Képviselőházi napló, 1910. XXV. kötet • 1914. junius 24–julius 21.

Ülésnapok - 1910-551

551. országos ülés t91b juhus 8-án, szerdán. 125 Én még egyéb bizonyítékokkal is szolgálok és hivatkozom még a Bosnische Postra, az odavaló félhivatalos újságra, amely egyik hirében egyenesen Pribicsevics Milán őrnagyot jelölte meg, mint azt az egyéniséget, aki az összeesküvőkkel tárgyalt, őket tanácsokkal látta el és számukra a bombákat és a Browning-revolvereket megszerezte. A Bosnische Postnak ezt a számát elkobozták, de véletlenül egy száma ide tévedt Budapestre, amelyből ezt a hirt vettem. De t. képviselőház, ugy a Bosnische Post, amely a Narodna Obranára hivatkozik, mint a Magyar Távirati Iroda, amely szintén erre az egyesületre hivatkozik, egészen helyes utón jár. Sikerült ugyanis megszerezni a Narodna Obrana által fiatalkorúak, gimnazisták számára alapított egyesületnek, az Omladinának az alapszabályait, amelyekből közlöm azokat a pontokat fordításban, amelyek a tárgy tekintetében érdekkel bírnak. A statútumok első pontja (olvassa) : »A radikális politikának minden téren való érvényesítése*. A harmadik pont (olvassa): »A horvát és szerb nép egységére való törekvés«. Az Omladina klub tagjainak kötelességei (olvassa) : Először a legteljesebb engedelmesség ; e) személyileg előkészítése egy adandó alkalommal teljesítendő nagy nemzeti cselekedetnek. T. képviselőház ! Mikor a, ministerelnök ur azt mondja : nem szabad túlbecsülni ezeket a dolgokat, nem szabad mindenütt anarchistát látni, kérdem: ezen alapszabályok, ezen tények, a vizsgálatnak az eredménye nem állapitják-c meg, hogy ott teljesen anarchisztikus velleitások vannak, áramlatok vannak, egyének vannak, akik megvannak nyerve ennek, különösen akkor, amikor tudjuk, hogy ezen egyesület élén Jankovich Bozso tábornok és a már említett Pribicsevics Milán őrnagy állanak ? Én nem tudok róla, nem hallottam erről egy szót sem, hogy ebben az ügyben, amely mégis csak túlment a közönséges merénylet keretein, ahol az államnak és az állam fentartásának és az állam létérdekeinek legpregnánsabb megsértéséről van szó, hogy külügyi kormányzatunk bármely lépést tett volna a belgrádi kormánynál, hogy figyelmeztesse őt ezen nemzetközi jogba ütköző mulasztásokra, sőt tettekre és felhívja, hogy ezeknek véget vessen. Annál különösebb az, hogy az állítólag oly hatalmas, nagyhatalmi állására féltékeny monarchia nem tette meg ezt a lépést, mert egy hasonló szomorú esetből kifolyólag 40 év előtt a kis Szerbia irányában, amely akkor egy szuverén állam volt, a magyar állam megtette kötelességét akkor, mikor az uralkodó Péter király édesapja, Karagyorgyevics Sándor herczeg bele volt keverve szintén abba a merényletbe, amelyet a topcsideri parkban követtek el. Akkor a kis Szerbia kormánya fordult Magyarországhoz, hogy Karagyorgyevics Péter ellen, aki magyar állampolgár volt, indítsa meg a bünfenyitő eljárást. A magyar kormány kötelességszerűen eleget tett ennek a kívánságnak és tudtommal Péter királynak édesapja több évig fegyházban ült Magyarországon. Gr. Apponyi Albert: Fölmentették! Rakovszky István : Bocsánatot kérek, épen most értesülök, hogy az alsóbb fórumokon elitélték és a Curia felmentette. Beszédemnek ezt a részét tehát rektifikálom. (Zaj. Elnök csenget.) Eltekintve attól az igazán megrendítő személyi momentumtól. (Nagy zaj a baloldalon.) Elnök (csenget) : Kérem a képviselő urakat, ne méltóztassanak magántársalgásokat folytatni. Rakovszky István: Eltekintve attól a szomorú körülménytől, amely a személyi vonatkozásokban ezt az országot mint csapás érte, itt a monarchia tekintélyétől, a monarchia biztonságáról van szó. Itt nemzetközi jogon alapuló legelementárisabb kötelezettségről van szó, amclylyel Szerbia tartozik nemcsak a szomszéd államnak, hanem minden államnak, de kettőzötten a szomszéd államnak, hogy az ilyen, az állam belkékéjét veszélyeztető jiropagandát saját területén ne tűrjön. Mindazonáltal, mint már emlitém, nem hallottam és nem olvastam arról, hogy a külügyi kormányzat e tekintetben lépéseket tett vohia a szerb kormánynál, és én azért egy interpellácziót intézek a ministerelnök úrhoz, amelynél ugyanazt jelentem ki, amit Andrássy Gyula gróf kijelentett, hogy t. L, ha a ministerelnök ur ebben a pillanatban nem lenne képes felelni erre az interpelláczióra, vagy nem találná időszerűnek, ami meglehet, én készségesen várok arra, hogy a ministerelnök ur, miután az informácziókat beszerezte és miután a kellő lépéseket megtette, ezen interpellácziómra későbbi időpontban feleljen. (Elénk helyeslés.) Interpelláczióm a ministerelnök úrhoz a következőkép szól (olvassa :) »Interpelláczió a ministerelnök úrhoz a belgrádi összeesküvés tárgyában. 1. Van-e tudomása a ministerelnök urnak arról, hogy a Szerajevóban folyó vizsgálat kétségtelenül kiderítette, hogy a szerajevói merénylet hosszabb időn át tervszerűen szerb állampolgárok, sőt hivatalos állásban levő egyének, köztük Pribicsevics Milán szerb őrnagy közreműködésével Belgrádban előkészíttetett ? 2. Ha igen, akkor tett-e a közös külügyministerium lépéseket, vagy, amennyiben ez nem történt, hajlandó-e a ministerelnök ur az 1867 : XII. törvényezikkben biztosított jogánál fogva oda hatni, hogy ily demarche Belgrádba tótessék, illetve egy erélyes jegyzékben felhivassék a szerb kormány aziránt, hogy ama, a nemzetközi jogon alajraló legelemibb kötelességének feleljen meg, mely azt követeli, hogy a) a szerb hatóságok, amelyeknek majdnem szeme láttára történt a belgrádi összeesküvés és amely hatóságok elnézése mellett láttattak el a kragujeváczi arzenálból bombákkal és kaptak nagyobb pénzösszegeket a merénylők és daczára ennek, nem vették, avagy nem akarták észre-