Képviselőházi napló, 1910. XXIV. kötet • 1914. április 22–junius 18.

Ülésnapok - 1910-531

531. országos ülés 191b a kornak egyik, jogi rendezésre is megért eszméjét iktatta törvénykönyvünkbe. Minden joggal remélhető, hogy most már kitűnő gyermekvédelmi intézményeink betetőzése gyanánt e szocziális igényeket is kielégítő törvény lehetségessé teszi azt az általános modern követelést, hogy végre megállítsuk a kriminalitásnak világszerte dagadó áradatát, másrészt pedig kielégítsük azt a már régi, szinte száz esztendős követelést, hogy az állam a bűncselekményeket csak az elkerülhetetlen szükség esetében sújtsa megtorló és megfélemlítő büntetésekkel, ellenben legfőbb törekvése az legyen, ami más téren is kell, hogy kifejezést nyerjen, hogy a bűncselekményeknek már mutatkozó csirájára rátegye a kezét és azok továbbfejlődését és kártevéseit jókor meg bírja előzni. Hasonló társadalomvédő törekvéssel bir a közveszélyes munkakerülőkről törvénybe iktatott 1913. évi XXI. t.-cz mely a társadalomnak előzetes védelmét ismét más téren iparkodik inaugurálni. Ez visszaállította — mindenesetre a modern kornak megfelelő szervezetben és rendeltetéssel — a dologházakat is, gondja lévén arra, hogy ezen intézménynyel a közszabadságokat se korlátozza és csak az óhatatlan szükség erejéig foszsza meg szabadságuktól e közveszélyes elemeket. Ilyen dologházak, t. képviselőház, amennyire az idő rövidsége engedhette, már a jászberényi, balassagyarmati és kalocsai - fogházak mellett be is vannak rendezve ; legközelebb Rózsahegyen és Nagyenyeden is be fognak rendeztetni. Ott ezeknek felállítása már megkezdődött. Nem szocziális jellegű mindazonáltal egy igen fontos jognak, a kiterjesztett választási jog gyakorlásának nagyobb biztosságára szolgál a választói jog büntetőjogi védelméről szóló 1913: XXIII. t.-cz., amely a büntetőkodexnek erre vonatkozó, már régen nem kielégítő részét hathatósabb és czélszerüen elrendezett büntetésekkel helyettesitette, amely büntetések elsősorban a közhatalom részéről lehetséges visszaélések megfékezésére, visszaszorítására szolgálnak, de nagyon természetesen azoknak a visszaéléseknek és fenyegetéseknek megfékezésére is, amelyek köztapasztalat szerint alulról, a tömegek részéről szintén már régi idő óta veszélyeztették a polgárok választási jogának szabad g}rakorlását. En azt hiszem, t. képviselőház, hogy e ház minden tagja — pártkülönbség nélkül — óhajtja az ország érdekében a választások tisztaságának lehető megközelítését és hogy e törvénynyel jelentékeny lépést tettünk eme czél felé. (Ugy van ! Ugy van !) Továbbá meg kell emlékeznem a király megsértéséről és a királyság intézményének megtámadásáról szóló 1913. évi XXXIY. törvényczikkről is, amely a kódex megfelelő és nem eléggé hathatósnak bizonyult részét reformálva, a királyság ősi, fundamentális intézményének különösen védelmére szolgál, nevezetesen az ezen téren szembetünőleg mutatkozott romlások ellen, amelyek április 25-én, szombaton. 85 további elharapódzását — ugy hiszszük — e törvény sikerrel megakadályozta. A reformtörvények között hadd említsem fel az egységes bírói és ügyvédi vizsgáról szóló 1913. évi LIII. törvényezikket is, amely a joggyakorlatot és a birói vizsgálatot az ügyvédségre és a' bíróságra nézve végre a hosszas kívánságoknak és követeléseknek megfelelő módon egyesitette. Mit sem óhajthatunk jobban, mint azt, hogy ez a törvény az életbelépés nehézségeinek leküzdése után végre létesítse a jogszolgáltatás két legfontosabb gyakorlati tényezője, a birói kar és az ügyvédi kar között azt a harmóniát, békét és egyöntetűséget, amely szerintünk — hiszen ezért készült tulaj donképen a törvény — az ország állampolgárainak, a jogkereső közönségnek javára fog válni. (Igaz ! ügy van !) Végül, t. képviselőház, csak röviden emlékszem meg a sajtóról alkotott 1914 : XIV. t-czikkről és a vele együtt életbelépett, az esküdtbíróság és a semmiségi panasz reformjáról szóló 1914. XIII. t.-czikkről, amelyek a sajtójog és a törvénykezés terén már évtizedek óta sürgetett reformintézkedéseket a helyes értelemben vett sajtószabadság sérelme nélkül létesítették, (Igaz ! Ügy van !) és amelyeknek életbeléptetése már is megmutatta, hogy a hozzájuk fűzött szertelen aggodalmak inkább csak párttaktikai agitácziók voltak, (Igaz ! Ugy van !) hogy ne mondjam, a hagyományos pártviszály szelleméből keletkeztek, amely aggodalmak azonban az életben, a tapasztalatok alapján biztosan le fognak csillapodni. (Igaz! Ugy van! Helyeslés.) Ezek után a nagyobb alkotások közül még csak a nemzetközi alapokon létesített váltókodexet, váltótörvényt említem meg és mellesleg megjegyzem azt is, hogy az a vád, mintha gyárszerüleg, vagy elhamarkodva, meggondolatlanul alkottattak volna ezek a törvények, magukban a törvényekben igazolást nem talál, (Igaz! Ugy van !) remélem, hogy a gyakorlat minden részen épen az ellenkezőt fogja megmutatni. (Helyeslés.) Az, t. képviselőház, hogy hasonló visszamaradások után, aminőkben ez az ország azt mondhatjuk tizenöt esztendőn át sínylődött, (Igaz! Ugy van I) a legszükségesebb törvényeket gyorsan kellett megalkotni, nagyon természetes, mert hiszen a legégetőbb bajokon segíteni mindig a legsietősebb. (Igaz! Ugy van !) Ez okozta, hogy elsősorban több apróbb sürgős törvény jött létre. Sőt okozta azt is, — ami már az 1911. évben alkotott törvényeknél is észlelhető, — hogy bizonyos összezsufoltság támadt egyazon törvényben, amennyiben többféle intézményre vonatkozó bajnak alkalmi megoldását egyazon törvény keretében iparkodott a törvényhozás megvalósítani. De e részben, ugy hiszem, a munka zavartalansága és nagyobb nyugodtsága módot fog adni a törvényelőkészítésnek is, a t. háznak is, hogy hasonló összezsufoltságok tovább ne támadjanak; mert végre az is közérdek, még pedig jelentékeny, hogy a törvényeket a laikusok is áttekinthessék és az