Képviselőházi napló, 1910. XXV. kötet • 1914. junius 24–julius 21.

Ülésnapok - 1910-552

5ö2. országos ülés lMh Julius 9-én, csütörtökön. 163 leletet vett fel és ezek az egyszerű, szegény emberek nem kérelmüknek kedvező elintézését, hanem egy súlyos leletet kaptak. (TJgy van! a baloldalon.) A leletezésre szükség van, az kétségtelen dolog, de a leletezés mérvénél mindenesetre különbséget kell tenni a között a fél között, aki teljesen törvényismeret nélkül, egyszerű ember létére ad be kérvényt valamely hatóság­hoz, vagy valamely bírósághoz és a között a fél között, akiről fel lehet tételezni, hogy ismeri a bélyegtörvényt, annak ezerféle csinját­binját és rejtekeit és különbséget kell tenni aközött, hogy szándékos, öntudatos-e a bélyeg fel nem ragasztása, vagy pedig nem szándé­kosságról, hanem csak jóhiszemű tévedésről, vagy feledékenységről van szó. Áttérve a javaslat általános bírálatára, (Halljuk! Halljuk! balfelöl,) kétségtelen, hogy ezt a javaslatot elsősorban a bizalom szempont­jából kell megbírálni, mert hiszen itt adóemelésről van szó ... (Zaj a jobboldalon) Elnök (csenget): Csendet kérek, képviselő urak ! Preszly Elemér: . . . amelyről még csak azt sem lehet mondani, hogy burkolt adóemelés, * mert hiszen magának a javaslatnak rendelkezé­seiből és az előadó ur beszédéből is kitűnik, hogy a kormány ezzel a javaslattal az állami bevételeket akarja fokozni. Már pedig amikor adóemelésről és amikor egyáltalában bizonyos be­vételi forrásoknak a kormány rendelkezésére bocsá­tásáról van szó, akkor kétségtelen dolog, hogy mi ellenzék, elsősorban a bizalmi kérdést vetjük fel. (TJgy van! a ssélsöbaloldalon.) En tehát már ebből a szempontból sem fogadom el a szőnye­gen fekvő javaslatot. Azonban kétségtelen szükségét látom annak, hogy itt megvilágítsam a munkapárti uralom pénzügyi eredményeit. (Halljuk! balfelöl.) 1910­ben az általános választások alkalmával gróf Wickenburg Márk külügyi osztályfőnök ur, aki akkor balassagyarmati képviselőjelölt volt, nagyon érdekes beszédet tartott, amelyben azt mondta, hogy ö elitéli az ellenzéknek az önálló bankra és az önálló vámterületre vonatkozó követeléseit és hirdetett elveit; ő nem áll elő ilyen elvek hirdetésével . . . Rakovszky István: Jankovich volt a szak­értőnk az önálló bankban! Preszly Elemér: . . . egyet azonban kétség­telenül mer Ígérni és mer biztosítani, azt, hogy a munkapárti uralom esetén az egész országban a jólétnek, a vagyonosodásnak nem apró kis forrásai és csermelyei, hanem valósággal zuhogó folyói és folyamai fogják áldásos hatásukat érez­tetni. (Derültség a bal- és a szélsőbaloldalon. Mozgás a jobboldalon.) T. ház ! Abban az élet-halálharczban, amely önök közt és mi közöttünk folyik, (Mozgás és derültség a jobboldalon.) mi nem vagyunk hivatva arra, hogy az eredményeket megállapítsuk. Benne élünk a küzdelmek hevében és nem tudjuk le­vonni a konzekvencziákat. Midőn azonban azt látjuk, hogy ebben az országban a gazdasági válság dul évek hosszú sora óta; amikor azt látjuk, hogy a koronajára­dék kurzusa oly alacsony nívóra sülyedt, aminőt pár évvel ezelőtt még csak elképzelni sem lehe­tett; amikor azt látjuk, hogy nap-nap után bankok és kereskedelmi vállalatok omlanak össze és szűnnek meg; mikor azt látjuk, hogy bár a a legutóbbi költségvetésben is bizonyos gyönge kis pluszt iparkodott a pénzügyminister ur az ország elé állítani, mégis kétségtelen dolog, hogy ez a plusz a valóságban egy nagy mínuszt kép­visel (TJgy van! a ssélsöbaloldalon.) és kétség­telen dolog, hogy már évek hosszú sora óta az ország pénzügyi szükségleteit csak kis kölesö­nökkel és pedig azt mondhatom, hogy uzsora­kölcsönökkel képesek fedezni : Rakovszky István : Szégyenletes kölcsönökkel! Preszly Elemér: . . . akkor ennek a jelen­legi munkapárti rezsimnek, ennek a jelenlegi uralomnak pénzügyi eredményei élénk színekben állanak az ország és minden egyes önállóan s függetlenül gondolkodó ember előtt. (TJgy van! a szélsöbahldalon.) Ennek az eredménye ez a javaslat is. Igenis kétségtelen tény az, hogy a kormány ezzel a javaslattal bevételi többletet akar teremteni. Hogy az mennyi lesz, azt mi előre megállapí­tani nem tudjuk. Az előadó ur szerint 4—5 millió korona, ellenzéki képviselőtársaim szerint azonban ez az összeg sokkal nagyobb lesz. Hogy mennyi lesz, azt magam statisztika híján nem tudom és ez talán nem olyan nagy bűn, mert hiszen a javaslat indokolása szerint is az egyéni és átalányilletékrendszer közti különbséget sta­tisztikának a híján lehetetlen elbírálni. Mon­dom, kétségtelenül megállapítható tény az, hogy itt adóemelésről van szó. (TJgy van! a szélsö­bahldalon.) Már most elsősorban azt a kérdést vagyok bátor felvetni, hogy ha szükség van adóemelésre, ha szükség van az állami bevételek fokozására, ez a tér alkalmas-e arra, hogy az állami bevé­teleket emeljük ? Hiszen az, hogy valakinek pere van és ezzel a bírósághoz fordul, nem jelent anyagi jólétet, sőt ellenkezőleg, legtöbbnyire csak az ügyes-bajos emberek fordulnak pereik­kel a bírósághoz, amikor tudják azt, hogy miféle kellemetlenségekkel és bajokkal van ez össze­kötve, valóságos kálvária-járás és sokszor még a legnagyobb igazságuk mellett is évekig elhúzó­dik, amíg perükben igazságot, ítéletet kapnak. Mondom, azok az adóalanyok, akik ennek a törvényjavaslatnak hatálya alá esnek, azok nem képviselnek valami anyagi jólétben élő embere­ket, sőt ellenkezőleg olyan embereket, akiknek ugy is elég bajuk van és semmi körülmények között adóemelésre jogezimet a kormánynyal, az 21*

Next

/
Thumbnails
Contents