Képviselőházi napló, 1910. XXV. kötet • 1914. junius 24–julius 21.

Ülésnapok - 1910-553

180 555. országos ülés 19ik Julius 10-én, pénteken. a sok alaptalan per csökkentésére. (Zaj a jobbóldalon. Halljuk ! Halljuk ! balfelől.) Ennek a törvényjavaslatnak nem az a czélja, ennek a törvényjavaslatnak az a czélja, hogy minél több alaptalan per legyen. Itten semmiféle etikai momentumok nem játszanak szerepet, itten egyedül a pénzmohóság, a fokozott pénzkisajtolási vágy az inditó ok. (Igaz ! TJgy van ! a baloldalon.) Az állami fmáneziáknak kétségbeejtő helyzetében a pénziigyminister ur kapkod, hogy honnan sajtolhat még valamit ki. (Igaz ! TJgy van ! a bal- és a szélsóbaloldalon.) Mert t. képviselőház és t. előadó ur, már azt még a t. előadó ur sem fogja állitani, hogy egy kereskedő, akinél az idő pénzt jelent, hogy az csupa alaptalan perlekedési vágyból, perlekedési viszketegből perlekedik. Nem, t. képviselőház, hisz azt mi saját tapasztalatunkból tudjuk, hogy mennyi levelet ir az a kereskedő, hogy mindent megtesz, hogy megkapja az ő pénzét. Látjuk szegény embereknél künn, hacsak nem rosszhiszemű, részletüzleteket kötő ágenssel van dolguk, hogy az illető kereskedő annak a szegény parasztnak hány levelet ir és ingyen ir, mielőtt ahhoz folyamodik, hogy beperli és az a kereskedő, aki e tételnél leginkább érintve van, nem perlekedési viszketegből perlekedik, hanem azért, mert maga is meg van szorulva, szüksége van végre-valahára a pénzére, viszont az alperes azt a száz koronát vagy még kisebb tételt nem azért tagadja meg, mert tegadná a jogczimet és nem akar fizetni, hanem azért, mert nem bir, nem tud fizetni. (TJgy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) És épen ezeket a szegény embereket, akik ilyen helyzetben vannak, sújtja felemelt bélyegilletékkel a pénzügyminister ur és a t. előadó ur ezt képviseli és a t. túloldal, minthogy itt nincs szó gazdag bankárokról, tűri ezt a honmentő, megnyomorító nemzeti munkát, hogy a kisember még jobban tönkremenjen. (TJgy van ! abal-és a szélsőbaloldalon.) Nemcsak ebből tűnik ki, hogy ez a javaslat nem akar pereket elkerülni, hogy boldogtalan lenne a t. minister ur, ha perlekedés megszűnnék, hanem az apró fizetési meghagyásokra vonatkozó 17. §-ból is. A fizetési meghagyásoknak mégis csak pergátló befolyása volt, ha ráküldték az emberre, mégis csak fizetett, vagy azt mondta a postásnak : nyolcz napig van idő, nyolcz nap alatt előteremtem a pénzt, fizetek, mondom, e fizetési meghagyások pergátló intézmény voltak, a pernek elejét vették és most a bélyeget 64 fillérről 1 korona 50 fillérre emelték. T. előadó ur, legyen szives mondja meg, magyarázza meg, micsoda birói működést fejt ki az állam a fizetési meghagyás kibocsátása után, ha az illető a fizetési meghagyásnak eleget tesz ? Kérem méltóztassék nekem megmagyarázni, micsoda ellenérték szerepel itt, az 1 korona 50 fillérre felemelt bélyegilletékkel szemben, amikor e humánus bélyeg- és illetéktörvényjavaslat azt tűzi ki czélul, hogy a pereket gátolja, vagy azoknak elejét vegye, és épen akkor ily intézménynyel megneheziti a dolgot % Mit jelent ez ? Semmi egyebet, mint azt, hogy bele akarja kergetni az érdekelt feleket, hogy bírósághoz forduljanak, perlekedjenek, hogy több bélyeget és illetéket sajtolhassanak ki. (Igaz! TJgy van! Tapsok a bal- és a szélsőbaloldalon.) Szmrecsányi György: Zsarolás, szivattyúzás! Az Omke tagjai feleslegesnek tartják, hogy felszólaljanak ? B. Manndorff Géza: Egyoldalú tárgyalás ! Rakovszky István : A jótékony szocziális működés jelét adja a törvény, r mikor a mulasztási Ítélet, váltó, csekk és kereskedelmi utalvány alapján kibocsátott fizetési meghagyásoknak felemeli az illetékét ? Itt alig van dolga a birói ténykedésnek, de azt a nagy intézményt, amely fennállott, amely helyes volt közgazdasági, szocziális és igazságszolgáltatási czélból, hogy módot és lehetőséget adott a feleknek, akik nem kívántak, nem akartak perlekedni, de akik között egy bizonyos jogügyletre nézve eltérő nézetek merültek fel, hogy a rendes bíróságok kikerülésével, ügyvédi praktikák és fogások mellőzésével ügyüket tisztességes, becsületes honpolgárok józan igazságérzetére bizhassák, hogy ügyükben Ítéletet mondjanak, amely eljárás olcsó, gyors, mindkét félre megnyugtató volt és a perek számát mindenesetre csökkenteni volt alkalmas, hol az államnak mindaddig, mig a végrehajtás stádiumába nem jut ezen peres ügy, semmi dolga, semmi köze hozzá, hol az állami hatóságoknak teljes kizárásával hozattak meg a határozatok, még ezeket is megrója bélyeggel, sőt felemeli a bélyegilletéket és ezzel is meghazudtolja a törvényjavaslatban kifejezett azt az elvet, hogy ennek olyan nagy kihatása lesz pénzügyi tekintetben a jogkereső felekre nézve, hogy az alaptalan pereket meg fogja szüntetni. Nem t. képviselőház, nem ez az indok. Itt igenis alaptalan pereket akarnak csinálni. Itt kilóg a lóláb. Itt nem akarnak nagy szocziális ténykedést, nem akarnak segítségére menni sem a gazdagabb, sem a szegényebb embernek. Itt ez mind mellékes, mind háttérbe szorul és semmi mást nem akarnak, mint megtölteni azt az üres nagy Danaidák-hordóját, melyet államháztartásnak neveznek. De ilyen gazdálkodás mellett, milyent önök folytatnak és amelynek egy gyönyörű megnyilatkozását fogjuk itt a napokban tárgyalni az uj szeszadó törvényben, ezt elérni nem lehet. (Elénk helyeslés és taps a baloldalon.) Egy nagy nemzeti munkát végeztek el megint. Zseniális, hatalmas, a nemzetet felemelő, a nemzeti önérzetet erősítő, büszkeséggel eltöltő működésüket ezzel a törvényjavaslattal egy lépéssel előbbre viszik. Ahová tekintek az önök működése terén, mindenütt romokat, posványt, mocsarat látok. (Igaz! TJgy van! Taps a baloldalon. Zaj. Elnök csenget. Felkiáltások a baloldalon : TJgy van ! TJgy van !) Elnök : Kérem a képviselő urat, méltóztassék talán kritikájában a parlamenti illem határai közt maradni.