Képviselőházi napló, 1910. XXIV. kötet • 1914. április 22–junius 18.
Ülésnapok - 1910-530
76 530. országos ülés 19U ezt a tagsági jogot sokaktól, akik azt évtizedek óta gyakorolták, nem volna helyes, nem volna indokolt. (Igaz! Ugy van!) Helyes és indokolt ehelyett egy más intézkedés. T. i. közgyűléseink intéznek most egész sereg adminisztratív kérdést, (Igaz! Ugy van!) amelynek elintézésére a törvényhatósági bizottságnak sem ideje, sem pedig — valljuk meg őszintén — kedve nincsen. (Igaz! Ugy van!) Aki közülünk vármegyei közgyűléseket látott, az látta és tudja, hogy mikor az annyira fontos községi száma.dásokra, községi költségvetésekre, egyesek magánügyeinek, egyes konkrét adminisztratív ügyeknek elintézésére kerül sor, akkor már üres a közgyűlési terem, mindenki elvonul (Igaz! Ugy van!) és ezeket az ügyeket egy pár tisztviselő három-négy szorgalmasabb bizottsági tag jelenlétében darálja le, csakhogy a közgyűlés mennél előbb bevégződjék. (Igaz! Ugy van!) Meg kell tehát szabaditanunk ezektől az ügyektől a közgyűlést, de egyidejűleg gondoskodnunk kell arról, hogy ezek az ügyek jól és helyesen intéztessenek el. (Helyeslés.) Az elintézésnek ilyen módjára a mi nézetünk szerint, t. ház, legalkalmasabb a közigazgatási bizottság, (igaz! Ugy van!) Összes modern közigazgatási alkotásaink között nincs egy' sem, amelyről oly nyugodt lélekkel elmondhatnék, hogy a gyakorlati életben bevált, mint a közigazgatási bizottságról. (Igaz! Ugy van!) A közigazgatási bizottság elé tehát bátran és nyugodtan vihetjük azokat az ügyeket, amelyek beható megfontolást, gondosabb elintézést igényelnek és a napi adminisztráczióhoz tartoznak. Vihetjük ide azért is, mert ez a közigazgatási bizottság gyakrabban tart üléseket, tehát itt nem kell az ügyekkel olyan hosszú ideig várni, mint a törvényhatósági bizottságnál, már azért sem, mert itt kisebb testület tanácskozik, tehát itt megvan az, amit e tekintetben az elmélet emberei és a szakirodalom kivannak. Ebben a testületben jelen vannak a szakemberek, az illető állami tisztviselők is, akik az illető kérdéshez felvilágositólag hozzászólhatnak, sőt azoknak az állami tisztviselőknek a számát, akik jelen lesznek, szaporítani fogjuk azért is, hogy minél több és több tárgy vonassák be a közigazgatási bizottság működési körébe. Ezzel egyidejűleg azonban oly mértékben kívánjuk szaporítani az önkormányzat által odaküldött tagok számát, hogy a túlsúly minden körülmények között azoké legyen, vagyis hogy ott az eddigi 11 állami tisztviselővel szemben körülbelül 22 választott tag legyen. Hiszen a számot a jelen stádiumban nem mondhatom meg kötelezőleg, de mindenesetre kívánatos, hogy a kétszeres számban legyenek választott tagok. Tulajdonképen ez egy kis közgyűlés, amelynek tagjait a nagy közgyűlés küldte ki, tehát ez egy igazi autonóm szervezet s ezen autonóm szerveáprilis 24-én, pénteken. zet segítségével sokkal intenzivebben, sokkal nagyobb mértékben vesz részt a vármegye az igazgatásban, mint eddig. (Helyeslés.) Meg kell itt még említenem azt is, hogy a közigazgatási bizottság ezeket a teendőket nem intézhetné el plenáris üléseiben, ha összes tagjainak jelenlétében tárgyaltathatnának is az egyes szakkérdések, mondjuk az adóügyi felebbezések, a gyámügyi felebbezések, vagy egyes konkrét közigazgatási felebbezések, vagy az útügyek, az erdészeti ügyek, stb. Ezeknek szakszerű elintézése czéljából tehát a közigazgatási bizottság kebelében szakosztályokat kívánunk alakítani, (Elénk helyeslés.) 3—4 olyan szakosztályt, (Helyeslés.) amelyekben az illető ügyek szakreferensei legyenek jelen, itt is azonban mindenütt gondosan ügyelvén arra, hogy az autonómia által odaküldött tagok szám szerint többen és túlsúlyban legyenek. (Élénk helyeslés.) Itt méltóztatnak tehát látni, az autonómiának igazi, hathatós befolyását az igazgatásra. És mindenütt ott van a vármegye bizalmi embere, akinek joga van figyelemmel kisérni alkotmányvédelmi és önkormányzati szompontból az egész működést, ő a teljes ülésnek, valamint a szakbizottságoknak szavazattal bíró tagja lenne. Itt még megemlítem, hogy a fegyelmi választmány fenmaradna, s ezzel kapcsolatban megjegyzem azt is, hogy egyelőre fenn kívánnék tartani jelen alakjában a fegyelmi törvényt is, csak kiterjesztjük a közgyűlésnek és a közigazgatási bizottságnak fegyelmi eljárás-elrendelési jogát, még sok olyan tisztviselőre, akire nézve ez ma nincs meg. A közgyűlés teendői között vannak azokon kívül, amiket a fentebbiek szerint a közigazgatási bizottsághoz átutaltunk, helyi jelentőségű, helyi vonatkozású ügyek, amelyeknek tárgyalására már a közigazgatási bizottság, sőt annak albizottságai sem alkalmasak, hanem alkalmas volna egy testület, amelyet ez a dolog közelebbről érdekel s e czélból akarunk egy uj szervet beállítani: a járási bizottságot. (Elénk helyeslés.) A járási bizottságnak 6—12 tagja lenne, akiket a közgyűlés választana, tehát ezek mintegy a közgyűlés delegáltjai lennének, ugy hogy itt ismét az autonómia befolyása érvényesülne. A tagok számát esetleg a törvényhatóságok határoznák meg aszerint, hogy a helyi viszonyokhoz képest van-e megfelelő ilyen elem, mert hiszen felvidéki vármegyékben egyes félreeső járásokban talán bizony kisebb számban lehet ily tagokat találni, mig viszont alföldi vidékeken, ahol e járási bizottságokban nagy, városi jellegű községek fontos ügyei tárgyaltatnak s ahol a kellő intelligenczia kellő számban megvan, szükséges, hogy e testületek nagyobbak legyenek, tehát e bizottságokban a járási tisztviselőkkel együtt intéznék a járási bizottság tagjai e helyi vonatkozású ügyeket, amelyek közé sorolom elsősorban a községi költségvetéseket és a községi számadásokat. (Helyeslés.)
