Képviselőházi napló, 1910. XXV. kötet • 1914. junius 24–julius 21.

Ülésnapok - 1910-551

124 5J1. országos ülés 1914- Julius 8-án, szerdán. zik, amint nyilatkozott és az interpelláczió tartal­mával szemben más választ nem ad, mint annak a magától értetődő tételnek megismétlését, hogy ő az alkotmányos felelősséget, amennyiben reá háramlik, vállalja : akkor én az interpellácziómra olyan választ nyertem, melynél a magam szem­pontjából jobbat, kielégítőbbet nem is várhattam. Azért tartózkodom minden további megjegyzéstől. (Hosszantartó zajos helyeslés, éljenzés és taps a bal­és a szélsőbaloldalon.) Elnök : A ministerelnök ur nem kivan vála­szolni. Következik a határozathozatal, Kérdem a t. házat : méltóztatik-e a miniszter­elnök urnak gróf Apponyi Albert képviselő ur . . . (Elénk felkiáltások a szélsőbaloldalon: Hogyne!) Sümegi Vilmos (közbeszól). Elnök : Sümegi képviselő urat rendreutasítom. (Zaj.) Csendet kérek. Méltóztatik-e a ministerelnök urnak gróf AjDponyi Albert képviselő ur inter­pellácziójára adott válaszát tudomásul venni, igen, vagy nem ? (Igen !) A ház a választ tudo­másul veszi. Szász Pál jegyző: Rakovszky István. (Zaj jobbjelöl.) Rakovszky István: T. képviselőház! (Zaj. A jobboldalról néhány képviselő elhagyja a termet.) Elnök : Méltóztassanak meghallgatni az inter­pelláeziót! Szmrecsányi György: önök kívánták a hosszu> üléseket! Elnök: Szmrecsányi képviselő urat kérem ne zavarja a szónokot. (Zaj.) Ismételten kérem maradjon csendben. Rakovszky István : A t. ministerelnök ur azon válaszában, a melyet t. barátomnak gróf Andrássy Gyulának adott, azt mondotta, hogy igaza van gróf Andrássy Gyulának, hogy azon szomorú ese­ményekkel szemben, amelyek egy egészen uj vilá­got vetettek a bosnyák állapotokra, nem szabad a strucz-politikáját követni. De aminő veszedel­mes lenne ez az eljárás, még veszedelmesebb lenne az, hogyha ezen eseményeket, amelyek ott leját­szódtak, tulbecsülnők és tulnagy veszedelmet tu­lajdonítanánk nekik. Én azt hiszem, hogy a t. házban ellenmon­dással nem fogok találkozni, hogy ha megállapí­tom azt az egy tényt, hogyha az utolsó 30 év alatt történt merényleteket végigtekintjük, ame­lyek uralkodók, kiváló államférfiak ellen elkövet­tettek, hasonló messze elágazó, jól kigondolt, jól megszervezett merénylettel nem találkozunk, két kivétellel: az egyik a forradalom előestéjén volt Portugáliában, a másik volt az a gyalázatos királygyilkosság a belgrádi konakban. (Igaz! ügy van ! balfelől.) Ezeken kivül egyetlen egy oly merénylettel sem találkozunk, amely oly biz­tosan, oly pokoli egyszerűséggel lett volna végre­hajtva, mint a szerajevói eset (Igaz! TJgy van! balfelől), ahol a ministerelnök ur kijelentése sze­rint minden a legszebb rendben van. (Derültség balfelől.) T. képviselőház ! Megállapítani és bebizonyí­tani kívánom, hogy itten nemcsak egy messze­menő összeesküvéssel állunk szemben, hanem ennek az összeesküvésnek különös veszélyt köl­csönöz az, hogy az tőszomszédunkban, az ország határán lett szítva és elrendezve. Hivatkozom a Magyar Távirati Iroda czimü félhivatalosra, amely 1914 Julius 2-án fél 9-kor este a következő hirt közölte eléggé vigyázatlanul: »Magyar Távirati Iroda. Szerajevó. Az eddigi vizsgálatból minden kétséget kizáró módon ki­tűnik, hogy a merénylet összeesküvés eredménye volt. A két merénylőn kivül egész sor embert — többnyire fiatalembereket — letartóztattak. Meg­állapítható ezekről épugy, mint a merénylőkről, hogy a belgrádi Narodna Obrana bérelte fel őket a merénylet elkövetésére. Ez látta el őket bom­bákkal, Browning-revolverekkel. Megállapítható továbbá, hogy ezt a feladatot el vá Halták. << Csakhamar rájött a Magyar Távirati Iroda. hogy kötelességét tullelkiismeretesen teljesítette a lapokkal szemben, mert még aznap este fél­tizenegy órakor a következő hirt bocsátotta a szerkesztőségek rendelkezésére (olvassa) : »A t. szerkesztőségek figyelmébe. A harmadik esti kiadásunkban közölt szera­jevói táviratot visszavonjuk és kérjük a t. szer­kesztőségeket, hogy azt ne közöljék*. Következett még két távirat, — kíméletből a t. Ház iránt és az idő előrehaladottságára való tekintettel (Hall­juk ! Halljuk !) nem akarom ezeket felolvasni — amelyekben még inkább gyengíti az első hirnek az autenticzitását, igaz, körülbelül 18 órával később. (Halljuk ! Halljuk ! Olvassa) : »A t. szerkesztőségek figyelmébe ! Tegnapi harmadik éjjeli kiadásunkba a merénylők ellen folyamatban levő vizsgálat eredményéről téve­désből szerajevói sürgöny került be. Ezt a sürgönyt később kifejezetten visszavontuk, mert nem a rendes hírszolgálat keretében, hanem magán­informáczió utján küldték hozzánk«. Erre jött még egy: (Olvassa:) »Szerajevóból jelentik a Magyar Távirati Irodának : Mint illetékes helyről jelentik, a merénylet ügyében folyó vizsgálatot és annak eddigi eredményét szigorúan titokban tartják, ennek következtében a kiszolgáltatott eddig nyilvánosságra került részletek óvatos fenn­tartással fogadandók«. Ezek a későbbi czáfolatok csak megerősítik azon felfogásomat, hogy itt a Magyar Távirati Iroda elsiettette a dolgot és hogy ez az első hire az autentikus, mert ugy az első, mint a második hírben mindig a szerajevói magyar Távirati Irodát czitálja, mint a forrást, amelyből a hirt kapta. De hogy ez a hir a valóságnak megfelel, azt mu­tatja, hogy még a kormányhoz közelálló Pester Lloyd is ezekre a czáfólatokra megjegyezte, hogy bizony ezek igen gyanúsak. T. képviselőház ! Ezen hírek megállapították azt, hogy a vizsgálat odáig haladt, hogy be lehe­tett bizonyítani azt, hogy a tervet nem Bosznia határain belül, hanem Belgrádban főzték ki.

Next

/
Thumbnails
Contents