Képviselőházi napló, 1910. XXV. kötet • 1914. junius 24–julius 21.

Ülésnapok - 1910-550

550. országos ülés Ibii Julius 7-én, kedden. 2b Ha ebből a két szempontból vizsgáljuk a szőnyegen levő törvényjavaslatot, akkor megállapíthatjuk, hogy az a jelenlegi állapottal szemben nagy haladást mutat. Ami mindenekelőtt a szocziális igazságnak érvényesülését illeti, eddigi illetékrendszerünknek az volt a legnagyobb hibája, hogy nem tett különbséget a nagyobb és kisebb összegek között; hogy az Ítéleti illetéktől eltekintve az iratoknak, a beadványoknak nagy tömegénél csak két kategóriát ismert, a száz koronán aluli és a száz. koronán felüli pereket, iratokat és beadványokat, továbbá a száz koronán felüli pereket és iratokat, amelyek természetesen igen súlyosan voltak a száz koronához közel álló viszonjdatban megterhelve. Ezzel szemben ezen javaslat a fokozatos adózás elvét juttatja kifejezésre a peres eljárás minden szakában és minden perbeli cselekménynél, tehát a beadványoknál, a közbenszóló határozatoknál, a felebbezéseknél, felfolyamodásoknál, Ítéleteknél stb. A szocziális igazság követelményével számol tehát a javaslat és amellett a pénzügyminister ur ügyelt arra, hogy a kisebb, a száz koronán aluli pereknél (Halljuk /) ne emelkedjék túlságosan az illeték, és aki ezt a javaslatot minden elfogultság nélkül bírálja, azt fogja találni, hogy ezentúl a száz koronán aluli pereknél nemcsak hogy nem emelkedik az illeték, hanem az esetek túlnyomó részében ez az illeték még csökkenni fog azáltal, hogy a közbenszóló határozatok illetéke, amely a száz koronán aluli pereknél eddig két koronát tett ki, ezentúl egy koronára fog leszállni. Ennek az illetékcsökkenésnek illetve a száz koronán aluli perek csekély illetékezésének jelentőségét misem bizonyítja jobban, mint az a statisztikai tény, hogy a Magyarországon folyamatba tett pereknek közel 42%-a, tehát több mint két ötöde, száz koronán aluli per, amelyeknél tehát illetékfelemelésről egyáltalában szó nem lehet. De a szocziális igazság ezen érvényre juttatása mellett a pénzügyminiszter ur számos adminisztratív könnyítést is tervez a javaslatban. így pl. az illetékek utólagos lerovásának határidej e eddig három nap volt, ezentúl pedig öt nap lesz. Eddig ha valaki elmulasztotta illetéket fizetni, akkor nyolcz napon belül a megrövidített illeték kétszeresét kellett megtérítenie, ezentúl pedig csak másfélszeresét lesz köteles nem nyolcz, hanem tizenöt nap alatt megtéríteni. Továbbá világos intézkedés van arra nézve, ami eddig vita tárgyát alkotta, hogy t. i. olyan esetben, midőn az első sorban illetéklerovásra kötelezett fél az illetéket le nem rótta, akkor a másodsorban illetéklerovásra kötelezett fél ne legyen kénytelen a felemelt illetéket fizetni az első sorban kötelezett mulasztása miatt. Jaczkó Pál: Ez természetes ! Hantos Elemér előadó: Ez természetes, de eddig a gyakorlatban mégsem volt mindig igy. Ami az illetékek felemelésének mérvét illeti, az illetékek mértéke értékfokozatonként van megállapitva, és ezen értékfokozatok a beadványoknál, a közbenszóló határozatoknál, a felebbviteli jogcselekményeknél, a perbeli cselekvények többi nemeinél azonosak, csak az itéletiilletékekre nézve vannak más értékfokozások alkalmazásban Némely közbenszóló határozatok illetéke a beadvány i illetékeknek kétszeresét teszik; a felsőbíróságok határozatai elleni felfolyamodások illetéke azoknak ugyancsak kétszeresét teszi. A meghatalmazások bélyegilletékét a javaslót felemeli 1 K-ról 1 K 50 fillérre és kiterjeszti a büntetőügyekben adott meghatalmazásokra is. Ennek a rendelkezésnek látszólagos súlyát azonban lényegesen enyhíti az a körülmény, hogy a bűnvádi eljárás értelmében hivatalból üldözendő büntetendő cselekmények túlnyomó többségénél hivatalból rendelendő védő, ugy hogy ezeknél a büntetendő cselekményeknél és bűntetteseknél ilyen meghatalmazási bélyeg lerovására szükség nem lesz. Főleg abból a szempontból vétetett fel a bűnügyi meghatalmazások bélyegilletéki kötelezett, sége, mert Magyarországon, sajnos, igen elterjedt az alap nélküli pereskedés becsületsértési ügyekben és a statisztikai évkönyv adatai szerint az utolsó évben több mint 200.000 et tett ki az ilyen becsületsértési, u. n. kofaperek száma Ezeknek, miután tisztán magánérdeket képviselnek, 1 K 50 fillérrel való megilletékezése, azt hiszem, senkinek jogérzetét nem sérti. (Ugy van ! jobb felől.) Ami az egyéb illetékemeléseket illeti, ezek közül a községi bíráskodásban előforduló illetékek 10 fillérrel emeltettek a beadványoknál és a határozatoknál, amely illetékemelés megfelel annak a ténynek, bogy a községi bíráskodás hatáskörét a polgári jjerrendtartás kiterjesztette, ugy hegy itt az illetékemelés a hatásköremeléssel kiegyenlítődik. A választott biróságoknál hozandó ítéletek és egyezségek illetékezése tekintetében szintén újítás van, amennyiben ezen Ítéletek illetéke felemeltetett, az egyezségek pedig illeték alá vonatnak, holott eddig bélyegkötelesek nem voltak. Mégis ezen pont körül fogja a kincstárt a legnagyobb vesztes'g érni. Az uj polgári perrendtartás ugyanis nagyon kedvez a választott bírósági intézménynek, ami helyes és a legtöbb szakmában máris megalakultak a perrendtartásra való tekintettel a választott bíróságok, amelyek sok munkát fognak elvonni a rendes bíróságoktól ; az is tagadhatatlan azonban, hogy ez egyidejűleg az állam illetékbevételeit megfelelőleg esökkenteni fogja. Ami már most az illetékek felemelésének mérvét illeti, eltekintve a 100 koronán aluli perektől, amelyeknél illetékemelés nincs, ez az illetékemelés 20—30%-ára tehető az eddigi illetékeknek. Ez az emelés látszólag igen nagy, tényleg azonban, viszonyítva a pertárgy értékéhez és a nálunk szokásos ügyvédi költségekhez, igenis elviselhetőnek mondható. Az emeléstől az igen t. pénzügyminister ur az illetékbevételeknek 4—6 millió koronával való emelkedését várja. Miután pedig az igazságügyi kiadások emelkedése a polgári per-