Képviselőházi napló, 1910. XXIV. kötet • 1914. április 22–junius 18.

Ülésnapok - 1910-539

ö39. országos ülés I9ib Ebben az arányban fog tehát a helyzet rájuk nézve javulni. Az erdélyi választókerületeket illetőleg ma a román választók többségben vannak 10 kerületben, a felnőtt román férfilakosság többségben van 28 kerületben. Ez a helyzet épen azon a területen, melyet leginkább méltóztatott kifogásolni. Ebből méltóztatik látni azt, hogy a románokra nézve megvan a lehetőség arra, hogy amint a szükséges kvalifikáoziót megszerzik, több választókerületben is elérhessék a többséget. A t. képviselő ur összehasonlította Hunyad vármegyét, ahol 67.000 lélekre esik egy képviselőválasztókerület, Háromszék vármegyével, ahol 29.000 lakosra esik egy kerület. Ez igaz, azonban én Háromszék vármegye kerületeinek számát hétről ötre szállítottam le. Talán a képviselő ur is elismeri azt, -hogy ilyen körülmények között nem lett volna indokolt egy vármegyét, amelynek hét választókerülete volt, amely vármegyének a múlt időben még több választókerülete volt, most még több kerületétől megfosztani és a választókerületek számát ott még kevesebbre leszállítani. Pop Cs. István ." Hunyad vármegyében is leszállították. Sándor János belügyminister: Hunyad vármegyében egygyel szállíttatott le. Nemess Zsigmond: Krassóban még többel. Sándor János belügyminister: Egy pár adatot leszek bátor még felhozni ezekre a vármegyékre nézve, amelyeket a képviselő ur emiitett. Nyugodtan bocsátom akármelyik vármegye részletes beosztását bárkinek birálata alá. Pl. Hunyad vármegyében, amelyben a képviselő ur olyan nagyon kifogásolta a marosiüyei kerületet abból a szempontból, hogy a községei igy meg amúgy vannak összedobálva, a marosillyei választókerület három járás kerületéből lett alakítva. Ezek : Brád, Kőrösbánya, Marosillye ; s a kerület 5569 választójából 4459 román. Itt tehát megvan a homogenitás s az átlagon valamivel vagyunk felül. Ez ellen, hogy az összetartozandókat együvé vettük, csak nem lehet panasz. Ugyanebben a vármegyében talán kifogásolni méltóztatik a legkisebb választókerületet; ez a szászvárosi választókerület, amelyben igaz, hogy az átlagon aluli a választók száma, de itt három várost tettünk egy választókerületbe : Hátszeget, Szászvárost, Vajdahunyadot. Méltóztatnak tudni, hogy a törvényjavaslat tárgyalásának rendjén minden oldalon azt kívánták, hogy a városok intelligens közönsége megfelelően figyelembe vétessék. Ez volt az oka annak, hogy itt három város, amelynek régebben külön képviselőküldési joga volt, most egyesittetett és ha valahol elvettünk választói jogot Hunyad megyében, akkor azt itt vettük el és nem román területtől. (Ugy van!) Hunyad vármegyére vonatkozólag meg kell még említenem azt, hogy miért kellett ezt a kerületet igy kiszakítani. Hunyad vármegyében, amint méltóztatnak tudni, bányák és állami május 15-én, pénteken. 44? üzemek vannak. Az állami üzemek és bányák munkásnépe fejlődik és ha a munkásoknak adtunk szavazati jogot, módot is kell adnunk arra, hogy azt gyakorolhassák és hogy politikailag érvényesüljenek. Ez az oka annak, hogy kihasítottuk a petrozsényi kerületet, amelynek 4089 választójából 2116 munkás. Ugyancsak tekintettel kellett lennünk a hunyadi választókerületben arra, hogy Petrillán uj bányatelepek nyíltak és uj munkástelepek keletkeztek és ha itt talán valamivel kevesebb is maga a választókerületek száma, mint a marosillyei kerületben, ahol 3969 áll 5969-ezel szemben, Petrilla, mint fejlődő munkás- és bányatelep, rövid idő alatt ugy fog a lakossága számában emelkedni, hogy túl fogja szárnyalni lélekszám tekintetében a többi kerületet. A képviselő ur felhozza Aradon a világosi kerületet, panaszosan hangoztatván, hogy hogyan széjjelszedtük azt és viszont hányféle oldalról szedtük össze abba a községeket. Bocsánatot kérek, a világosi kerületben van az aradi járásnak és a világosi járásnak egy-egy része, tehát nincs összeszedve a vármegye minden részéből, hanem szomszédos, egymással összefüggő területek vannak egy választókerületben egyesítve. Hogy az egyik képviselő urnak egyik községhez van szimpátiája és azt jobban óhajtotta volna, mint a másikat, egy másik képviselő urnak pedig egy másik községhez van szimpátiája : az érthető, de, bocsánatot kérek, ott, ahol általános szempontok szerint járunk el, ilyen részletes óhajtásokat figyelembe nem vehetünk. (Helyeslés.) Az ellen azonban tiltakoznunk kell, hogy erőszaknak nevezzék azt, mikor egy választókerületben két járást csatolunk össze. (Helyeslés.) Azt mondja továbbá az igen t. képviselő ur, hogy mi Arad vármegye beosztásánál olyan választókerületeket akartunk csinálni, amelyekben soha nemzetiségi képviselő ne érvényesülhessen. Bocsánatot kérek, a borosjenői választókerületben van 2784 választó és ezek közül 2036 román nemzetiségű. Ez sem nem nagy kerület, sem nem olyan kerület, amelyben a 2036 választó a 2784-gyel szemben ne tudna érvényesülni. Itt tehát abszolúte nem áll meg a képviselő ur kifogása. Méltóztatott továbbá kifogásolni a borossebesi kerületet, hogy e< óriási nagy terület. Ennek a kerületnek 5400 választója van, akik közül 4800 román, tehát abszolút román többsége van. Igaz, a választók száma az átlagon valamivel felül van, de még mindig nincsen többel az átlag felett, mint amennyivel a borosjenői kerület, amely határozottan román kerületnek mondható, az átlag alatt marad. A borosjenői választókerület magábanfoglalja a borosjenői és ternovai járásokat, a borossebesi választókerület pedig a borossebesi és nagyhalmágyi járásokat. Tehát szem előtt tartottuk a közigazgatási beosztást is és nem szedtük össze mindenhonnan a községeket, még kevésbbé zártunk ki községeket, hanem területileg összefüggő választókerületeket alakitottunk.