Képviselőházi napló, 1910. XXV. kötet • 1914. junius 24–julius 21.

Ülésnapok - 1910-553

553. országos ülés 191k Julius 10-én, pénteken. 181 Rakovszky István: Évezredes alkotmánybiztosítékokat szétrombolni, szétforgácsolni, széttépni, eltiporni látunk. Nem tekintik azt a különös közjogi viszonyt, mely minket egy másik államhoz füz. Nem tekintik, hogy szüksége van ennek az országnak arra, hogy legyen egy nagy etikai tőkéje, melyet bármikor a serpenyőbe dobhasson a másik állammal szemben, hol szintén előfordulnak visszaélések, de követi őket a bűnhődés és a büntetés, (Igaz !. ügy van ! a baloldalon.) mig itt dicsőités, taps és helyeslés az eredmény. (Igaz ! Ugy van ! balfelől.) Évezredes intézményeket, melyek büszkeségünket képezték, kikezdenek. Jó, tegyék, ha erre a herostráteszi dicsőségre áhítoznak, de a szegény nép kenyerét ne ragadják ki szájából, (Élénk helyeslés a baloldalon.) ilyen alattomos, elitélendő kicsinyes fiskális-fogásokkal. (Élénk helyeslés és taps a baloldalon. A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök : Egy ténybeli megállapítással tartozom a t. háznak arra a vádra vonatkozólag, melyet Rakovszky István t. képviselő ur az előadó úrral szemben emelt azon mulasztása tekintetében, hogy nem emlékezett meg a ház előtt fekvő kérvényekről. (Zaj a baloldalon.) Mondom, tisztán egy ténybeli megállapításra szorítkozom, hogy t. i. két kérvény érkezett be a napirendre tűzés napján akkor, mikor a bizottsági jelentés már a ház előtt feküdt, egy kérvény pedig a tárgyalás folyamán érkezett. Ezeket kívántam megjegyezni. Almásy László jegyző: Eítner Zsigmond ! Eitner Zsigmond: T. ház ! A törvénykezési illetékről szóló törvényjavaslat vitája immár a negyedik napon folyik és az előadói jelentést Ábrahám Dezső, Csermák Ernő és több más képviselőtársam alaposan megbírálta, magát a javaslatot pedig szakszerűen Springer Ferencz t. képviselőtársam (Éljenzés a baloldalon.) egy egész napon át tárgyalta, annak hiányait egy egész napon át bizonyította a t. túloldalnak, abban a meggyőződésben, hogy talán belátják a hiányokat és pótolni fogják azokat. (Az elnöki széket Simontsits Elemér jogialja el.) . Régi parlamenti szokás, hogy a tárgyalásnak harmadik, negyedik napján a resszortminister válaszol az elhangzott felszólalásokra és felvilágosítást ad arról, hogy van-e szándéka módosítást tenni, vagy pedig konokul elzárkózik ez elől. A napirenden lévő törvényjavaslat két minister urnak tárczájávai is kapcsolatos, és eddig még egyetlen nyilatkozatot ministeri székből nem hallottunk. Pedig különösen az igazságügyminister ur nagyon sokszor szokott a nemzetet kevésbbé érdeklő kérdéseknél is szólani. . . Justh János: Belátja, hogy ez a javaslat rossz ! Eitner Zsigmond: ... most mégis azt látjuk, hogy alig van bent a teremben, a javaslathoz hozzászólni pedig egyáltalán nem akar. Justh János: Beismeri, hogy rossz! Eitner Zsigmond: T. ház! Én ezt a javaslatot szakszerűen bírálni nem tudom, mert nem értek hozzá, egy pár momentum azonban megragadta figyelmemet és ez az, ami szólásra késztet. A pénzügyi és az igazságügyi bizottság együttes jelentésének első oldalán a 4. bekezdésben ugyanis azt olvasom, hogy (olvassa) : »A törvénykezési illetékek nálunk eddig elég alacsonyak és legkevésbbé sem állanak arányban a felek érdekében teljesített bírósági munkateherrel; ezeknek az illetékeknek mérsékelt emelése tehát helyesen nem kifogásolható.« Az egész javaslatnak fő jellemvonása, hogy csak a pénzügyi eredményt nézi, csak azt tekinti, hogy mennyivel több jövedelme lesz a kincstárnak, arról azonban nem történik gondoskodás, hogy ha már az illetékek emeléséből több jövedelme lesz a kincstárnak, fordítsák a bevételi többletet a birák fizetésének rendezésére, a bírák jobb javadalmazására, az igazságszolgáltatás gyorsítására és javítására. (Helyeslés a baloldalon.) A jelentés is mindenütt csak a pénzügyi eredményt nézi, a melyet a pénzügyminister ur szerényen öt millióra tesz. Ezt különben már felemlítették az előttem szólt képviselő urak, akik ismertették a javaslat hibáit és teljesen szétszedték ezt az egész törvényjavaslatot. Nekem már nem is volna kötelességem, hogy ezt a javaslatot még bíráljam. De eszembejut az az egyszerű plébános, akihez a nép bement küldöttségben és azt mondta neki: főtisztelendő ur, prédikáljon már egyszer másról is, ne csak mindig a jó erkölcsről és józanságról, mert ezt már elégszer hallottuk. (Derültség balfelöl.) A plébános erre azt válaszolta : ezt pedig mindaddig fogom prédikálni, amíg a józanságot nemcsak halljátok, hanem követni is fogjátok. Egy hang (balfelől) : Ezeknek prédikálhatna ! Eitner Zsigmond : Én is azt hiszem, hogy ami prédikálásunk a falra borsóhányás. De nem erről akarok beszélni, hanem foglalkozni kívánok a budapesti kereskedelmi és iparkamarának a mai napirendre kitűzött javaslatra vonatkozólag benyújtott kérvényével. (Halljuk! balfelől.) T. képviselőház ! A képviselőnek joga és kötelessége is, hogy ha egy kérvényt neki átadnak, azt ellenjegyezze, mert máskülönben a képviselőház el nem fogadja. Ezt a kérvényt aláirta Lánczy Leó, benyújtotta és támogatja pedig Sándor Pál. Justh János: Szépen támogatja! (Derültség balfelöl.) Farkas Pál: Sándor Pál nem szereti a kálvinistákat. Eitner Zsigmond: Mindkét aláírás nagyon nyomós, különösen a váltón. (Derültség balfelől.) Bakonyi Samu: Lánczy majd a főrendiházban fogja támogatni. Eitner Zsigmond: Hiszem is, hogy Lánczy a főrendiházban támogatni fogja a kérvényt. Én pedig Sándor Pál képviselő urnak elmulasztott