Képviselőházi napló, 1910. XXIV. kötet • 1914. április 22–junius 18.
Ülésnapok - 1910-530
530. országos ülés 191Í április 2k-én, pénteken. 75 szabályoknak megfelelően fognak rendeztetni mindazoknak viszonyai, akik jogos igényeket, pl. nyugdíjigényeket szereztek a vármegyékkel szemben és pedig ugy maguk, mint családjaik részére. Akkor azonban, amidőn a tisztviselőket kinevezzük, hogy ugy mondjam, államosítjuk és az adminisztrácziót az állam részére átveszszük, ugyanakkor fenn akarjuk tartani, sőt nemcsak fentartani, de szélesbiteni is magát a vármegyét és a vármegyének önkormányzati jogait is. (Helyeslés). Eddig a helyzet az volt, hogy a vármegye adminisztrált és a kormány ellenőrzött, de, amint ezt az előttem felszólalt t. barátaim — többek között Lukács György t. barátom is — igen szépen kifejtették, ez az önkormányzat, amelyet a vármegye így gyakorolt, tulajdonképen nagyon csonka volt, mert hiszen a vármegyének az igazgatás igen tekintélyes részébe nem volt beleszólása. Most a helyzet annyiban lesz fordítva, hogy az állam adminisztrálni és a vármegye ellenőrizni fog. Ellenőrizni fog pedig sokkal szélesebb körben, mint ahogy eddig tette. De ennél az ellenőrzésnél nem állunk meg. Az autonómiát ugy értelmezzük, hogy a vármegye a maga szervei által részt fog venni magában az adminisztráczióban és ez lesz az igazi autonómia. Ez az autonómia pedig sokkal szélesebb körű lesz, mint a mai, mert nemcsak a szorosan vett, eddig választott tisztviselők által végzett közigazgatási feladatokra fog kiterjedni, hanem ki fog terjedni a vármegye területén gyakorolt egész közigazgatásra, annak minden szervére. Ezeknek legnagyobb részére az már a jelenlegi törvénynyel biztosítva van, de jövőre is minden uj állami szerv, vagy intézmény, amely a vármegye területén létesül, az önkormányzat befolyása alá fog kerülni és annak felügyeleti és ellenőrzési joga alatt lesz. A vármegyei önkormányzatot gyakorolni és a vármegye egyetemét képviselni, mint eddig, ugy ezutánra is, a vármegyei közgyűlés lesz hivatva. A vármegyében ez minden jog legfőbb forrása. A vármegyei közgyűlést meg akarjuk hagyni a maga régi szervezetében, a maga régi jogaival. így meghagyjuk a politikai jogokat, az alkotmány védelmi jogot, a felirati, levelezési jogot, autonóm szervei megválasztásának jogát, szabályrendeletalkotási jogát. Szóval az autonómia egész területén megtartjuk, sőt szélesbbitjük a jogait. A közgyűlés összeállítását illetőleg meg akarom még jegyezni, hogy miután a képviselőválasztásokat illetőleg uj jogszabályokat alkottunk és régebben is a törvényhatósági bizottsági tagokat is képviselőválasztói joggal bírók választották, ezt az intézményt fenn akarjuk tartani. A választójogi törvényben érvényesülő demokratikus, szabadelvű irányzatot he akarjuk vinni a vármegyébe is. De fenn akarjuk tartani a virilizmus intézményét is, (Élénh helyeslés.) mely intézmény a vármegyéknél bevált és amelynek fentartását nemzeti és közigazgatási szempontból tartjuk szükségesnek a jövőben is. (Elénk helyeslés.) Felmerült itt CÍ'Ä EL kérdés, hogy a közgyűlés elnöke ki legyen ezután és hogy megmaradjon-e az eddigi elnök, a főispán, vagy maga választotta elnök alatt tanácskozzék a vármegyének ezen és minden más bizottsága. Bevallom őszintén, hogy nemcsak a történelmi fejlődésnél fogva, nemcsak azon szerepnél fogva, amelyet a főisj)ánok a vármegyékben betöltöttek, de azért is, mert ez a mi sajátos hazai és nemzetiségi viszonyaink között közigazgatási szempontból is így helyes, a jövőre is amellett vagyok, hogy a közgyűlés elnöke a főispán legyen. (Helyeslés.) De mert a közgyűlésben a főispán lesz az elnök, — az alispán kinevezett állami tisztviselő lesz — gondoskodnunk kell arról, hogy valaki más élhessen a vármegyének eddig az alispán által gyakorolt ama jogával, mely szerint a közigazgatás egész menetét ellenőrizve, az alkotmányvédelemnél a kezdeményező, a megindító lépéseket megtehesse. Ezt a jogot eddig az alispán gyakorolta; ő volt jogositva feliratot kezdeményezni és felszólalni a kormány rendeletei ellen. Miután az alispán mint kinevezett tisztviselő, a jövőben ezt a jogot természetszerűleg nem gyakorolhatja, gondoskodni kívánunk a vármegyénél egy bizalmi emberről, akit a vármegye szabadon kijelöl és minden tisztviselői jelleg nélkül a maga tagjai sorából választ, (Élénk helyeslés.) csak mint a vármegye megbízottját, bizalmiférfiát, akinek alkalom adatik, hogy necsak a közgyűlésen, de a közgyűlés által kiküldött közigazgatási bizottságban és minden albizottságban is részt vegyen; hogy mindenütt ott legyen, láthasson, tudhasson mindent és ha szükségét érzi, akkor függetlenül a kinevezett tisztviselői kartól és függetlenül a főispántól is megtehesse a felső fokban a közigazgatási bíróság által gyakorlandó alkotmányvédelmi eljárás megindítása iránt a kezdeményező lépéseket. (Elénk helyeslés.) T. ház! A közgyűlés összeállításának kérdése így oldatnék meg. Az elnök a főispán, a tagok felerészben választottak, felerészben virilisták. Most fenforog még a bizottsági tagok számának kérdése. (Halljuk! Halljak!) Itt, különösen a szakirodalom terén, felmerült aggodalom, hogy nem ttílnagyok-e a vármegyei törvényhatósági bizottságok arra, hogy eredményes működést fejthessenek ki és hogy azokban beható, alapos viták lehessenek? Ezekben az aggodalmakban van sok megszívlelendő, de mégis ugy tartjuk, hogy akkor, midőn minden téren a jogok kiterjesztése mellett vagyunk, amikor a képviselőválasztók közé többeket veszünk fel és a törvényhatósági bizottsági tagválasztásokba is többeket vonunk he, akkor csökkenteni a bizottsági. tagok számát, elvonni 10
