Képviselőházi napló, 1910. XXIV. kötet • 1914. április 22–junius 18.

Ülésnapok - 1910-538

430 538. országos ülés 19U iránt a legközelebbi ülés napirendjére vonatkozó javaslatom során leszek bátor indítványt tenni. Következik a napirend 4. jiontja : a budapesti m. kir. államrendőrség főkapitánysági hivatalai­nak kibővítéséhez szükséges ingatlanok megszer­zéséről szóló törvényjavaslat (írom. 990, 1028); elsősorban annak általánosságban való tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Rakovszky Iván előadó : T. ház ! A budapesti m. kir. államrendőrség főkapitánysági hivatalai­nak elhelyezésére szolgáló épület már több esz­tendő óta szűknek mutatkozik. Ezen a helyzeten eddig a kormány ugy segitett, hogy a főkapitány­sági hivatal egyes helyiségeit más bérházakban helyezte el, ami azonban egyrészt a kincstár nagy­mérvű megterhelésével jár, másrészt pedig a hiva­tali életnek nagy akadálya, amennyiben az egyes hivatalok között való közvetlen közlekedést és érintkezést akadályozza meg. Ennek a fenn nem tartható helyzetnek megszüntetésére mindenek­előtt is felmerült az a terv, hogy a főkapitány­ság részére egy uj épület emeltessék, ennek azonban pénzügyi akadályai voltak, amennyiben a meg­felelő fedezet nem állott rendelkezésre. Időközben a Magyar Általános Hitelbank a főkapitányság épületével szomszédos épületből kikötözött, aminek következtében az ezen épületet magában foglaló telekktömb eladóvá vált. Leg­alkalmasabbnak az a megoldás kínálkozott, hogy a főkapitányság hivatalainak kibővítése céljából ezek a szomszédos épületek szereztessenek meg. A kormány tehát a Magyar Általános Hitelbank­kal megállapodást létesített, amely szerint a Zrinyi­utcza 4. és a Béla-utcza 5. számú két ingatlant összesen 900.000 K-ért megveszi. Ez a két ingat­lan külső kiképzésben is hasonlatos a főkapitányság épületéhez és igy igen alkalmas arra, hogy a fő­kapitányság jelenlegi épületével együtt egy épü­letté alakittassék át. Meg kell még említenem azt is, hogy az ekképen átalakított épületben nem­csak a főkapitányság hivatalai lesznek elhelyez­hetők, hanem a helyiség egy része bérbeadás utján is értékesíthető lesz. Ez a rész, természetesen az esetben, ha a hivatalok további kibővítésére lenne szükség, erre a czélra is fel lesz használható. Maga a vétel igen előnyösnek mondható, mert az egész vételár, amint emiitettem, 900.000 K-t tesz ki. És igy egy négyzetméterre 2200 K vételár jut, ami tekintettel arra, hogy az épület a város közép­pontján fekszik és hogy az ingatlanok teljesen kifogástalan magas épitménynyel bírnak, igen előnyös vételár. Á vételár 20 évi 40 féléves részlet­ben lesz törlesztendő ; igy egy évre 45.000 K tőke törlesztési összeg jut, mig a le nem törlesztett összeg után 5% fizetendő ; a tőke- és kamattörlesztést ma­gábanfoglaló annuitás tehát 67.500 K-t tesz ki 20 esztendőn keresztül. Ebből azonban le kell számitanunk az eddig bérhelyiségekért kifizetett 13.872 K-t, továbbá a bérbeadásból befolyó 2200 K-t, úgyhogy a kincstárra csupán évi 46.428 K teher jut, amelynek fejében 20 esztendő múlva május lí-éh, csütörtökön. egy körülbelül 1 millió korona értékű épületnek birtokába jut. A közigazgatási bizottság és a pénzügyi bizottság letárgyalta ezt a törvényjavaslatot. A közigazgatási bizottság a hivatalok elhelyezése szempontjából találta azt igen előnyösnek, mig a pénzügyi bizottság a dolog pénzügyi oldalát te­kintve sem talált semmi kifogást. Bátor vagyok tehát ugy a közigazgatási, mint a pénzügyi bizott­ság nevében javasolni, hogy méltóztassék a tör­vényjavaslatot ugy általánosságban, mint rész­leteiben elfogadni. (Helyeslés.) Elnök : Kíván valaki szólni. (Nem !) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom és a tanács­kozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést : elfogadja-e a t. ház a budapesti m. kir. államrendőrség főkapitánysági hivatalainak ki­bővítéséhez szükséges ingatlanok megszerzéséről szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául, igen vagy nem ? (Igen!) A ház a törvényj avaslatot, általánosságban a rész­letes tárgyalás alapjául elfogadja. Következik a részletes tárgyalás, elsősorban a czim. Szepesllázy Imre jegyző (olvassa a törvény­javaslat czimét és 1—5. §-ait, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök : Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is letárgyaltatván, annak harmadszori olvasása iránt napirendi indítványommal kapcsolatosan fogok javaslatot tenni. Következik a napirend 5. pontja : gróf Pabie­nitzi Woracziczky Jánosnak az örökös főrendiházi tagság jogával való felruházásáról szóló törvény­javaslat (írom. 981, 1029) tárgyalása és pedig elsősorban annak általánosságban való tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Pál Alfréd előadó : T. képviselőház ! Ha rövid visszatekintő pillantást vetünk az 1848—49. évi szadbaságharezot megelőző időre, tehát arra a kor­szakra, mikor a magyar nemesség fogalma a ma­gyar politikai nemzet fogalmát fedte és ha keressük annak az indokait, hogy a magyar nemesség miért bírta évszázadokon át nemcsak kiváló közjogi pozi­czióját megőrizni, hanem az abban rejlő befolyást és hatalmat a magyar nemzet javára érvényesíteni is, akkor azt hiszem, egyik legfontosabb okát ennek abban lelhetjük, hogy a magyar nemesség soha, még a középkorban sem volt kifelé mereven el­zárkózó kaszt, hanem mind énkor kész örömmel fogadta be, kül- vagy belföldi származásukra való tekintet nélkül, kebelébe azokat, akik a magyar állam körül érdemeket szereztek vagy alkalmasak­nak látszottak arra, hogy a magyar nemzet kultu­rális vagy gazdasági haladását előbbre vigyék. Ezen régi, nemes tradiczióhoz maradt hű a kormány akkor, nűkor a magyar társadalom és a t. ház egy kiváló tagjának a született főrendek díszes sorába való felvétele iránt a törvényhozás­nak előterjesztést tett. Gróf Woracziczky János (Éljenzés.) apai ágon ugyan egy előkelő osztrák főnemesi családból szár­mazik, de anyai ágon egy érdemes magyar főúri

Next

/
Thumbnails
Contents