Képviselőházi napló, 1910. XXIV. kötet • 1914. április 22–junius 18.

Ülésnapok - 1910-538

a38. országos ütés Í91k családnak, a magvaszakadt báró Izdenczy nemzetségnek sarja. Nemcsak születésének fényénél fogva, hanem házassága folytán is közeli kapcsolatba lépett a magyar főrendi társadalommal akkor, mikor Khuen-Belasi Szabina grófnővel házasságra lépett, ugy hogy mikor 1889-ben családjával együtt a magyar állampolgárságot megszerezte, akkor tulaj donképen csak törvényesítette azon erős érzelmi kapcsokon nyugvó szoros köteléket, amely őt a magyar társadalomhoz, a magyar nemzethez már addig is fűzte. A letelt negyed század alatt úgyis mint temesmegyei nagybirtokos, úgyis mint minden közhasznú társadalmi, gazdasági és politikai mozgalom aktiv tényezője, oly sikeres közéleti tevékenységet fejtett ki, hogy polgártársai bizalma őt 1910-ben az országgyűlésbe küldte. Mindezekre való tekintettel, azt hiszem, csak természetesnek találhatjuk, hogy akkor, midőn 0 cs. és kir. ap. felségének kegye őt a magyar grófi méltósággal tüntette ki, a kormány is elérkezettnek látta az időt arra, hogy a született főrendek sorába való felvétele iránt javaslatot tegyen. (Helyeslés.) A kormány ezen kezdeményezésére és a t. ház bölcs döntésére azért van szükség ebben a kérdésben, mert az 1885 : VII. t.-czikk rendelkezései szerint külföldi származású magyar állampolgár indigenatussal csakis a törvényhozás hozzájárulásával ruházható fel. Bátor vagyok tehát a közigazgatási bizottság nevében és megbizásából javasolni, hogy a gróf Woracziczky Jánosnak örökös főrendiházi tagsági joggal való felruházásáról szóló javaslatot általánosságban és rendelkező egy szakaszában részleteiben is elfogadni méltóztassék. (Élénk helyeslés.) Elnök: Kivan valaki szólni ? (Senki sem.) Ha szólni senki sem kivan, akkor a vitát bezárom s a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, elfogadja-e a t. ház a gróf Pabienitzi Woracziczky Jánosnak az örökös főrendiházi tagság jogával való felruházásáról szóló törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául, igen vagy nem ? (Felkiáltások : Igen !) A ház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadja,. Következik a részletes tárgyalás. Szepesházy Imre jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét és rendelkező 1. szakaszát, mely észrevétel nélkül elfogadtatik). Elnök: Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is letárgyaltatván, harmadszori olvasása iránt napirendi javaslatom során leszek bátor a t. háznak inditványt tenni. (Helyeslés.) Következik a napirend 6-ik pontja, a szond— hódsági helyi érdekű vasutvonalak engedélyezése tárgyában beadott kereskedelemügyi ministeri törvényj avaslat (ír. 991,1013), még pedig mindenekelőtt a törvényjavaslat általánosságban való tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Szabó János előadó : T. képviselőház ! A kereskedelemügyi minister ur törvényjavaslatot terjeszt az országgyűléshez a szond—hódsági helyi érdekű május ik-én, csütörtökön. 431 vasút engedélyezése tárgyában. A minister ur ezen törvényjavaslatban felhatalmazást kér arra, hogy a m. kir. államvasutak Szond állomásától a szabadka—gombos—palánkai helyi érdekű vasút Hódság—Kálvária állomásához való csatlakozását és a szabadka—gombos—palánkai helyi érdekű vasút hódság—kálvária—hódsági vonalának együttes használatával Hódságig, mint forgalmi végpontig vezetendő helyi érdekű vasutvonalat az 1880. évi XXXI. és az 18

Q

0. évi IV. törvényezikkekben foglalt feltételek alatt engedélyezhesse. A törvényjavaslat tárgyát képező vonalhossz 19'9 kilométer rendes n}

r

omtávu, gőzüzemű helyi érdekű vasútvonal a baja—bezdán—zombor— apatin—szondi helyiérdekű vasút folytatása- és kiegészitésekép létesíttetnék és hivatva van arra, hogy Bács-Bodrog vármegye igen termékeny és gazdasági fejlődésre mindeképen alkalmas vidékének nagyobb fejlődését elősegítse. A helyi érdekű vasútvonal tényleges építési és üzletberendezési költségei 2.432.000 K-ban, vagyis pályakilométerenkint 122.210 K-ban irányoztattak elő, mely költségelőirányzat, figyelemmel a jelenlegi anyagár és munkabér nagyságára, kifogás tárgyává nem tehető. Az 1888 : IV. t.-cz. 4. és 7. §-ai alapján a következő állami hozzájárulások helyeztettek kilátásba : postahozzájárulás czimén 120.000 K, és 243.200 K külön állami segély, mely a tényleges építési és üzletberendezési tőkének 5" 18, illetve 10%-át teszi, tehát a törvényben megállapított 10—10%-os, összesen 20%-os maximumon lényegesen alul maradna. A közlekedésügyi bizottság a kereskedelemügyi minister által előterjesztett törvényjavaslaton a bizottsági tárgyalás során módosítást eszközölt, amennyiben kimondotta azt, hogy az 1880 : XXXI. t.-cz. 5. §-ának b) pontjában engedélyezett bélyeges illetékmentesség az engedélyezés tárgyát képező vasútvonal tényleges építési és üzletberendezési tőkéjének beszerzése czéljából kibocsátandó czimletek első kiadására is biztosittassék. Egyúttal megállapittatott, hogy ugyanez a kedvezmény a már meglevő egyéb helyi érdekű vasutak uj vonalai tényleges építési és üzletberendezési költségeinek beszerzésére szolgáló czimletek első kiadását is mindenkor megilleti. Ezen módosításnak indoka az, hogy a közigazgatási bíróság ismételten arra az elvi álláspontra helyezkedett, hogy az 1880 : XXXI. t.-cz. 5. §-ának b) pontjában foglalt kedvezmény csupán csak akkor illeti meg az illető építendő vasutakat, ha azokat egy uj részvénytársaság épiti és nem illeti meg, hogyha egy már meglevő részvénytársaság épit ujabb vonalat. Kétségtelen és a bizottság álláspontja is ez volt, amely, azt hiszem, fedi a t. ház nézetét is, hogy ezen kedvezmény indoka épen az, hogy a helyi érdekű vasúthálózat fejlődése előmozdittassék és erre nézve, ugy hiszem, irreleváns az a körülmény, hogy az illető vasutvonalat egy már meglevő részvénytársaság épiti-e, vagy uj rész-