Képviselőházi napló, 1910. XXIV. kötet • 1914. április 22–junius 18.

Ülésnapok - 1910-540

ői-U. országos ülés 1914 junius 5-én, pénteken. 457 alkalmasak ezek a hirek izgalmak felkeltésére, ahol épen most, a ministerelnök urnak a román nemzetiségi párt vezető embereivel folytatott eszmecseréi nyomán egy olyan áramlat kelet­kezett, amely alkalmas arra, hogy ezeket a ma még sok tekintetben velünk élesen ellentétben álló érzelmeket egy békésebb irányba terelje. (Helyeslés.) Ennek folytán, egész röviden, kérdést kí­vánok intézni e tekintetben a belügyminister úrhoz, a következő^ interpellácziót intézve hozzá (olvassa): »1. Van-e tudomása az igen t. belügyminis­ter urnak azon hírlapi közleményekről, mik arról szólnak, hogy Gyulafehérváron egy román nemzetiségi népgyűlést a hatóság karhatalommal feloszlatott ? Továbbá: Van-e tudomása arról, hogy ezen a gyűlésen olyan izgató beszédek hangzottak el, melyek alkalmasak arra, hogy az Erdélyben — de az egész országban is — annyira kívánatos nemzetiségi békét megzavarják? Ha van tudomása: Hajlandó-e ez ügyben vizsgálatot indítani és a vizsgálat eredménye alapján a bűnösök ellen megfelelő törvényes intéz­kedéseket foganatba venni ?« (Helyeslés.) Elnök: A belügyministar ur kivan vála­szolni. Sándor János beliigyminister: T. ház! Méltóz­tassék megengedni, hogy ezen interpelláczióra válaszomat azonnal megadhassam. (Halljuk! Halljuk!) Van szerencsém bejelenteni, hogy igenis van tudomásom erről az ügyről, még pedig két ellentétes forrásból. Egyik értesülésem az érde­keltek részéről jön, amennyiben a népgyűlés elnöke, Tekuleseu esperes és dr. Maniu Gyula balázsfalvi ügyvéd táviratot intéztek hozzám, amelyben panaszt tettek arról, hogy a hatóság az engedélyezett népgyűlést minden jogos indok nélkül feloszlatta és a jelenlevőket karhatalom­mal eltávolította. Pár nappal később kaptam ugyancsak Maniu Gyula balázsfalvi ügyvéd úr­tól egy beadványt, amelyben másolatban közli velem azt a feljelentést, amelyet az eljáró pol­gármesterhelyettes és csendőrtiszt ellen Alsó­fehér vármegye alispánjához adott. Természetes, hogy a kapott távírat alapján azonnal intézkedtem, még pedig az illetékes hatóság utján és elsősorban aziránt, hogy megfelelő vizsgálat utján a valódi tényállás megállapittassék. (Helyeslés.) Erre meg is kaj)tam azt a választ, hogy az alispán az oda szintén beérkezett feljelentés alapján a vizsgálatot megindította és annak eredményéről kötelességszerűen jelentést fog tenni. így tehát ebben a vonatkozásban a vizs­gálat a maga illetékes hatósága előtt szabály­szerűen lefolyik és biztosithatom a t. házat, hogy minden elfogultságtól menten, igazságosan fogunk eljárni. (Elénk helyeslés.) KÉPVH. NAPLÓ. 1910—1915. XXIV. KÖTET, Itt csak egyet vagyok bátor megjegyezni abból a szempontból, mert más alkalommal is sokszor elhangzott az a vád, hogy a kormány a gyülekezési jog tekintetében a törvényhozás meg­kerülésével rendeleti utón megszorító intézkedé­seket tesz. Ezzel szemben legyen szabad fel­hoznom azt, hogy rendelet, amelyet a gyülekezési jog tekintetében a múlt évben a kormány nevében kiadtam, ebben a tekintetben nem hogy megszorította, hanem rendezte és sza­bályozta az eljárást és ama rendelet alapján száz és ezer gyűlést tartottak meg minden ne­hézség, minden akadály nélkül. Itt a fővárosban is minden nap tartanak gyűléseket anélkül, hogy azok megtartása akadályoztatnék, vagy nehe­zíttetnék. A jelen esetben is, mint méltóztatnak látni, a gyűlés szabályszerűen bejelentetvén, az minden nehézség, minden akadály nélkül enge­délyeztetett. Kaptam ugyanerről a gyűlésről egy másik jelentést is, de ezt már nem az érdekelt felek, hanem az illetékes hatóságok részéről, a gyűlé­sen jelen volt csendőrtiszttől és az alispán utján a polgármestertől. E jelentések szerint a dolog kissé másképen néz ki és ugy látszik, hogy annak a gyűlésnek a lefolyása nem volt olyan nyugodt, az elhangzott beszédek nem voltak olyan ártatlanok, s közel fekvő az az aggodalom, hogy az az erdő felől való állás és az a nagy lárma csak azért volt, hogy eltereljék a figyel­met arról, ami tulajdonképen történt. (Igaz! Ugy van!) A beérkezett csendőrségi jelentés szerint ugyan's Vlád Aurél a gyűlésen következőkép nyilatkozott (Mozgás.): »Testvérek, önök tud­ják, hogy a választási törvény tíz év óta tárgyal­tatik a parlamentben. A mostani kormány csinálta azt, hogy az valósággal gúnyt űz, disznó­ság, gazemberség, galádság. (Zaj a jobboldalon.) lieánk,románokra nagyobb gyalázatossággal szem­telenséggel nem is csinálhatták volna. (Mozgás és zaj a jobboldalon.) Véreim, testvéreim! Eddig magyaroknak kellett lennünk, de nemsokára jönni fog a megszabadító, akkor megszabadultok a magyar­ságtól ! (Felkiáltások jobbfelöl: Gyalázat!) Vi­gyázzatok testvérek, tartsatok össze; nekünk félnünk nem kell; mi vagyunk többségben; ha összeszámítják a tótokat, a szászokat, a zsidó­kat, a szerbeket és magyarokat, (Elénk derült­ség.) a románok akkor is felülmúlják őket; mi fogunk győzni! (Mozgás és derültség.) A ma­gyar nyelvet nem ismerjük, nekünk ez idegen nyelv, nekünk csak románul kell beszélnünk. Az kell hogy legyen itt a hivatalos nyelv: a román!« Ugyanerre vonatkozólag a polgármester, aki jelentését Poj>esku Antal városi hivatalnok jegyzetei alapján teszi meg_, azt mondja: »Vlád Aurél így nyilatkozott: Önök tudják, hogy a választási törvényt már 10 év óta tárgyalják a 58

Next

/
Thumbnails
Contents