Képviselőházi napló, 1910. XXIV. kötet • 1914. április 22–junius 18.

Ülésnapok - 1910-538

538. országos ütés 1914 május 14-én, csütörtökön. 435 nyugodtak, három év alatt sok minden történhe­tik s a három év alatt semmi körülmények között vátozás nem fog beállani. Ezzel szemben, mint méltóztatik látni, a három év eltelte előtt olyan intézkedéseket tesznek, melyek teljesen ellentét­ben állanak a bulla tartalmával, szellemével és in­tézkedésével, amint ezt bátor leszek kimutatni. Már mostan azokat, akik merészeltek a leg­ildomosabb modorban figyelmeztetni a püspök urat, hogy ilyesmit nem tehet, különösen e három év alatt nem, hiszen a reviziót is igérik, a püspök igen keményhangu leiratban rótta meg, mondván, hogy az ő parancsának engedelmeskedni kell. Az ő leirata igy szól (olvassa) : »4088/1913. sz. rendelet. Az anyakönyveknek magyar nyelven leendő vezetése tárgyában 3689/1913. sz. alatt kiadott rendeletemet fentartva. atyai szeretettel figyelmeztetem Nagyontisztelentőségedet a követ­kezőkre : 1. A hivatali ügykezelés rendjét az egyház­megyéjében a püspök van hivatva megállapítani; 2. a »Christi Eidelis Graeci« kezdetű bulla, az ügy természetének megfelelőleg, csupán a liturgikus nyelv tekintetében állit fel korlátokat; 3. a litur­gikus nyelv s az anyakönyv között semminemű összefüggés nincs. Hazánkban az anyakönyveket a latin szertartású papság is magyarul vezeti; 4. lelkiismereti aggályai, melyektől beadványa szerint mentes óhajt lenni, püspöke jogos rende­leteivel szemben csak abban az esetben támadhat­nának, ha e rendeletet a kánoni engedelmesség meg­tagadásával, amitől Isten kegyelme óvja meg, nem teljesitené.« Már igen gyakran volt alkalmunk kimutatni, hogy mennyi visszaélés történik ezzel a bullával szemben és hogy ezeket a kérdéseket némely meg­nyilatkozásban érdemes megfigyelni, mert az egy­házmegye kreálása nem történt őszinte alapokon, hiszen a magyaroknak nem ó-görög liturgikus egyházmegye kellett, hanem magyar liturgikus egyházmegye. Fekete Márton : Ebben igaza van ! Pop Cs. István : E tekintetben a pápát a szó szoros értelmében félrevezették és elhitették vele, hogy semmit sem akarnak ezek a magyarok, csak éppen hogy oláhul ne beszéljenek és ne hallgassák meg a misét oláhul. Pedig talán azok az urak, akik ezt inicziálták, gyűlölhetik az oláhot, de én meg vagyok győződve, hogy a hivők közül senki sem akadt, aki kifogásolta volna, hogy a román egy­házmegye kebelében van, mert abban az egyház­megyében nagyon jól érezték magukat, és abban a memorandumban, amelyet a pápához intéztek és amelyben kérik a magyar liturgikus nyelvet, ki is jelentik, hogy nem is kérik külön egyházmegye felállítását, csak azt kivánják, hogy nekik is le­gyen meg az a joguk, hogy a nyelvük liturgikus legyen. Most jön a püspök ur és elkezd magyarázni, pedig nincs igaza, mert Scapinelli, a végrehajtás­sal megbizott nunczius azt mondja (olvassa) : »Lingvae vernaculae in extraliturgicis functionibus sicut antea, etiam in posterum permittuntur, in precibus etiam publicis, sed extraliturgicis, et tanti magis in precibus privatis, in praedicatione et instructione populi: quae quidem praedicatio et instructio in lingua qua omnes utuntur facienda est, imo in diversis linguis, si una ab omnibus non intellegatur.« (Az elnöki széket Simontsüs Elemér foglalja el.) Tehát Scapinelli és a pápa nem azt mondják, hogy önöknek rögtön tabula rasa-t kell csinálniok az egész múltból, hanem egyebet mondanak. Azt mondják, hogy extraliturgikus imákban, oktatás­ban, in instructione populi használd a népnek nyelvét, azokét, akik beszélik azt a nyelvet és ha több nyelvet beszélnek, különböző nyelveket. Tehát nem hivatkozhatik a pápai bullára akkor, amidőn a román egyházmegyékben egy tollvonással megszünteti a tanitási nyelvet, sőt ellenkezőleg megsérti azt. A pápa intézkedett, hogy azon a nyelven tanítsanak, amely nyelvet használják és ha több nyelvet használnak, akkor több nyelven kell tanítani. Ezért ne hivatkozzék az ő törvénytelen intézkedéseiben egy olyan pápai bullára, amelyet nem lehet félremagyarázni. Egy hang : Nem parancsol a pápa ! Pop Cs. István : De igen, parancsol a pápa, de még hogy parancsol. Amidőn ugy a püspöki helynök mint a püspök ur létező törvények által szentesitett jogokat egy tollvonással a kormánynak megkérdezése, minden eljárás nélkül töröl és amikor a nyelvet az iskolá­ból teljesen kiküszöböli, olyan büntetendő cselek­ményt követtek, amelyet meg kell torolni. Kende Péter : Azért kell felrobbantani! Pop Cs. István : Mindig azt mondják, hogy az úgynevezett krisztusi szeretet a christiana religio pax, a jó egyetértés vezérelte. Erre is mondok egyet. Kora tavaszszal meghalt Debreczenben egy Muresan János nevű körtvélyesi román lelkész, eltemették. Papp Gyula és Rutkay archidiakonus debreczeni lakosok az egész gyászmisét kizárólag magyar nyelven és — amint az ott jelenlevők mondták — egészen nem rjapi, hanem huszáros hangnemben végezték ; az egész prédikáczió kizá­rólag csak dicsőitése volt annak a lelkésznek, mert iskolából és templomból száműzte a saját anya­nyelvét, vagyis árulója lett a saját nemzetének. Tanuk : Bárdossy Lajos, Selegián Flórián, Abrudon Cornel, Máté Gratzon lelkészek és mások. Talán megengedik, ha jelzem, hogy ez semmi körülmények között sem sima és tapintatos be­vezetése ennek az egyháznak. Nehezen hiszem, hogy a pápa ő szentsége igy gondolta és kontem­plálta. Ö a békét akarta a különböző nyelveken beszélő görög katolikus hivek között. Méltóztat­nak látni, hogy a püspökség részéről mint kumu­lálódnak azok a törvénytelen intézkedések, ame­lyek mélyen behatnak nemcsak a hiveknek leg­szentebb jogaiba, hanem vallási meggyőződésébe is. Méltóztatnak látni mindezekből, hogy ezek alkalmasak arra, hogy a sebeket felszakítsák és 55*

Next

/
Thumbnails
Contents