Képviselőházi napló, 1910. XXV. kötet • 1914. junius 24–julius 21.
Ülésnapok - 1910-553
553. országos ülés 191b Julius 10-én, pénteken. 219 maga polgárait, arra való tekintet nélkül, hogy egyéb téren, egyenes és közvetett adók révén úgyis eléggé agyon vannak sarczolva. (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélsöbaloldálon.) Hiszen nem választókhoz szólok én, nem hordó tetejéről beszélek, nem népszerüsködni kivánok, de lehetetlen, hogy a túloldalnak is csak egyetlenegy olyan tagja is legyen, aki el ne ismerné azt, hogy Magyarország közterhei mármár annyira emelkedtek, hogy azok a lakosság teherviselési képességét ugyancsak igénybe veszik, sőt Magyarország népét túl is terhelik. Nagyon helyesen mondották az előttem szólók, hogy ez egy ujabb teher, egy ujabb adó. Hát mi egyéb az illeték, mint az a közvetett teher, az az adó, amelyet akkor kell viselni, amikor valaki az államnak például igazságszolgáltatási, törvénykezési tevékenységét veszi igénybe. Ezt ilyen módon kisarczolni, ilyen módon kiaknázni szerencsétlen vállalkozás. (TJgy van! balfelöl) Ha az igazságszolgáltatás meghozza a maga jövedelmét, ám méltóztassék azt a jövedelmet a jogszolgáltatás javítására fordítani, (Élénk helyeslés a szélsöbaloldálon.) de nem egyéb állami érdekeknek, talán a mi nemzeti érdekeinkkel nem azonos érdekeknek kielégítésére fordítani. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon. ) Mindezen szempontoknál fogva, minthogy ez a javaslat sem az illetékrendszernek és az illetékrendszerrel szemben támasztható kívánalmaknak ; sem azon nemzeti szempontoknak nem felel meg, amelyek figyelembevételét egy ilyen fontos, a nép anyagi érdekeibe mélyen benyúló javaslattól joggal elvárhatjuk, én ezt a törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául nem fogadhatom el. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a bal- és a szélsöbaloldálon. A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: T. báz! A napirend tárgyalására szánt idő letelvén, a napirend tárgyalását mára megszakítjuk. Az időközben megjelent Ábrahám Dezső képviselő urnak az elnökség utján megújított kérelméhez képest a házszabályok 209. §-a alapján azt a kérdést intézem a t. házhoz: meg méltóztatnak-e engedni nevezett képviselő urnak, hogy személyes megtámadtatás visszautasítása czinién röviden felszólalhasson: igen vagy nem ? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik igennel szavaznak, vagyis az engedélyt megadni hajlandók, szíveskedjenek felállni. (Megtörténik.) Többség. (Zaj.) A ház az engedélyt megadja. Kérem a képviselő urat, szíveskedjék felszólalni. (Folytonos zaj a jobb- és a báloldalon.) Elnök (csenget): Csendet kérek, képviselő urak! Ábrahám Dezső: T. képviselőház 1 Az imént észlelhető jelenetből méltóztatnak azt látni, hogy milyen viszás helyzetbe kerül a háznak egy tagja, ha személyes megtámadtatás czimén csak akkor szólalhat fel, amikor azt a mindenkori többség megengedi. (Igaz! Ugy van! balfelöl.) Elnök (csenget): A képviselő ur a házszabályok értelmében csakis a személyes megtámadtatás czimén szólhat; ennélfogva kérem, ne méltóztassék semmiféle más fejtegetésbe bocsátkozni, mert azt nem engedhetem meg. (Helyeslés a jobboldalon. Zaj a baloldalon.) Ábrahám Dezső: T. képviselőház! En nem akarok az elnök úrral polémiába keveredni; hiszen erre azon házszabályok szerint sem, amelyeket én a magam részéről tartok tiszteletben, még azon régi házszabályok szerint sem lett volna hozzá jogom. (Mozgás és zaj a jobboldalon.) Bakonyi Samu : Nem szabad tisztelni a régi házszabályokat ? (Folytonos zaj a jobb- és a baloldalon.) Elnök (csenget): Csendet kérek, képviselő urak. Bakonyi Samu: Önök nem tisztelték, mi most is tiszteljük. Ábrahám Dezső: En nem akarok ezúttal zajosabb jeleneteket provokálni. Röviden rátérek arra a tárgyra, amelyre nézve a felszólalást most kegyesen megengedni méltóztattak. (Halljuk! Halljuk!) Nyárspolgári nyugalmamat ma délelőtt egy szerény hírlapi czikkecske zavarta meg, amely a következőket jelenti (olvassa): »A rendreutasított Ráth Endre. A képviselőház elnöksége kommünikét adott ki, amely szerint a tegnapi ülésen nem az Amerikában járó Ráth Endrét utasították rendre, hanem Ábrahám Dezsőt s csak a gyorsírók jegyezték fel tévedésből Ráth nevét«. T. képviselőház! Ráth Endre t. barátom most tényleg tudomásom szerint Amerikában van. (Zaj a jobboldalon.) Andrics Tivadar: Biztos! Ábrahám Dezső: Engedjék meg, hogy nagyon rövid megjegyzést tegyek t. képviselőtársamnak erre a közbeszólására. Ha Amerika nem a vasiparáról és egyéb iparáról volna nevezetes . . . Elnök (csenget): Kérnem kell a képviselő urat, méltóztassék a felszólalási jog keretében maradni. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Zaj a bal- és a szélsöbaloldálon.) Bakonyi Samu: Miért nem tetszett a közbeszóló képviselő urat rendreutasítani? Elnök: A kéjiviselő urnak csakis a személyes megtámadtatás czimén van joga szólni. (Helyeslés jobbfelöl. Zaj a bal- és a szélsöbaloldálon.) Haller István (közbeszól). Elnök: Haller István képviselő urat rendre utasítom. Kérem Ábrahám Dezső képviselő urat, méltóztassék beszédét folytatni. Ábrahám Dezső: Azt akarom és pedig minden animozitás nélkül kijelenteni, hogy Amerikát: nem a sóiparáról ismerem, azért gondolom, 28*
