Képviselőházi napló, 1910. XXIV. kötet • 1914. április 22–junius 18.

Ülésnapok - 1910-539

55.9. országos ülés 1914- május ío-én, pénteken. 441 ezekből a székesfővárosra vonatkozó adatokat kihagyjuk. Bőven megtárgyaltatott már a választókerületek számának és székhelyének megállapításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása alkalmával, miért nem mutatkozott helyesnek az, hogy Budapest székesfővárosában valóban annyi kerület állittassék fel, mint a mennyit a fővárosra nézve a statisztikai adatok indokolttá tennének, de épen azért, mert igy a székesfővárosban a választókerületek aránylag nagyobbak lesznek mint a vidéki városokban, ha csak nagy átlagokban tekintjük is ezeket az adatokat, tisztában kell lennünk azzal, hogy a vidéki városokra különösen kedvezően alakul a választókerületek részletes beosztásának képe. A vidéki választókerületekben átlag 3424 választó van, tehát ez a szám ezer választóval alatta marad az országos átlagnak. A vidéki választókerületek az össze? választókerületeknek 19'1%-át teszik ki; ezekben a választók 15%-a szavaz, vagyis itt a választók négy százalékkal nagyobb mértékben érvényesülnek, mint a nyers statisztikai adatok alapján erre igényt tarthatnának. 47 törvényhatósági város közül 39-ben, 36 rendezett tanácsú város közül pedig 31-ben marad a választók száma az országos átlagon alul. Ezek az adatok nézetem szerint meggyőzően bizonyitják, hogy a városi lakosság a maga szellemi és gazdasági fölényének megfelelően a vidéki lakosságnál jóval nagyobb mértékben jut politikai jogokhoz. T. képviselőház ! A többször idézett törvényczikk indokolása ezen két főszemponton kivül még azt is a belügyminister kötelességévé tette, illetőleg, helyesebben mondva, a belügjmiinister a törvényjavaslat indokolásában azt is kilátásba helyezte, hogy a kerületek részletes becsztásánál figyelmet fog forditani arra, hegy a kerületek lehetőség szerint területileg összefüggőek legyenek és a közigazgatási beosztással összhangba hozassanak. Mivel ez az indokolás mintegy kötelező zsinórmértéknek tekinthető a belügyministerre nézve, a közigazgatási bizottság vizsgálat tárgyává tette azt, hogy e részben ragaszkodott-e a belügyminister ehhez a két elvhez. A kerületek területi összefüggése a részletes beosztás folyamán majdnem mindenütt teljes mértékben figyelembe vétetett; ez alól a szabály alól csak szórványosan találunk kivételeket, még pedig ott, ahol egy-egy kerület több, egymással nem szomszédos rendezett tanácsú városból van megalakitva, amint ez különben az 1913 : XIV. törvényezikk szellemének is tökéletesen megfelel. Ugyancsak igen helyesen és nagy gonddal vitetett keresztül a választókerületeknek a közigazgatási beosztással való összhangban tartása. A kerületek 21'9%-a egyetlen járás területén, 31'9%-a két járás területén fekszik. Van összesen 330 vidéki választókerület és 439 közigazgatási járás. Azt mondhatjuk tehát, hogy ezek az egy és két járás területén felevő választókerületek KÉPVH. NAPLÓ. 1910—1915. XXIV. KÖTET. tekinthetők normálisaknak. Három és több járás területén fekvő választókerület mindössze 39% marad; ilyenek alakítása elkerülhetetlen volt, mert, amint a választókerületek száma kisebb, mint a közigazgatási járások száma, egyes járások széttagolása okvetlenül szükséges és ez máskép keresztülvihető nem volt, mint hegy egy-egy kisebb járás területe több környező járás területéből egészíttetett ki. Végül a közigazgatási bizottság megállapította azt is, — és szükségesnek tartom ezt mentül nyomatékosabban hangoztatni — hogy ez az egész részletes kerületi beosztás a lehető legtárgyilagosabb és leglelkiismeretesebb munka eredménye. (Helyeslés.) Itt semmiféle politikai szempont, semmiféle egyes érdek szolgálata, de ilyennek még a gyanúja sem merült fel ; mindenütt a legtárgyilagosabb adatokból indul ki és épen olyan kötelességtudó munka, mint amilyen volt annak idején a kerületek beosztásáról szóló törvényjavaslat és annak indokolása. Hogy ez tényleg ilyen tárgyilagos munkálat, azt következtethetjük abból is, hogy ez ellen a részletes kerületi beosztás ellen a közvéleményben sem merült fel súlyosabb aggodalom, sőt a ház mai képe is mutatja, hogy a ház ellenzéki tagjai sem találtak a kerületi beosztásban oly veszedelmeket, hogy szükségesnek látták volna ezek elhárítására vállalkozni. (Igaz ! Ugy- van!) Mindezek alapján a közigazgatási bizottság javasolja, hogy méltóztassék ezt a bemutatott belügyministeri jelentést tudomásul venni. A közigazgatási bizottság ezzel a jelentéssel kapcsolatban tárgyalta Eger r.-t. város kérvényét. Eger város azt kéri, hogy eddigi joga, mely szerint a város önálló választókerületet alkotott, továbbra is tartassék meg. A közigazgatási bizottság vizsgálat tárgyává tette az Eger városára vonatkozó adatokat és azt találta, hogy ebben a választókerületben összesen 4395 választó lesz, tehát majdnem pontosan az országos átlagnak megfelelő választói szám ; azt találta tovább , hogy ezen 4395 választóból 3086 Eger városi választó és csak 1309 vidéki választó, ugy hogy az Eger városi választók teljes mértékben majorizálni fogják a vidéki választókat, tehát a városi közönség nem panaszkodhatik, hogy a maga politikai befolyásából veszítene. Tiltakozik a kérvény az ellen, hogy a törvény indokolása Eger városára vonatkozólag azt mondotta, hogy az kedvezőtlen fekvése és kedvezőtlen közlekedési viszonyai miatt alig mutat számbavehető növekedést és fejlődést, tehát a jövendő reményei sem teszik indokolttá, hogy a város önálló választókerület legyen. A város ez elleni felszólalása az ő szempontjukból teljesen érthető, de a statisztika adatai azt mutatják, hogy az utolsó évtizedben mindössze 8'3%-kal szaporodott ez a városi lakosság, ami nemcsak az országos átlagon alul marad, de a városok fejlődésének atlagán, amely az utolsó 56