Képviselőházi napló, 1910. XXIV. kötet • 1914. április 22–junius 18.

Ülésnapok - 1910-539

539. országos ülés Wlk május 15-én, pénteken. 439 leges leszámolás szerint Magyarország terhére mutatkozó tartozás fedezéséről, továbbá az 1912/13. évi közösügyi kiadásokra Magyarország által pótlólag fizetendő összegekről szóló törvényjavaslat (írom. 994, 1011) harmadszori olvasása, Szepesházy Imre jegyző (olvassa a tárvényjavaslatot). Elnök : Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a most felolvasott törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) A törvényjavaslat harmadszori olvasásban is elfogadtatván, alkotmányos tárgyalás és szives hozzájárulás végett a főrendiházzal közöltetni fog. Következik a napirend 3. pontja, a Magyar Földhitelintézet által engedélyezendő vízszabályozási és talaj javítási kölosönökről és némely hitelintézetek zálogleveleinek adómentességéről szóló 1889. évi XXX. t.-cz. kiegészitéséről és módosításáról szóló törvényjavaslat (írom. 1035, 1037) harmadszori olvasása. Szepesházy Imre jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök : Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a most felolvasott törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) A törvényjavaslat harmadszori olvasásban is elfogadtatván, alkotmányos tárgyalás és szives hozzájárulás végett a főrendiházzal közöltetni fcg. Következik a napirend 4. pontja, a budapesti m. kir. államrendőrség főkapitánysági hivatalainak kibővítéséhez szükséges ingatlanok megszerzéséről szóló törvényjavaslat (írom. 990, 1028) harmadszori olvasása. Szepesházy Imre jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök : Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a most felolvasott törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) A törvényjavaslat harmadszori olvasásban is elfogadtatván, alkotmányos tárgyalás és szives hozzájárulás végett a főrendiházzal közöltetni fog. Következik a napirend 5. pontja, gróf Pabienitzi Woracziczky Jánosnak az örökös főrendiházi tagság jogával való felruházásról szóló törvényjavaslat (írom. 981, 1029) harmadszori olvasása. Szepesházy Imre jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök : Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a most felolvasott törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) A törvényjavaslat harmadszori olvasásban is elfogadtatván, alkotmányos tárgyalás és szives hozzájárulás végett a főrendiházzal közöltetni fog. Következik a napirend 6. pontja, a »Szond— hódsági helyi érdekű vasútvonal engedélyezése tárgyában« czimü törvényjavaslat (írom. 992, 1012) harmadszori olvasása. Szepesházy Imre jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). • . . Elnök : Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a most felolvasott törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) A törvényjavaslat harmadszori olvasásban is elfogadtatván, alkotmányos tárgyalás és szives hozzájárulás végett a főrendiházzal közöltetni fog. Következik a napirend 7. pontja, a belügyminister előterjesztése a magyar országgyűlés képviselőházához az országgyűlési képviselőválasztókeriiletek részletes beosztásáról kibocsátott belügyministeri rendelet (ír. 1014,1029) tárgyában. Az előadó urat illeti a szó. (Halljuk ! Halljuk !) Rakovszky Iván előadó: T. képviselőház! Az országgyűlési képviselőválasztó kerületek számának és székhelyének megállapításáról szóló 1914: XV. t.-czikk 2. §-ában a belügyminister kötelességévé teszi, hogy azt, hogy »az egyes választókerületek mely községekből vágj* városokból, illetőleg városrészekből, utczákból, terekbők álljanak, ő állapítja meg rendeletileg ; a választókerületek e részletes beosztását pedig köteles a belügyminister ur tudomásulvétel végett a képviselőháznak bemutatni. A belügyminister ur ezen kötelességének eleget tett és a választókerületek részletes beosztását a képviselőháznak bemutatja. Az idézett törvény 2. §-a erről a bemutatásról ugy intézkedik, hogy a kerületek részletes beosztása csupán tudomásulvétel végett mutattatik be a képviselőháznak ; a beosztás maga ezen kihirdetés után tüstént törvényerőre emelkedik és azon változtatni csak törvényhozási utón lehet. Ebből az következik, hogy jelen ajkalommal, midőn ez a jelentés a t. ház előtt fekszik, a ház azon részletes módosítást nem eszközölhet, annak részleteit nem változtathatja meg, mert ezen változtatások esetleg csak törvényhozási rendes utón történhetnének meg. A ház csak afölött határozhat, tudomásul veszi-e ezen kerületi beosztást vagy nem. T. ház ! Annak idején, midőn a képviselőház és általában a törvényhozás az 1914. évi XV. t.-czikkel foglalkozott, a kerületek részletes beosztását a törvényhozás által megállapított általános kereteken belül azért bizta a törvényhozáson kívül álló hatóságra, mert ez a részletes beosztás annyi aprólékos részleges helyi szempont figyelembevételét és mérlegelését teszi szükségessé, amely szempontok mérlegelésére és elbírálására a csujoán általánosabb és nagyobb jogelvek lefektetésére hivatott törvényhozás megfelelően szervezve nincs. Ebből és abból, amit előbb mondani bátor voltam, hogy t. i. ezen beosztás részleteit a képviselőház meg nem változtathatja, következik az, hogy nem tekinthetem kötelességemnek, hogy ezen részletes beosztásnak összes aprólékos részleteit ismertessem, hanem, azt hiszem, hivatásomnak akkor teszek eleget, hogyha ezen részletes beosztás fontosabb irányelveit és fontosabb eredményeit fogom a t, ház előtt ismertetni, (Halljuk! Halljuk!)