Képviselőházi napló, 1910. XXIV. kötet • 1914. április 22–junius 18.

Ülésnapok - 1910-531

íprilis 25-én, szombaton. 86 531. országos ülés WU egyes intézményekre vonatkozó egyes szakaszok ne legyenek annyira szétszórva, hogy azok összevadászása, erőfeszítést rójjon, még a törvény mindennapi alkalmazóira is. (Igaz! Ugy van!) A kisebb jelentőségű jogi törvények felsorolásával, azt hiszem, nem illene a t. ház figyelmét fárasztanom, valamint nem kell bővebben kiterjeszkednem arra a köztudomású élénk tevékenységre sem, amely a polgári törvénykönyv előkészítésénél, a t. ház megfelelő bizottságánál, annyi buzgalommal és odaadással folyik. Nem szükséges visszatekintenem és közelebbről reflektálnom az igazságügyi minister urnak és törvényelőkészítő társainak- élénk tevékenységére sem, de azok a visszamaradások, hézagok és visszásságok, amelyekről beszédem elején megemlékeztem, mindenesetre megérthetővé teszik azt, hogy e téren mindezen tényezőkre, de a t. házra is még nem jelentéktelen munka várakozik. (Ugy van !) E rendkivüli tevékenység eredménye magában a költségvetés tételeiben, nevezetesen annak kiadási tételeiben is megnyilvánul, azonban sietve kell előrebocsátanom azt az örvendetes tapasztalatomat, hogy a költségvetés egészben véve egyáltalában nem mutatja azt a nagy kiadástöbbletet, amely ilyen jelentékeny anyagi, személyi és dologbeli változásokkal, építkezésekkel, uj berendezésekkel járó reformok mellett joggal várható lett volna. (Igaz I Ugy van !) Az igazságügyi budget, ha az egész kiadást nyersen vesszük, 76.139.531 korona kiadást mutat, amivel szemben 3,913.884 korona több bevétel állván, a tiszta kiadás, amit az igazságügyi tárcza igénybe vesz, 72,225.647 korona. Ez bizonyára emelkedés az 1913. évi költségvetéshez képest, amennyiben a kiadások főösszege, ha e csekély bevételemelkedést leütjük belőle, 4,374.945 koronát, tehát megkö elitőleg 4,400.000 koronát tesz ki. Ha ezt az emelkedést összehasonlítjuk a két megelőző esztendő kiadástöbbletével, akkor kitetszik, hogy az 1912. évben a budget tiszta emelkedése 5,608.000 koronát, 1913-ban, nem számítva a félesztendei közbeeső időt, 4,909.000 koronát tett ki, amivel szembeállítva a mostani 4,400.000 korona emelkedést, világos, hogy a három évi cziklusban, jóllehet az igazsáügyi feladatok megszaporodtak, mégis aránylag ez a legkisebb emelkedés, ami örvendetes bizonyítéka annak, hogy az uj intézmények keresztülvitelénél az igazságügyi kormányt igazán a legmesszebbmenő takarékosság vezette. (Igaz ! Ugy van !) Ha már most ezt a megközelítőleg 4,400.000 koronányi kiadástöbbletet elemezzük és azt keressük, hogy ez főképen mire fordittatik akkor azt találjuk, hogy az alsóbb bíróságoknál való organizatorius munkálatok s a nyugdijtételnek emelkedése emészti azt fel. Nevezetesen a törvényszékeknél és járásbíróságoknál az átmeneti kiadások belefoglalásával a kiadási többlet 1,607.931 koronára rug. Emellett a királyi ügyészségek és az ezek gondjaira bizott büntető intézmények 726.005 K kiadási többletet igényeltek, amihez ha még az igazán csekély 170.000 koronányi beruházási — főképen építkezési — többletet hozzáadjuk, akkor ezen a czimen az alsó fokon a szükségletek többletéből már 2,503.936 K van felemésztve. Ha ehhez hozzáteszszük a nyugdíj költségeknek igazán jelentékeny, 2 millióval történő emelkedését, akkor 4,503.936 K felemésztésével állunk szemben. Ezek azok a tételek, amelyek az igazságügyi budgetben mutatkozó kiadási többleteket igény bevett ék. Nagyon természetes, hogy ezeknek legnagyobb része, minthogy személyzetszaporitásról van szó, a rendes kiadások közé tartozik, amennyiben ereszben közel 4,100.000 koronát tesz a kiadások emelkedése. Itt meg kell említenem, hogy a beruházásoknál előforduló 170.000 koronányi emelkedésből 120.000 korona az országos büntető intézeteknél folyó építkezésekre fordittatik, ami bőséges indokát találta a közszükségletekben és az újításokban. Azonfelül meg kell említenem, hogy az igazságügyministerium palotájának már megkezdődő építkezése költségei nem ebben a tárczában, hanem a pénzügyi tárczában fordulnak elő és pedig ott is a ministeriumi építkezésekre szolgáló kiadásokra felvett 4 millió koronás tételben. Nem járnék el helyesen, t. ház, ha az egyes czimek szerint is apróra részletezném és felsorolnám azokat a kisebb-nagyobb emelkedéseket és törléseket, amelyek a budget összeállításával egyáltalában járnak, (Halljuk ! Halljuk!) azonban mégis szükséges, hogy a t. képviselőházat főképen némely részletről is tájékoztassam. Legyen szabad ezek közül csak exempflicative némelyeket felemlítenem, nevezetesen, hogy a budapesti törvényszéknél és járásbíróságoknál történt létszámemelés az akkor kilátásba helyezett 187.000 K-val van a költségvetésbe beállítva. A polgári perrendtartás életbeléptetésével kapcsolatban szükséges tanácselnöki állásokra — ezek t. i. kir. táblai bírói ranggal fognak birni — a budget 474.000 K többkiadást igényel, továbbá az átmenetileg szaporított bírói létszámra, a jegyzőkre és uj segédszemélyzetre 414.930 koronát. Ezek a számok azt jelentik, hogy az igazságügyministernek a létszámot az uj feladatokkal szemben tetemesen szaporítania kellett. Ennélfogva uj állások szervezésére tesz propozicziót a t. képviselőháznak, még pedig olyképen, hogy az uj állapetban 60 uj tanácselnöki állás szerveztetnék a királyi törvényszékeknél, tekintettel, amint mondottam, a polgári perrendtartás életbeléptetésének közeli idejére. Továbbá 90 uj törvényszéki és járásbirósági állás szerveztetik, melyekre szintén emez okokból és még a kriminális reformok következtében is szükség van, amely állások egyébiránt az elsőfokú bírósági személyek előlépésének eshetőségeit tetemesen javítják. Továbbá 60 uj jegyzői állás felállításáról, egy uj telekkönyvvezetői állásról, 80 uj kezelői és 50