Képviselőházi napló, 1910. XXV. kötet • 1914. junius 24–julius 21.
Ülésnapok - 1910-555
284 555, országos ülés 19H Julius 15-én, szerdán. ezen jogtalan és igazságtalan kirovása iriatt elállanak a pertől, nem merik és nem tudják keresni a maguk igazát, szóval jogfosztottak lesznek, vagy pedig az, hogyha mégis belemennek a pörbe, akkor szociális szempontból túlontúl megterheltetnek, anyagi létérdekükben megtámadtatnak, ami pedig nem leket célja és törekvése egy olyan államnak és egy olyan államhatalomnak, amely — az igazságügyminister ur is hivatkozott erre — a szocziálpol tikai alkotások terén mindenkor azt tartja szem előtt, hogy a maga megélhetési viszonyai szerint mindenki boldoguljon, boldoguljon ugy, ahogy az Isten neki egyébként tisztességesen boldogulni megengedte. (Igaz! Ugy van ! balfelöl.) T. képviselőház ! Ha pedig több per egyesítését nézzük, akkor 100% emelkedéssel állunk szemben. Es emelkedést látunk akkor is, ha az elsősorban ismét a szegény embereket érdeklő községi biráskodást teszszük vizsgálatunk tárgyává. Eddig a jegyzőkönyvi illeték 24 fillér volt, ezentúl 30 fillér lesz ; az Ítéleti illeték edd g 40 fillér volt, most 50 fillérbe van kontemplálva. Igaz, hogy összegben kifejezve ez nem sok, de tekintetfel aTra, hogy a legszegényebb néposztályt sújtja, mégis soknak kell azt mondanom. (Igaz! Ügy van! bal felől.) Egy fillérrel sem lett volna szabad itt az illetéket emelni, sőt a községi bíráskodásnál annak teljesen díjtalanná tevése felelt volna meg, ideális szempontból, annak a szociálpolitikai programúinak, amelyre olyan fenkölten és olyan felemelt fővel szeret hivatkozni az igazságügyminister ur. (Igaz ! Ugy van ! bal/elől.) A választott bírósági Ítéleteknél, viszonyítva azokat a rendes bírósági perekhez, félannyi illeték fog járni. Ez is igazságtalan intézkedés-f/í/az / ügy van! balfelöl.) A választott bírósági eljárások szaporodásának örvendenünk kell, mert ez egyrészt ideális formában juttatja kifejezésre az igazságot, másrészt pedig apasztja a rendes bíróságok munkakörét és kisebbiti azoknak eljárását és terheit. Ennek ellenére is jóllehet itt az államnak semmi funkcziója nincs, félannyi illetéket rónak ki a választott bírósági eljárásra, mint amennyi a rendes bírósági pereknél meg van szabva. Ezt is igazságtalan és szocziálj3olitikai szempontból meg nem felelő intézkedésnek kell mondanom, éppen az igazságügyi minister ur annyira hangoztatott programmjának figyelembevételével. (Igaz! Ugy van ! balfelől.) Nagy hiba az is, hogy a törvényjavaslat nem tesz különbséget az-érdemi határozat alapján kimondott ítélet után kirótt illeték és a mulasztási Ítélet alapján kirótt illeték között, mert egészen más elbírálás alá kellene esnie egy ügynek, ha az érdemleges elintézés alatt volt, mintha érdemleges eljárást nem is vont maga után. Természetes dolog. t. képviselőház, hogy tiltakoznom kell az ellen is, hogy a törvényjavaslat kiterjeszti az illetékkötelezettséget olyan ügyekre, olyan perbeli cselekményekre is, amelyek eddig illetékmentesek voltak. Illetékköteles lesz ezentúl a keresetlevél előkészítési, kiegészítési, felülvizsgálati eljárásban történt előterjesztés, a keresettől való elállást megállapító végzés, az Ítélet kiegészítésére irányuló kérelmet elutasító végzés, az idézést feloldó végzés, az ujrafelvétel jogosultságát vagy kötelességét feloldó végzés, tehát olyan perbeli és jogi cselekmények, amelyek a múltban illetékmentesek voltak. Mit jelent ez, t. képviselőház ? Azt, hogy a törvényjavaslat minden vonalon, jóformán minden pontozatában sarczolni, sarczolni és sarczolni akar, (Elénk helyeslés a baloldalon.) hogy mentől több pénzt szedjen be, mentől inkább duzzaszsza az államkasszát, tekintet nélkül arra, hogy ez a jogkereső közönségnek nemcsak, hogy sérelmével fog járni, hanem bizonyos elkedvetlenedést, levertséget, szomorúságot okoz és bizalmatlanságot éppen az államhatalmat gyakorló legmagasabb körök igazságérzetébe vetett hit és reménység iránt. (Ugy van! a baloldalon.) Polónyi Géza : Embernyuzás ! Kún Béla: Ha a büntető pereket nézzük, ott is azt látjuk, hogy ezentúl a meghatalmazásra is bélyeget kell ragasztani. Ha csak az előadó ur által lekicsinyelt u. n. becsületsértési kofapereket nézzük, azt látjuk, hogy a statisztikai adatok szerint ilyen per 200.000 szokott lenni évenként, tehát mivel a javaslat a meghatalmazás bélyegét is 1 K-áról 1 K 50 fillérre emeli-fel, ez a felemelt meghatalmazási illeték is évente 300.000 K-ával fogja gyarapítani az állam bevételeit. Ha el is fogadnánk alapul azt, hogy a büntető pereknél is illeték szedessék, de magának a meghatalmazás illetékének az emelkedését nem fogadhatjuk el helyesnek. (Ugy van! a baloldalon.) Az eddigi 1 K tökéletesen elegendő volt. Polónyi Géza: Ha hivatalból kirendelt védő lesz, ki fogja akkor a meghatalmazási bélyeget fizetni 1 (Zaj a baloldalon. Elnök csenyet.) Hantos Elemér: Akkor nem. kell meghatalmazási bélyeget fizetni! Polónyi Géza: Ugye, de az is megbízás! Azért nem tudják, hogy mit csinálnak az urak ! Bolondokat csinálnak ! Kun Béla : Ha a törvényjavaslatot végig nézzük, azt látjuk, hogy voltaképen az egész javaslaton és az indokoláson a kisemberek zsákbaszoritásának minden eszközzel való elérése vonul végig. Az,t látjuk, hogy 1000—2000 K-ig sokkal nagyobb arányban, sokkal nagyobb százalékban emelkednek az illetékek, mint azontúl, már pedig nagyon jól tudjuk, hogy nem lehet azt mondani, hogy a kisebb exisztencziák csak 100 K-án aluli pereket folytatnak. Bizony nagyon sokszor 1000 és 2000 K-ig is felmennek azok a perek, amelyeket kisebb exisztencziák ellen indítanak, amelyekből kifolyólag nagyobb illetékkel való megrovásuk, megsarczolásuk épen nem felel meg szocziálpolitikai szempontból az igazságosságnak és méltányosságnak. 2000 K-án felül azonban nem emelkedik arányosan az illeték, sőt fordított fokozatosság áll fenn. Minél magasabb összegig megyünk, százalék szerint kifejezve.
