Képviselőházi napló, 1910. XXV. kötet • 1914. junius 24–julius 21.
Ülésnapok - 1910-555
555. ORSZÁGOS ÜLÉS 1914 Julius hó 15-én, szerdán, Beöthy Pál, Simontsits Elemér és Szász Károly elnöklete alatt. Tárgyai : Az igazolási állandó bizottság jelentése gróf Károlyi Mihály megbízóleveléről. — A törvénykezési illetékről szóló törvényjavaslat tárgyalása. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Szmrecsányi György interpelláeziója és a ministerelnök válasza a szerajevói összeesküvés és annak belgrádi vonatkozásai tárgyában. — Gróf Apponyi Albert interpelláeziója és a ministerelnök válasza a szerb mozgalmak tárgyában. — Polónyi Dezső interpelláeziója a ministerelnökhöz a magyar alattvalók szerbiai biztonsága tárgyában. — Óvári Ferencz interpelláeziója s a belügyminister válasza a Zsófia Országos Gyermek Szanatórium dolgában. — Huszár Károly interpelláeziója és a belügyminister válasza a villamosvasúti elgázolások tárgyában. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak: gr. Tisza István, Sándor János, Teleszky János, Balogh Jenő, b. Harkányi János, Jankovich Béla. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 5 perczkor.) Beöthy Pál elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Pál Alfréd ; a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Szőj ka Kálmán, a javaslatok ellen felszólalókat Szepesházy Imre jegyző ur. Az igazolási állandó-bizottság előadója kivan jelentést tenni. Hegedüs Kálmán előadó : Az igazolási állandó bizottság nevében kérem, méltóztassék gróf Károlyi Mihály képviselő urat a törvényes 30 napi határidő fentartásával igazolt képviselőnek kimondani. (Felkiáltások a baloldalon : Éljen Károlyi !) Elnök: A czeglédi választókerületben megválasztott gróf Károlyi Mihály a 30 napi kérvényezési határidő fentartásával igazolt képviselőnek jelentetik ki. Következik a napirend első pontj a : a törvénykezési illetékről szóló törvényjavaslat (írom. 1078, lC81)ésazezzel kapcsolatos kérvények tárgyalása. Szólásra következik ? Szepesházy I mre jegyző: Kun Béla. Kun Béla: T. ház ! (Halljuk ! Halljuk !) Amikor mi, ellenzéki képviselők a nemzeti jogoknak a hadseregben való érvényesüléseért, a demokratikus választójogért és a hamisitatlan népjogokért évekkel ezelőtt küzdelmet folytattunk és technikai obstrukeziót csináltunk, a munkapárt kigyót, békát kiáltott reánk, hogy mi nem tudunk élőszóval küzdeni. Most ime, ezzel küzdünk, nincs obstrukezió, csak a részletekbe belemélyedő vita. Bennünket t. ház, a kiket nem sópénzzel, nem karhatalommal és nem különféle közigazgatási erőszakkal . . . (Zaj a jobboldalon. Elnök csenget.) Elnök: A képviselő urat ezen kifejezésért rendreutasítom! Kun Béla : . . . választottak meg, bennünket nem a kis exisztencziák terheinek emelésére küldött ide a nép, nem azért, hogy a felhalmozott államadósságok kamatainak törlesztése végett az eddig is igen nagy mértékben a kis emberek vállaira nehezedő terheket súlyosbítsuk, hanem ellenkezőleg, éppen azért, hogy ezen terheket kisebbítsük és a nép sorsát könnyítsük, (ügy van! ügy van ! baljelől.) Ez a javaslat, amely előttünk fekszik, nem más, mint akár közvetve, akár közvetlenül, adóemelés. (TJgy van! TJgy van! baljelől.) Olyan súlyos adóemelés, mely a legkisebb embereket sújtja, azokat, akik állampolgári kötelességüket teljesítvén, már is tulon-tul igénybe vannak véve az államhatalom által abban az irányban, hogy folyton csak űzessenek és fizessenek, (ügy van! TJgy van! a baloldalon.) Pénz- és véradóval szolgálják ezt a nemzetet, ezt az államot és ennek viszonzásául nagyon-nagyon kevés anyagi, erkölcsi, közjogi, rjolitikai és szabadságjogi előnyben részesülnek. Amíg mi erről beszélünk, a túloldalon hallgatnak, mély csendbe merülnek. Tegnap ugyan felszólalt az igazságügyminister ur, azonban az ő beszéde sem tekinthető egy alapos, a részletekre kiterjedő beszédnek, ö igen sokban eltért o5*
