Képviselőházi napló, 1910. XXIV. kötet • 1914. április 22–junius 18.
Ülésnapok - 1910-539
44Ő 539. országos ütés Í9U Hogy itt is előfordul az, hogy némely választókerület a mappán nagyobbnak, szaggatottabbnak néz ki : ezen az, aki a mi országunk viszonyait ismeri, nem csodálkozkatik. Mint a ministerelnök ur is hangsúlyozta tegnap s a képviselő ur is tudja, a románság legnagyobb részben hegyek között, erdők között lakik, ahol az egyik háztól a másikig néha kilométerekre menő távolságok vannak. így természetesen nagyobb területet kell összeszedni és ezek a területek a mappán talán a többinél nagyobbat mutatnak, én azonban szívesen felmutatom a térképet annak igazolására, hogy itt igazságtalanságok és atroczitások nem történtek és már előre is tiltakozom az ellen, hogy ilyen képekkel igyekezzenek külföldön és a viszonyokat nem ismerők előtt maguknak reklámokat csinálni és ugy tüntetni fel a dolgot, mintha ők bármiféle igazságtalanságnak vagy atroczitásnak volnának áldozatai. (Élénk helyeslés.) Felhozta a képviselő ur Torda-Aranyos vármegyét. Megvallom őszintén, hogy Torda-Aranyos vármegyével szemben a legnehezebb helyzetben voltam, mert szerencsém volt egy időben, fiatalabb koromban, e vármegye alispáni tisztét viselhetni, ennélfogva régi kedves emlékek, a ragaszkodás •és szeretet szálai fűznek hozzá. Ha valahol megtartani óhajtottam volna mindazokat a jogokat, amelyek a vármegyének a múltban megvoltak, akkor itt mindenesetre igyekeztem volna erre, különösen a felvinczi kerületnél, amelyet a képviselő ur a román nemzetiségnek vindikál és amely lyel szemben én csak arra utalok, hogy Felvincz mindig magyar képviselőt választott és egyike a leglelkesebb magyar községeknek. A körülötte lévő vidék román, elismerem és ha a képviselőválasztókerület Felvincz körül lett volna kiszakítható és lehetett volna ott is egy választókerületet alakítani, ugy, ha nem is most, de a jövőben a románságnak lettek volna kilátásai ebben a kerületben. De bocsánatot kérek, ma ugy áll a dolog, hogy a felvinczi kerület választóinak száma 2413, a marosludasié 1679, a tordaié 2727 ; ha még egy negyedik választókerületet csináltunk volna, akkor 1200 választóból kellett volna egy kerületet alakítani és méltóztassék megengedni, ezért nemcsak hogy más oldalról támadásoknak tettem volna ki magam, de ebben a képviselő ur sem lett volna megnyugodva. A tordaaranyosmegyei kerületek közt vannak olyanok, amelyekben a román férfilakosság számbelileg túlsúlyban van ; ha tehát a kultúra eszközeit megszerzik maguknak, méltó "ellenfelei és küzdő társai lehetnek az ott lévő magyarságnak és majd meglátjuk, hogy a pártok kultúrája, ereje és a jelölt népszerűsége szerint melyik párt képviselőjelöltje fog ott érvényesülhetni. T. ház ! Ha ezekkel a részletekkel nem is győzhettem meg a képviselő urat, — mert hiszen aki nem akar meggyőződni, azt meggyőzni nem is lehet, aki örökké rémeket lát és magát üldömájus 15-^én, pénteken. zöttnek véli, azt roppant nehéz méggyőzni —azt hiszem, hogy a t. ház.előtt sikerült bebizonyítanom, hogy a felpanaszolt kerületekben is igyekeztünk tőlünk telhetőleg a legméltányosabban eljárni és megtartani azokat az elveket, amelyeket nemcsak mi magunk vallunk, de amelyeket most már törvény ir elő. Még csak azt vagyok bátor általános szempontból felemlíteni — és ezt szükségesnek tartom itt hangsúlyozni, mert azt hiszem, hogy nagyon sokszor még fogunk ezzel a váddal találkozni —, hogy a képviselő ur kifogásolta, hogy a legnagyobb kerületek mindenütt a románokéi és hogy csak azért tömöritöttük ilyen nagy kerületekben a románokat, hogy ezáltal kiforgathassuk őket a kéj>viseiőségből. Hát, bocsánatot kérek, a nagy kerületek vegyesen vannak megállapítva. Nevezetesen az ország legnagyobb 20 választókerületéből 15-ben a magyar anyanyelvű választók, háromban a román, egyben a szerb és román, egyben pedig a németek vannak többségben. Méltóztatnak tehát látni, hogy e nagy kerületek egészen arányosan vannak elosztva s hogy pl. a nagy magyar kerületek között szerepelnek a budapestiek és a Budapest közelében levő nagy pestvármegyei kerületek, amelyeknek színmagyar lakosságuk van, amelyeknek azonban ugyanazon indokok alapján, amelyeket már a vita alkalmával itt és a főrendiházban is ismételten bátor voltam elmondani, több kerületet még sem adhattunk, épen azért, hogy ne kelljen elvonnunk a távoli perifériáktól azt a kerületszámot, amely eddig is megvolt és amelynek alapján aránylagosan biztosíthattunk kerületeket . a nemzetiségeknek is. (Élénk helyeslés.) Még csak egyet engedjen megjegyeznem a t. képviselő ur. Közbevetőleg azt méltóztatott mondani, hogy a világosi kerületet széjjeldaraboltuk azért, mert az volt az egyedüli, mely román képviselőt mert választani. Bocsánatot kérek, én a románság képviselőit épenséggel nem vagyok hajlandó csak a képviselő úrban és néhány társában látni, akik minden alkalommal ellentétes álláspontra helyezkednek velünk szemben (Igaz ! Ugy van! Helyeslés.), hanem én épen olyan jó románoknak és a románság épen olyan hivatott képviselőinek tartom azokat a közöttünk ülő román képviselő urakat i', (Igaz! Ugy van!) akik velünk jóban és rosszban osztoznak és akik példát mutatnak a képviselő uraknak arra, hogy miként lehet a jó nemzetiségi érzést megegyeztetni a magyar nemzeti államhoz való törhetetlen ragaszkodással. (Igaz! Ugy van! Taps.) Sőt tovább megyek. Nemcsak hogv önöket nem tartom a románság és a román nép kizárólagos képviselőinek, hanem azok&t sem tartom ilyeneknek, akik közöttünk ülnek és velünk együtt dolgoznak, mert én magunkat is, akiknek kerületében románok laknak, olyanoknak tartom, akik a román érdekeket is szivünkön viseljük. (Igaz ! Ugy van ! Élénk helyeslés.) mert szerintem