálni, ehhez a 950.000 koronához, amelyet az előbb említeni bátor voltam, hozzá lehet adni esetleg azt a 350.000 koronát, amely a királyi törvényszékek egyszersmindenkorra való felszerelésével merül fel, abból az alkalomból, hogy a polgári perrendtartás életbelép, minthogy helyiségekről, azoknak felszereléséről s más anyagkészletről kell gondoskodni. Van még egy tétel, amelyet esetleg fel lehet itt venni, egy 25.000 koronás tétel a mostani budgetben. T. i. a vidéki törvényszékeknél és a polgári perrendtartás életbeléptetésével kapcsolatban tartott szakelőadások költségei 100.000 koronában voltak előirányozva, amely összegből 50.000 korona volt felvéve az 1913-ik évi költségvetésbe, 25.000 korona volt felvéve az 1914. év első felére érvényes budgetbe és 25.000 korona van felvéve a mostani budgetbe. Legfeljebb még ez a 25,000 korona szerepelhet; azonban ez is egyszersmindenkorra