Képviselőházi napló, 1910. XXV. kötet • 1914. junius 24–julius 21.

Ülésnapok - 1910-552

164 552. országos ülés 191k Julius 9-én, csütörtökön. állammal szemben nem szolgáltattak. (Ugy van ! a baloldalon.) Nagy büszkén emeli ki ennek a javaslatnak az indokolása azt, hogy a progresszivitást valósítja meg az illetékek — még pedig mind a bélyeg-, mind-,pedig az ítéleti illetékek — megállapításánál. Én a magam részéről őszinte híve vagyok a progresszivitásnak és örömmel üdvözölnék olyan törvényhozási akcziót, amely a progresszivitást a földadó terén, a kereseti adó, a jövedelemadó terén iparkodnék megvalósítani, (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) de az olyan progresszivitást, amelylyel csak inczidentaliter és csak az adózó alanyoknak szűk körére kiterjedőleg épen a bélyegnél és az ítéleti illetéknél állanak elő, egy olyan progresszivitást üdvözölni nem tudok. És ha már a t. pénzügyminister ur behozza, illetve — hiszen már eddig is érvényben volt — bizonyos mértékben kiterjeszti a progresszivitást, nagyon kívánatos lett volna, hogyha ezt az illetékezésnek egész területén foganatosította volna. Nagyon kívánatos lett volna, hogy egy olyan törvényjavaslattal állott volna elő a t. pénzügyminister ur, amely az illetékek egész területét magában foglalta és szabályozta volna. (Ugy van! a baloldalon.) Hogy mennyire szükség lett volna erre, vagyok bátor utalni reá, hogy épen az ingatlanilletékek, az átruházási és az örökösödési illetékek azok, amelyek ennek a törvényjavaslatnak törvénynyé válása után is olyan állapotban fognak megmaradni, amilyen állapotban jelenleg vannak és amelyben a legszembetűnőbb igazságtalanságok fordulnak elő. Mert hiszen, hogy áll ma a helyzet, t. képviselőház? Átírásoknál az illeték 4'3°/o; ós itt fokozat nincs: 4'3%-os illetéket kell leróni az után a 200 K-ás ingatlan után és 4'3%-os illetéket kell leróni az után a 200.000 K-ás ingatlan után is. Már pedig kétségtelen dolog az, hogy ha valahol a fokozatosságnak helye van, annak itt van feltétlenül helye. (Ugy van! a baloldalon.) Ott van pl. az örökösödési illeték. Ha valaki az édesapja után örököl egy 200 K-ás, vagy egy 1000 K-ás ingatlant, az épen annyi örökösödési illetéket fog fizetni, mint az, aki egy nagy vagyont, százezer, kétszázezer vagy egy millió koronás vagyont örökölt. Benedek János: Itt kell behozni a progreszszivitást. Preszly Elemér: Itt kell behozni, t. pénzügyminister ur, a progresszivitást, mert azt az igazságtalanságot, amely e téren fennáll, legrövidebb időn belül meg kell szüntetni. Vagyok bátor arra utalni, hogy a legtöbb város szabályrendelettel az ingatlan-átruházásoknál még külön városi illetéket szed, amely legtöbbnyire l°/

0 szokott lenni, ugy, hogy az ingatlan átruházási illeték nem 4'3%, hanem adásvételnél 5"3°/o ós örökösödés esetén is 1%-kal több, mint a kincstári illeték. Amikor tehát a városok is növelik ezt az illetéket, e szempontból is feltétlenül sürgős és lényeges a kérdésnek mielőbbi rendezése. De hogy mily veszélyes dolog az ily inczidentális, az ily burkolt adóemelés, arra nézve legyen szabad hivatkoznom a törvényjavaslat 90. §-ára. Ez a szakasz a törvénynek HorvátSzlavonországokban leendő életbeléptetésére vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza, mely szerint addig az időpontig, amig Horvát-Szlavonországokban a jsolgári bíróságok előtti eljárásra a jelenlegi törvényes határozatok maradnak érvényben, addig az időpontig a javaslat 1. §-ának első pontjában, a 2. és 4. §-ban, továbbá a 8—10. és 11. §-okban foglalt rendelkezések és illetékszabályozások életbe nem lépnek. Már most mi lesz ennek a konzekvencziája ? Az lesz, hogy mi Magyarország területén nagyobb illetéket fogunk fizetni, mint a horvátok Horvátország területén. És itt nem elég indok az, hogy a polgári perrendtartásnak életbeléptetésével nálunk esetleg más törvénykezési eljárás lesz érvényben, mint Horvát-Szlavonországokban, mert hiszen azok alá a szakaszok alá, amelyeknek felfüggesztését mondja ki a törvény. javaslat, a 90. §-ban, azok alá esik tulajdonképen az egész sommás eljárás, pedig tudjuk, hogy ezek a pereknek óriási nagy százalékát képezik, mert hiszen a járásbíróságok előtt folyik a perek óriási része. Ezekben az ügyekben tehát Horvátországban megmarad a régi állapot, amennyiben a törvénykezési illeték kisebb lesz, mint nálunk. Én semmivel indokolni, semmikép helyeselni, de még csak megmagyarázni sem vagyok képes, hogy miért fizessünk mi Magyarország területén több illetéket, mint a horvátok Horvátország területén. Van-e a pénzügyminister urnak csak legkisebb garancziája is arra, hogy a horvátok egy bizonyos időn belül az ő törvénykezési szabályaikat meg fogják változtatni? Hiszen ez teljesen az ő autonóm hatáskörükbe tartozik és valószínűleg épen azért nem fogják megváltoztatni hosszú időn keresztül, hogy é kedvezményt, ezt a prémiumot megtarthassák (Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) és abban az előnyös helyzetben lehessenek, hogy kevesebb illetéket kell fizetniök, mint Magyarországon. Mondom t. ház, ily inczidentális, esetről esetre való adóemeléseknek és illetékemeléseknek ezek a konzekvenciái. De ki kell emelnem e törvényjavaslat hatását a hitel szempontjából is. Kétségtelen dolog, hogy már évek óta a törvényhozásban bizonyos kereskedőellenes álláspont érvényesül, az érvényesült a végrehajtási novellában, a perrendtartásban és egyéb törvényekben is. Részemről is helyesnek és szükségesnek tartom, hogy a fölvilágosodottabbakkal, az erősebbekkel szemben a gyöngék megvédelmeztessenek; azonban kétségtelen, hogy Magyar-