Képviselőházi napló, 1910. XXV. kötet • 1914. junius 24–julius 21.
Ülésnapok - 1910-555
555. országos ülés 1914 Julius 15-én, szerdán. 283 emeli az államnak a törvénykezési illetékből folyó bevételét. (Ugy van! balfelől.) Most már ha nézzük beadványoknál, jegyzőkönyveknél, mellékleteknél azt az értékkülönbözetet, amely a régi és az uj perrendtartás szerint előáll, akkor latjuk, a legkisebb beadványi illeték 40 fillérről 50 fillérre emelkedik. Rámutattam már arra, kogy ez a 10 fillér önmagában nem volna sok, a minister szerint, de azt kell figyelembe venni, hogy a per hosszú folyamata alatt ez a 10 fillér igen sokszor megismétlődik és a jogkereső felet viszonyaihoz képest aránytalanul sújtja. Minden esetre ez a 10 fillér már magában véve 25%-ot jelent. 100 koronán tul 400 koronáig az illeték 1 korona 50 fillér az eddigi 1 korona helyett, ami 50%-os emelkedés ; még furcsábban fest 400 koronán tul 1000 koronáig a 2 korona illeték, amely 100%-os emelkedést jelent, 1000 koronán tul 1500 koronáig az illeték 2 K 50 fillér, ami 150%-os emelkedés és végül, ha veszszük a legmagasabb tételt, 200.000 koronán tul 26 korona, ez 2600 perczentes emelkedésnek felel meg. Legsúlyosabb a szakasznak az az intézkedése, hogy bizonyos jogi cselekményekre nézve a rendes illeték kétszeresét állapit] a meg. Ez a kétszeres illeték rendkivül igazságtalan, mert nem mindig a felek ténykedése és hibája folytán válik az illető cselekmény szükségessé, hanem több esetben a helyzet által előidézett kényszerűségből. Ezek jogtalanul és alaptalanul terhelik a jogkereső közönséget. Ide tartoznak az elnapolás, halasztás vagy határidő meghosszabbítás iránti megegyezés, uj határnap kitűzésére, az eljárás folytatására, vagy az idézés megismétlésére irányuló kérelem, az alperes mulasztása alapján hozott Ítélet ellen beadott ellenmondás és minden olyan eset, amelynek elintézéséhez hirdetmény kibocsátása kell. A közbenszóló határozatok illetékénél, hogyha átlagban vesszük az emelkedést, akkor az 57%-ot jelent. A keresettől való elállást megállapító végzés is —szintén uj kifejezés a polgári perrendtartásban, eddig az ismeretlen volt, mert eddig, ha valaki a pertől elállott, az a per megszűnt és illeték alá nem lett vonva — ezentúl szintén illetékezés alá kerül. Az idézést feloldó végzésnél szintén illeték kell. Eddig visszavették a keresetet és nem számítottak illetéket, A sommás birtokbahelyezési, határigazitási pereknél 5 K helyett 6 K-t fognak szedni, ez 20% emelkedést jelent; a bérleti és haszonbérleti viszonyból folyó perek illetéke 25%-kal emelkedik, a házasság semmiségét, megtámadását, felbontását, ágytól-asztaltól való elválasztástá tárgyazó perekben, vagy a házasság létezését, nem létezését illető perekben 2 K plusz lesz az illeték, 24 K helyett 26 K, tehát itt szintén emelkedéssel állunk szemben. Hogyha a kiskorúság meghosszabbítását, megszüntetését, a gondnokság alá helyezést, vagy annak megszüntetését, az atyai hatalom megszüntetését, vagy a holttá való nyilvánítást veszszük, az eddigi bélyeg- és ill -tékmentesség helyett ezentúl 6 K lesz határozati illeték czimén fizetendő, ami szintén nagyon méltánytalan és igazságtalan. A fizetési meghagyásoknál az illeték eddig volt 100 K-ig 40 fillér,'100 K-tól 200 K-ig 1 K, 200 K-tól 500 K-ig 2 K, 500 K-tól 1000 K-ig 3 K. Ezzel szemben az Ítéleti illeték emelkedik; ha tehát 1000 K-ig 6 K az illeték a régi 3 K-val szemben, akkor a többlet 3 K-át tesz ki, ami egy 1000 K-ás perben az illetéknek 100%-os emelkedését vonja maga után. Nagyon igazságtalan és fonák dolog a birói egyezség illetékénél, hogy nem az egyezség tárgya képezi a kirovás alapját, hanem a per, illetőleg az eljárás tárgya. A múltban a jogkereső fél az illetéket csak azon összeg után tartozott leróni, amelyre nézve az egyezség létrejött. Ez természetes és folyik a dolognak a maga természetes állásából. Ezentúl azonban tekintet nélkül arra, hegy az egyezség milyen összegre nézve történt. a keresetben jelzett összeg szerint vonják le az illetéket. Ez ismét nem más, mint a húrnak a tulfeszitése, a kellő határon túlmenő finánczpolitika, az állam rideg pénzügyi érdekeinek' betolakodása az igazságügyi érdekeknek az idealizmus szerint való szolgálatába. Nagy sérelem épen itt a birói egyezségeknél, hegy eddig, amikor az egyezséget kötötték és olyan okiratot mutattak be, amely fel volt bélyegezve, ennek a bélyege az egyezségi illetékbe beszámított. Ez az intézkedés a mostani törvényjavaslatból kimaradt és igy az állam, magyarul mondva, egy rókáról két bőrt akar lehúzni, nem nézi azt, hogy igazságtalanul jár el, hanem csak azt, hogy minél több jövedelemmel gyarapittassék az illeték lerovása utján az államkassza. Az Ítéletek elleni fellebbezésnél átlag 70%, a felülvizsgálatnál átlag 20%, a felfolyamodásnál 25% az emelkedés. , Ami az élőszóval való panaszt illeti, amelyet leginkább a szegény emberek szoktak igénybe venni, akiknek nincs pénzük és am~agi erejük arra, hogy ügyvédhez forduljanak, itt minden másolat után ivenkint 2 K elkészítési illetéket fog szedni a kincstár. Ez is a szegény embereket sújtja. Kérdem az igazságügyminister úrtól, hogy ez a híres szoeziálpolitika : szegény emberektől azt a 2 K-át beszedni ? (Igaz! ügy van! balfelől.) Azt mondhatná erre a minister ur, hogy ebbe senki sem sántul meg, nem olyan nagyon nagy összeg az a két korona. Igaz, de nemcsak egyszer szedik ám be azt a 2 K-át, hanem jegyzőkönyvek, másolatok, mellékletek után többször is. Es, bocsánatot kérek, akik tudnak fizetni, akik nagy tőkével rendelkeznek, azoknál a 2 K tízszerese vagy százszorosa sem mondható exisztencziális szempontból soknak, (Ugy van! balfelől.) de akik szegények, akiknek ügyvéd alkalmazására sincs elegendő anyagi erejük, azoknál a 2 K beszedése is feltétlenül az illető jogkereső egyéneknek exisztencziális létükben való megtámadtatását jelenti. (Ugy van ! balfelől.) Mert két eset állhat elő. Vagy az, hogy a felek az illetékeknek 36*
