Képviselőházi napló, 1910. XXIV. kötet • 1914. április 22–junius 18.

Ülésnapok - 1910-538

430 538. országos ülés 19U iránt a legközelebbi ülés napirendjére vonatkozó javaslatom során leszek bátor indítványt tenni. Következik a napirend 4. jiontja : a budapesti m. kir. államrendőrség főkapitánysági hivatalainak kibővítéséhez szükséges ingatlanok megszerzéséről szóló törvényjavaslat (írom. 990, 1028); elsősorban annak általánosságban való tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Rakovszky Iván előadó : T. ház ! A budapesti m. kir. államrendőrség főkapitánysági hivatalainak elhelyezésére szolgáló épület már több esztendő óta szűknek mutatkozik. Ezen a helyzeten eddig a kormány ugy segitett, hogy a főkapitánysági hivatal egyes helyiségeit más bérházakban helyezte el, ami azonban egyrészt a kincstár nagymérvű megterhelésével jár, másrészt pedig a hivatali életnek nagy akadálya, amennyiben az egyes hivatalok között való közvetlen közlekedést és érintkezést akadályozza meg. Ennek a fenn nem tartható helyzetnek megszüntetésére mindenekelőtt is felmerült az a terv, hogy a főkapitányság részére egy uj épület emeltessék, ennek azonban pénzügyi akadályai voltak, amennyiben a megfelelő fedezet nem állott rendelkezésre. Időközben a Magyar Általános Hitelbank a főkapitányság épületével szomszédos épületből kikötözött, aminek következtében az ezen épületet magában foglaló telekktömb eladóvá vált. Legalkalmasabbnak az a megoldás kínálkozott, hogy a főkapitányság hivatalainak kibővítése céljából ezek a szomszédos épületek szereztessenek meg. A kormány tehát a Magyar Általános Hitelbankkal megállapodást létesített, amely szerint a Zrinyiutcza 4. és a Béla-utcza 5. számú két ingatlant összesen 900.000 K-ért megveszi. Ez a két ingatlan külső kiképzésben is hasonlatos a főkapitányság épületéhez és igy igen alkalmas arra, hogy a főkapitányság jelenlegi épületével együtt egy épületté alakittassék át. Meg kell még említenem azt is, hogy az ekképen átalakított épületben nemcsak a főkapitányság hivatalai lesznek elhelyezhetők, hanem a helyiség egy része bérbeadás utján is értékesíthető lesz. Ez a rész, természetesen az esetben, ha a hivatalok további kibővítésére lenne szükség, erre a czélra is fel lesz használható. Maga a vétel igen előnyösnek mondható, mert az egész vételár, amint emiitettem, 900.000 K-t tesz ki. És igy egy négyzetméterre 2200 K vételár jut, ami tekintettel arra, hogy az épület a város középpontján fekszik és hogy az ingatlanok teljesen kifogástalan magas épitménynyel bírnak, igen előnyös vételár. Á vételár 20 évi 40 féléves részletben lesz törlesztendő ; igy egy évre 45.000 K tőke törlesztési összeg jut, mig a le nem törlesztett összeg után 5% fizetendő ; a tőke- és kamattörlesztést magábanfoglaló annuitás tehát 67.500 K-t tesz ki 20 esztendőn keresztül. Ebből azonban le kell számitanunk az eddig bérhelyiségekért kifizetett 13.872 K-t, továbbá a bérbeadásból befolyó 2200 K-t, úgyhogy a kincstárra csupán évi 46.428 K teher jut, amelynek fejében 20 esztendő múlva május lí-éh, csütörtökön. egy körülbelül 1 millió korona értékű épületnek birtokába jut. A közigazgatási bizottság és a pénzügyi bizottság letárgyalta ezt a törvényjavaslatot. A közigazgatási bizottság a hivatalok elhelyezése szempontjából találta azt igen előnyösnek, mig a pénzügyi bizottság a dolog pénzügyi oldalát tekintve sem talált semmi kifogást. Bátor vagyok tehát ugy a közigazgatási, mint a pénzügyi bizottság nevében javasolni, hogy méltóztassék a törvényjavaslatot ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadni. (Helyeslés.) Elnök : Kíván valaki szólni. (Nem !) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést : elfogadja-e a t. ház a budapesti m. kir. államrendőrség főkapitánysági hivatalainak kibővítéséhez szükséges ingatlanok megszerzéséről szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául, igen vagy nem ? (Igen!) A ház a törvényj avaslatot, általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Következik a részletes tárgyalás, elsősorban a czim. Szepesllázy Imre jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét és 1—5. §-ait, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök : Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is letárgyaltatván, annak harmadszori olvasása iránt napirendi indítványommal kapcsolatosan fogok javaslatot tenni. Következik a napirend 5. pontja : gróf Pabienitzi Woracziczky Jánosnak az örökös főrendiházi tagság jogával való felruházásáról szóló törvényjavaslat (írom. 981, 1029) tárgyalása és pedig elsősorban annak általánosságban való tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Pál Alfréd előadó : T. képviselőház ! Ha rövid visszatekintő pillantást vetünk az 1848—49. évi szadbaságharezot megelőző időre, tehát arra a korszakra, mikor a magyar nemesség fogalma a magyar politikai nemzet fogalmát fedte és ha keressük annak az indokait, hogy a magyar nemesség miért bírta évszázadokon át nemcsak kiváló közjogi poziczióját megőrizni, hanem az abban rejlő befolyást és hatalmat a magyar nemzet javára érvényesíteni is, akkor azt hiszem, egyik legfontosabb okát ennek abban lelhetjük, hogy a magyar nemesség soha, még a középkorban sem volt kifelé mereven elzárkózó kaszt, hanem mind énkor kész örömmel fogadta be, kül- vagy belföldi származásukra való tekintet nélkül, kebelébe azokat, akik a magyar állam körül érdemeket szereztek vagy alkalmasaknak látszottak arra, hogy a magyar nemzet kulturális vagy gazdasági haladását előbbre vigyék. Ezen régi, nemes tradiczióhoz maradt hű a kormány akkor, nűkor a magyar társadalom és a t. ház egy kiváló tagjának a született főrendek díszes sorába való felvétele iránt a törvényhozásnak előterjesztést tett. Gróf Woracziczky János (Éljenzés.) apai ágon ugyan egy előkelő osztrák főnemesi családból származik, de anyai ágon egy érdemes magyar főúri