Képviselőházi napló, 1910. XXV. kötet • 1914. junius 24–julius 21.
Ülésnapok - 1910-550
22 5C)0. országos ülés 191'i- Julius 7-én, kedden. Következik a 77. §. Szász Pál jegyző (olvassa a 11—107. %-ókat, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök : A törvényjavaslat így részleteiben is letárgyaltatván és elfogadtatván, annak harmadszori olvasása iránt napirendi indítványom során fogok javaslatot tenni. Kijelentem egyúttal, hogy a magyarországi iparos tanoncziskoláknál renszeresitett állásban működő igazgató-tanároknak és tanítóknak Horváth Mihály képviselő ur által benyújtott kérvénye is elintézést nyert. Következik a napirend 6. pontja • a törvénykezési illetékről a pénzügyminister törvényjavaslata (írom. 1061, 1069). Bejelentem a t. háznak, hogy ezen törvényjavaslat tárgyalásánál a szükséges felvilágosítás megadása végett Szabó Imre ministeri tanácsos ur lesz jelen. Az előadó ur kivan szólni. Hantos Elemér előadó : T. képviselőház ! Van szerencsém a pénzügyi és igazságügyi bizottságok megbízásából a pénzügyminister urnak törvényjavaslatát a törvénykezési illetékekről ismertetni. (Halljuk !) Az a j>erjogi reform, amely az 1911 : 1. t.-czikkben öltött testet és amely a törvényhozás ujabb rendelkezése szerint a jövő év január 1-én lép életbe, nemcsak időszerűvé, hanem szükségessé is teszi a törvénykezési illetékek reformját. A reform időszerűségéről talán felesleges is beszélni. Több mint hatvanéves illetékjogunk zűrzavarából a magyar törvényhozás már ismételten emelte ki és tette külön szabályozás tárgyává a törvénykezési illetékeket. Mégis ez az anyag mind máig annyira kuszált, hogy sürgősen kiált reform után. A pénzügyminister ur tehát helyesen cselekedett, amikor egységes perrendi kódexünk mellé egy egységes bélyeg- és illetékkódex megalkotására határozta el magát. De nem csak időszerű, hanem múlhatatlanul szükséges is ennek a reformnak a megalkotása. Az uj perrendtartás a peres eljárásnak uj szakait, uj perbeli cselekményeit statuálja, uj jierbeli elnevezéseket ismer, (Mozgás a baloldalon. Halljuk! Halljuk! jobbfelól.) szükséges tehát, hogy az illetékszabályok hozzásimuljanak ehhez az uj perrendtartáshoz, hogy annak fogalommeghatározásait fedjék. (Helyeslés jobbfelól.) Az uj perrendtartás folytán, amely a közvetlenségen és szóbeliségen alapul, megdől eddigi illetékrendszerünk alapja, amely a papirfogyasztási adón alaj>ult és a fogyasztott papir mennyisége szerint ív-bélyeg, beadványi, felzeti, másodlati, mellékleti, jegyzőkönyvi bélyeg alakjában szedte be az adófizető, az illetékfizető polgároktól az illetéket. (Az elnöki széket Simontsits Elemér foglalja el.) Az uj perrendtartással nemcsak a peres eljárásnak eddigi hosszadalmassága és terjengőssége fog megszűnni, hanem eltűnnek a periratok, a beadványok, a jegyzőkönyvek nagy része, és ez az iratkevesbbedés azután természetszerűen az illetékbevételek csökkenését is maga után fogja vonni. Ezzel szemben az uj perrendtartás a dologi és személyi kiadások többletében nagy emelkedést fog eredményezni. Több bíróra, több jegyzőre, több tárgyalóteremre, uj törvényszékek és uj járásbíróságok szervezésére lesz szükség. És hogy pénzben kifejezve mit jelent ez az állam szempontjából, azt bizonyítja az 1914-15. évi költségvetés, mely részben a perrendtartással kapcsolatos dologi és személyi kiadások többlete czimén ötödfélmillió koronát vett fel. Ezzel szemben a pénzügyminister ur ettől a javaslattól, illetve az abban foglalt illetékemeléstől négy-öt millió korona többbevételt vár, ugy hogy a ezen ponton az állami kiadások és bevételek . . . Ábrahám Dezső: Tízért megvesszük! Hantos Elemér előadó : Mindenesetre érdeklődéssel fogjuk hallani ezen ajánlat igazolását. Az igen tisztelt minister ur előtt az egyensúly fentartása lebegett és ez a törvényjavaslat voltaképen nem egyéb, mint az illeték-elvnek megvalósítása. Az illeték-elv szerint ugyanis az állam az állampolgároktól az egyesek, de nem az összeség érdekében kifejtett szolgálataiért ellenszolgáltatást követel és ha valamely állam, amint az Magyarországon 1911-ben történt, egy ujabb, jobb törvénykezési rendre tér át, akkor csak nagyon logikus és méltányos, hogy ezen uj törvénykezési rendnek többkiadásait azok fizessék meg, akik ezen uj és jobb törvénykezési rendnek előnyében fognak részesülni. Ábrahám Dezső: Hát a koldusok ? Hantos Elemér előadó : A szegényjogon perlekedőkre külön rendelkezések vannak a törvényjavaslatban. De eltekintve, t. képviselőház, az állami kiadások fokozódásának és az 1 illeték bevételek csökkenésének vetélkedő szempontjaitól, a magyar államháztartás nincs abban a helyzetben, — és hozzátehetem, egyetlen európai nagyhatalom államháztartása sincs abban a helyzetben — hogy meglevő jövedelmi forrásairól és ezen jövedelmi források mérsékelt fejlesztéséről lemondhasson. Amit a törvényjavaslat ezen a téren kontemplál, az, mondom, egy mérsékelt illetékemelés. Az állampolgároknak viszont ezen mérsékelt illetékemeléssel szemben két igényük, két jogos kívánságuk lehet. Kívánhatják azt, hogy ezen törvényjavaslatban két szempont érvényesüljön az állampolgárok javára. Az egyik szempont az, hogy az állam a kisebb exisztencziákat, a kisebb vagyonokat, a kisebb pereket kímélje és amit ezeknek elenged, azt a nagyobb vagyonokon, az erősebb gazdasági egyedeken, a nagyobb pereken hozza be. A mísik szempont, amelynek érvényesülését elvárhatjuk, az, hogy a jiénzügyi közigazgatás kímélettel járjon el minden oly esetben, amikor az államnak haszna vagy különös előnye nélkül az adó- és illetékfizető polgárságnak különös bosszantását vagy elkeseredését váltja ki.
