Képviselőházi napló, 1910. XXV. kötet • 1914. junius 24–julius 21.

Ülésnapok - 1910-553

210 553. országos ülés l'Jlí Julius io-én, pénteken. ban, csak ez a két értékhatár volt, száz koronán alul és száz koronán felül. Most ez gyökeres változtatást fog szenvedni. Száz koronán aluli értéknél a beadványok és hasonló természetű iratok, jegyzőkönyvek bélyege 50 fill. lesz, tehát már a kezdő stádiumban van 10 fill. emelkedés. Ez a 10 fill. azután a peres eljárás folyamán mindenütt megismétlődik, amig a per véget nem ér. Ennél az egy pontnál állok meg. Csak ennél az egy tizfllléres emelésnél. Hát ha, amint mondják, a progresszivitás szempontja, a szocziális szempont lebegett a törvényalkotó szemei előtt, nr'kor az illetékeket ilyen értelemben állapították meg, akkor tekintettel arra a jelentékeny fokozásra, amely a magasabb perértéknél észlelhető, itt a legalsó fokon enyhíteni lehetett és enyhíteni kellett volna az illetékek mértókén. Á 100 K-án aluli perek száma légió. Erre nézve Aannak biztos adataim. Azzal, hogy a legalsó fokozatok már emelik az illetéket, kimutatja a minister ur a javaslatnak egész intenczióját. Ez a javaslat nem progresszióra törekszik, hanem forszirozásra, a gyengébb vállaira hárítja át az erősebb terhét és a gyengébbet nyomja mindig alább és alább. Ugyanazt, amit 100 K-án alul látunk, látjuk a következő pozicziónál is. 100 K-án túl 400 K-ig egyszerre 1 K 50 f lesz az illeték; tehát 1 K-val, teljes 100°/o-kal emelkedik. Igen kíváncsi vagyok annak a beható megokolására, hogy mi vezette ennél a t. kormányt? Miért ugrik az illeték 50 f-ről mindjárt 1 K 50 fillérre. Miért kell annak, aki 101 K iránt keresetet indít, már egy-egy koronával magasabb illetéket lerónia és pedig nemcsak az első beadványnál, hanem mindenütt az egész vonalon? Ugyanilyen érthetetlen előttem, hogy 400 K-nál tul 1000 K-ig miért 2 korona az illeték. A minister ur vállat vont és azt látszik kérdezni, hogy mit hozzon javaslatba. Megmondom. Ne tessék illetékfokozatokat csinálni, hanem tessék az illetéket százalék szerint kivetni. így aztán nem fog az, aki 401 K iránt indít pert, ugyanannyi illetéket fizetni, mint az, aki 1000 K iránt perel, pedig 1000 K a 401 K-nak több, mint kétszerese és mégis ez az anomália áll elő, tehát igazságtalan a dolog. Ezért volna helyes az átalány-rendszer, mert akkor hasonló igazságtalanságok nem fordulnának elő, százalék szerint lehetne megállapítani és bélyegekben leróni az illetéket. A lerovás módja nem képezhetne akadályt, mert kisebb összegnél lehetne bélyegben leróni, nagyobb összegnél jiedig készpénzben. A javaslat rendelkezése, amely a közönségnek nemcsak bosszantására, de kiuzsorázására szolgáló intézmény, érthetetlenül igazságtalan. Van ilyen még más intézkedés is. Ez és az ehhez hasonló intézkedések teszik gyűlöletessé, ellenszenvessé a közönség előtt nemcsak a törvényt, hanem a törvény végrehajtó közegeit is, akiket ez a felfogás igazságtalanul és kelletlenül sújt. A fináncz szónak az eredetéről az egyik azt mondja, hogy a svéd fina szóból származik, ami annyit jelent, hogy bosszantani, a másik pedig, hogy a latin finis szóból származik, mert ahová a fináncz beteszi a lábát, ott vége van mindennek. (Derültség.) Az illetékkérdésnél figyelemmel kell lenni arra, hogy az olyan érthetetlen és megmagyarázhatatlan intézkedések, amelyek a 400 koronás érdeket egyenlővé teszik az 1000 koronás érdekkel, afeleknek méltatlan kiuzsorázását és boszszantását jelentik. így megy fel a fokozás egész 10.000 koronáig, minden megkezdett 10.000 korona után 1 korona a fizetés egészen fel 26 koronáig, 200.000 koronán túl pedig 26 korona. Minimum megállapítva nincs, a maximum azonban igen, mert 200.000 koronán túl nem kell beadványi illetéket fizetni: megáll 26 koronánál és ezentúl nincs több beadványi illeték, nincs fokozat tovább. A maximum 26 korona és 200.000 koronán túl már nincs emelkedés. Ez érthetetlen. Teleszky János pénzügyminister: Emelkedik ! Azért kell fizetni! Benedek János: Ha valaki egy millió, száz millió vagy egy milliárd korona iránt indít pert, az aránytalanul keveset fizet. Merem mondani, hogy miután az uj illeték-törvény első sorban a feleket képviselő ügyvédeket sújtja, jóformán ezentúl nem lesz érdemes más perekkel foglalkozni, csak milliós jierekkel, (Derültség.) mert ott az állandó bélyegilleték 26 korona; már pedig aki milliós pereket folytat, annak jobban telik 26 koronás bélyegre, mint aki 400 koronás pereket folytat. Ez az értékhatár tehát igazságtalan. Menynyivel jobb volna itt is az átalányrendszer! Nem állanánk meg a 26 koronánál. Nagy igazságtalanság ugyanis, hogy 200.000 koronáig van fokozat, komparáczió, ottan jaedig megáll a pénzügyminister ur. a milliomosoknak privilégiumot ad, a milliós perekben nem kell nagyobb illetéket fizetni, csak 26 koronát, épugy, mint 200.000 K után. Ábrahám Dezső: Majd módosítja az előadó ur ezt is. Egy uj idea! Benedek János: Ezt is igazságtalan, sőt megmagyarázhatatlan dolognak tartom. Mert annak még van értelme, ha az egyenesadó terén jelenleg csak az álmok országában levő progresszivitás bizonyos határnál megáll, mert a jövedelemnek bizonyos mértékét tényleg nem i lehet túlhaladni, nem lehet jirogressziv adóval ! megterhelni. Hiszen ha az adó a végtelenig fokozódik, esetleg több lenne az egy hold után fizetendő I adó, mint az egész hold föld termése vagy 1 értéke. Itt tehát van és lehet értékhatár. (Ugy - van! Ugy van! a baloldalon.) Azonban perekben minek az értékhatár? Akinek többmilliós 1 pere van, bizonyos, hogy annak nagyobb érdeke ' van koczkáztatva és a biróság is nagyobb érdé-