Képviselőházi napló, 1910. XXIV. kötet • 1914. április 22–junius 18.
Ülésnapok - 1910-538
436 538. országos ülés Í9ik májas li-én, csütörtökön. az ügyet elmérgesitsék, de semmi esetre sem alkalmasak a keresztényi béke és egyetértés megalkotására. T. képviselőház! Jóllehet ugy a püspöki helynök, valamint maga a pápa határozottan mondja, hogy azért kreálja azt, hogy soha többé vernaeula lingua ne érvényesüljön a szent liturgiában, Jaczkovich vikárius volt az, aki először misézett az összes községekben magyarul, bejárta az erdélyi községeket, a liturgiát magyar nyelven tartotta és ugyanezt a visszaélést követik nagyon sok egyházközségben nyilvánosan. (Mozgás a középen.) Szeretném én, t. képviselőház, azt a magyar embert látni, akinek a régi klasszikus görög nyelv kell és szeretném azt a papot látni, aki vén korában megtanulja azt a nyelvet. Ez kérem csak szemfényvesztés, hogy ezt az egyházat megnyerhessék és miután megnyerték, ott politikát folytassanak, sovénpolitikát, amely mélyen sérti a román nép lelkületét és még sok gondot és kellemetlenséget fog okozni a kormánynak. Ne méltóztassék azt hinni, hogy mi itten agitácziót akarunk folytatni; ellenkezőleg, a legcsunyább és legrosszabb dolog ezt az egyházba és a hitéletbe bevezetni. A magyarok tudják legjobban, hogy milyen volt a testvérharcz vallási téren. Azonban, t. képviselőház, quod uni justum alteri aequum. Mi nem tiltakozunk az ellen, hogy a magyar olyan nyelven imádkozzék, amelyen akar ; de bocsássanak meg, ne követeljenek ilyet tőlünk és ne higyjék, hogy akad román ember, aki belenyugszik abba, hogy előtte román nyelv helyett ó-görög nyelven peroráljanak, amiből egy szót sem ért meg. T. képviselőház ! En abban a meggyőződésben vagyok, hogy ennek a kai amitásnak csakis egy gyors revízió vethet véget. Az egymást követő ministerelnökök, nemkülönben a vallás- és közoktatásügyi ministerek is megígérték ezt, azonban ennek daczára ez az ügy még mindig késik, talán még a kezdet stádiumában sincs, hogy kellő megoldásra juttattassák, ami pedig szerény véleményem szerint feltétlenül megteremtené a békét, amelyre annyira szükségünk van. Bátor vagyok a következő interpellációt intézni a vadas- és közoktatásügyi minister úrhoz (olvassa) ; »Interpelláczió a vallás- és közoktatásügyi minister úrhoz a hajdudorogi görög katholikus egyházmegye hatóságainak több rendbeli visszaélései tárgyában. 1. Van-e tudomása a minister urnak arról, hogy a hajdudorogi görög katolikus egyházmegye több egj^házközségében a szent liturgiát magyar nyelven tartják, daczára annak, hogy a pápai bulla kimondja, hogy azért kreálja ezen uj egyházmegyét : »Item periculum avertatur probrossisimi illius abusus, a summis pontificibus damnati, inducendi nimirum linguas vernaculas in sacram Liturgiám.» 2, Van-e tudomása arról a minister urnak, hogy a nemrég Debreczenben elhalálozott Muresan János érkörtvélyesi román lelkész temetése alkalmával Papp Gyula debreczeni lelkész Kutkay archidiakonussal együtt az egész misét magyar nyelven szolgáltatta és a jelenlevő román papok és intelligenczia megbotránkozására dicsőitett e az elhunyt azon tényeit, hogy a román könyveket nemcsak a templomból, hanem az iskolából is száműzte ? 3. Van-e tudomása arról a minister urnak, hogy még 1913. év márczius hó -7-én Jaczkovich Mihály hajdudorogi püspöki külhelynök körrendeletet bocsátott ki, amelyben az a balázsfalvi érseki egyházmegyétől elszakított egyházközségek által fentartott iskolákban a magyar nyelvet mint tanitási nyelvet a törvény lábbaltiprásával bevezettetni rendeli és ezen rendelet ma is érvényben van % 4. Van-e tudomása arról a minister urnak, hogy ezen törvénytelen rendelet alapján a csíkszeredai kir. tanfelügyelő elrendelte, hogy az összes görög katholikus román iskolák a magyar tannyelvű iskolák közé törzskönyveitessenek ? 5. Van-e tudomása a minister urnak arról, hogy a püspöki külhelynök és a jelenlegi püspök meghagyta az egyházközségeknek 3688—1913. rendeletével, hogy a püspökhöz intézett beadványaikat és felterjesztéseiket csak magyar nyelven szerkeszszék, a román nyelven szerkesztett beadványokat visszautasította és a papságot szigorúan megfenyegette ? 6. Van-e tudomása a minister urnak arról, hogy a hajdudorogi görög katholikus püspök 3689—1913. sz. rendeletével meghagyta a román egyházközségeknek, hogy ezentúl az egyházi anyakönyveket kizárólag magyar nyelven vezessék és az anyakönyvi kivonatokat csakis magyar nyelvű űrlapokon állítsák ki ? 7. Van-e tudomása arról a minister urnak, hogy a hajdudorogi görög katholikus püspök a fogarasi és balázsfalvi metropolitától elszakított egyházközségekben azokat a lelkészeket, kik hosszú és becsületes munkával hierarchiai előléptetésben részesültek (esperes, főesperes stb.) a szervezésnél teljesen mellőzte és e dignitárius állásokat idegen elemekkel töltötte be ? 8. Hajlandó-e .a minister ur a legszigorúbb vizsgálatot megindítani azok ellen, akik a keresztényi szeretet és béke helyett a legsovénebb magyarositási politikát propagálják ? 9. Különösen hajlandó-e a minister ur az oly sokszor igért revíziót közmegelégedésre a legrövidebb időn belül keresztülvinni ? T képviselőház ! Minthogy itt elhangzott — az előbb hallottam —, hogy legalább nevezzük meg azon községeket, amelyekhez intézve lettek, tisztelettel megjegyzem, hogy Vasláb tiszta román község s épen ehhez intézte a püspöki helynök az első rendeletet. Erdélyi község Vasláb, ehhez szól és innen is kaptam ezen rendeletet. Tiszta román község, nem is lakik benne magyar. * Mély tisztelettel kérem a minister urat, akinek szabadelvű gondolkozásáról meg vagyok győződve, —egyesek nagyon leszóltak, hogy nem vagyok iránta
