Képviselőházi napló, 1910. XXIV. kötet • 1914. április 22–junius 18.

Ülésnapok - 1910-540

458 540. országos ülés 19U parlamentben. Ez a mostani kormány megcsi­nálta azt, de az valósággal — a román szava- j kat használom — sázsokura (gunyüzés), pur­kária (disznóság), miselie (gazemberség) és tikelie (galádság), ahogy csinálták. Reánk ro­mánokra nézve ennél nagyobb gyalázatosságot és szemtelenséget nem is csinálhattak volna.« Ilyenformán hangzik Vlád Aurél többi nyilatkozata is (Halljuk!) és talán méltóztatik a t. háznak ezekből megítélni, hogy ez a beszéd minden lehetett, csak békés irányú, nyugodt beszéd nem. És fájdalom, ami a népgyűlésen elhangzott beszédek stílusát illeti, voltak előt­tük más példák is, amelyektől tanulhattak és amelyekre bizonyosan hivatkozni is fognak. (TJgy van! Ugy van!) Azok az urak tehát láthatják, milyen következményekkel jár ilyen­féle eljárásuk. (TJgy van! Ugy van!) De meg kell gondolni azt is, minő hatás­sal vannak az ilyen nyilatkozatok a falvakból és a hegyekről összecsőditett egyszerű román népre, (TJgy van! TJgy van!) amely nem tudja felfogni és megítélni azt, hogy azokban mennyi a bombaszt és mennyi a túlzás, hanem való­ságnak, készpénznek veszi mindazt, amit neki ott elmondanak és megmérgezett lélekkel tér vissza a maga falujába, lelkében keserűséget és gyűlöletet vivén haza aziránt a nép iránt, amelylyel együtt él. Cserny Károly: A büntető törvénykönyvet kell megreformálni! Sándor János belügyminister: A vizsgálatot ennélfogva nemcsak a másik, hanem ebben az irányban is el kellett rendelnem; meg kell álla­pitanunk, hogy ezek a nyilatkozatok tényleg hogyan hangzottak el és ennek eredményéhez képest a szükség szerint ezután meg kell indí­tani a bűnvádi eljárást. (Élénk helyeslés.) Ezzel tulajdonképen meg is feleltem volna, t. ház, az interpelláczióra, a továbbiak tekinte­tében pedig csak akkor fogunk majd tisztán láthatni és határozhatni, ha a vizsgálatot min­den irányban pártatlanul le fogják folytatni. (Helyeslés.) Nem mulaszthatom el azonban, hogy pár perezre ki ne térjek erre a jelenségre, ugy amint arra az interpelláló t. barátom is utalt és amint én is látom a helyzetet, különösen azért, mert ez a jelenség nem egyedül áll. Ezt a jelenséget ugyanis közvetlenül meg­előzte egy másik hasonlóan kellemetlen eset, midőn a balázsfalvi érseki templom tornyára, a román állam zászlaja tüzetett ki. Annak levétele ellen akkor egy nagy tömeg tiltakozott, amely­ben ott voltak a balázsfalvi szeminárium pap­növendékei és az iskola növendékei is. (Mozgás.) Ennek a tömegnek eloszlatása nem olyan nagy csendőri és katonai erővel történt ugyan, amint ez a lapokban közöltetett, hanem egyszerűen egy csendőr és három, jártatásból hazatérő ménlovas oszlatta szét a tömeget könnyűszerrel, maga a június 5-én, pénteken. jelenség annál figyelemreméltóbb, mert ezen tisztelt vezető urak, akik annyira hangoztatják más helyütt loyalitásukat, nem találtak elitélő szavakat erre a tüntetésre és nem tiltakoznak az ellen az illetékes hatóságoknál és nem indí­tották meg, legalább tudomásom szerint, eddig a maguk részéről a vizsgálatot ebben az irány­ban. Mi azonban kötelességünknek tartottuk megindítani, (Élénk helyeslés.) kötelességünknek tartottuk megindítani a további zászlőtímteté­sekkel szemben, amelyek megujultak Szandzsál község határában, a szomszéd vármegyében és Torda körül is. Ezek az elszórt jelenségek kétségkívül bizo­nyos disszonáns hangot vegyítenek a nemzetiségi béke helyreállítására irányuló törekvésekbe. Az ilyen jDróbálkozással abból a szempontból is szembe szállunk, mert nem engedhetjük, hogy a kölcsönös megértésre hajló elemek , a szélső­ségekkel szemben tért veszítsenek. És ezek a disszonáns hangok nem zavarhatnak meg minket abban, hogy továbbra is hivek maradjunk kitű­zött czélunkhoz, (Élénk helyeslés.) hogy továbbra is haladjunk programmunk megvalósítása felé. Nem azért, mintha külföldi befolyások hatnának reánk, nem azért, mintha a terror ily jelenségei befolyásolnának; hanem azért, mert az ország összes nemzetiségeivel és ezek közt a románok­kal szemben is, igazságos, méltányos _ politikát tartunk helyesnek és indokoltnak, (Élénk he­lyeslés.) mert az a felfogásunk, hogy a tényleg létező sérelmek orvosoltassanak, a jogos igények kielégíttessenek. (Igaz! Ugy van!) De ha mi a magunk utján haladunk tovább ; ha nemcsak hirdetjük a békét, de meg is való­sítjuk mindazt, amit annak érdekében szük­ségesnek tartunk: ezt nem szabad senkinek sem félreértenie, vagy félremagyaráznia olyan értelem­ben, mintha hajlandók lennénk eltűrni azt, hogy féktelen izgatás induljon meg egyes emberek szerepelhetése érdekében, (Igaz! Ugy van!) hogy felbujtsák és felizgassák a népet, amely a mai gazdasági bajok mellett talán még fogékonyabb az izgatások ellen és nem tudja megitélni az eljárása következményeit. (Igaz: Ugy van!) Farkas Pál: Bécs felé nagy-osztrákok, Bukarest felé dákó-románok! Sándor János belügyminister: Az ily jelen­ségekkel szemben tehát ébren kell lenniök a hatóságoknak, de ébren van maga a kormány (Élénk helyeslés.) és a maga igazának tudatában erős elhatározással fog minden szükségest meg­tenni, amivel egyfelől az állam tekintélyének megvédését szolgálja, másfelől megelőzi olyan események bekövetkezését, amelyek nyugtalan­ságot kelthetnének a közönség körében és oly következményekre vezethetnek, amiknek áldozatai nem a lelkiismeretlen izgatók és vezetők volná­nak, hanem ártatlan emberek. Kérem a t. házat, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Élénk helyeslés.)

Next

/
Thumbnails
Contents