Képviselőházi napló, 1910. XXIV. kötet • 1914. április 22–junius 18.
Ülésnapok - 1910-538
53ö. országos ülés 1914 május ik-én, csütörtökön. 429 lag fizetendő összegekről szóló törvényjavaslat (írom. 994, 1011) általános tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Hegedüs Lóránt előadó: T. ház! A pénzügyminister ur javaslatának czélja az, hogy a delegáczió által megállapított rendkiviili hadügyi és tengerészeti hitelek, melyek nem voltak az ijlető évek magyar állami költségvetésébe beillesztve, most utólag törvénybe iktattassanak. Ezen összegek az 1902—1913. években megállapított rendkívüli hitelekre, valamint az 1913. évre megállapított póthitelekre vonatkoznak. Hasonlóképen felhatalmazást kér a pénzügyminister ur az 1912. évi közös zárszámadásnak pénzügyi konzekvencziái rendezésére. A pénzügyi bizottság a javaslatot megvizsgálván és azt találván, hogy számszerűleg eleget tesz pénzügyi jogunk követelményeinek, azt javasolja, hogy azt ugy általánosságban mint részleteiben elfogadni szíveskedjék. (Helyeslés.) Elnök: Kivan még valaki szólni ? Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánitom; következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést. Kérdem a t. házat, hogy az 1910. évi közösügyi zárszámadásra alapított végleges leszámolás szerint Magyarország terhére mutatkozó tartozás fedezéséről, továbbá az 1912—1913. évi közösügyi kiadásokra Magyarország által pótlólag fizetendő összegekről szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadja-e, igen vagy nem ? (Igen!) A ház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Következik a részletes tárgyalás, elsősorban a czim. Szepesházy Imre jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét, 1—3. %-ait, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök : A törvényjavaslat részleteiben is letárgyaltat ván, harmadszori olvasása iránt a legközelebbi ülés napirendjének indítványa során leszek bátor javaslatot tenni. Következik a napirend harmadik pontja : a Magyar Földhitelintézet által engedélyezendő vízszabályozási és talajjavitási kölcsönökről és némely hitelintézetek zálogleveleinek adómentességéről szóló 1889. évi XXX. t.-ezikk kiegészítéséről és módosításáról szóló törvényjavaslat (írom. 1035, 1037) általános tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Pirkner János előadó: T. ház! A Magyar Földhitelintézet által engedélyezendő vízszabályozási és talajjavitási kölcsönökről, valamint némely hitelintézetek zálogleveleinek adómentességéről szóló 1889. évi XXX. t.-czikkben felhatalmazást nyert a Magyar Földhitelintézet vízszabályozási és talajjavitási záloglevelek kibocsátására. Ezen törvénynek 5. §-a szól ezen záloglevelek t pusáról; megállapítja azok kamatlábát 4%-ban, megállapít ja továbbá azt, hogy az ezen záloglevelek által engedélyezett kölcsönök törlesztési ideje 50 évnél tovább nem lehet; megállapítja végre azt is, hogy az u. n. kezelési költségek, melyek az annuitásba betuclandók, egynyolczad %-nál magasabbak nem lehetnek. E szerint ugy a kamatok, mint a törlesztés és azok a bizonyos kezelési költségek együttesen 4 3 /4%-°t tettek ki. A törvény 27. §-ában pedig módot nyújt az adósoknak, hogy mielőtt ezen 50 év lejár, akár részben, akár egészben törleszthessék tartozásukat és nemcsak készpénzben, hanem a záloglevelek névértékében is. Az akkori törvényhozás módot nyújtott ugyan a Magyar Földhitelintézetnek, hogy amennyiben a pénzügyi helyzet javul, a kamatlábat leszállíthassa. Ez azonban sajnosán — amint méltóztatnak tudni — nem következett be, hanem ellenkezőleg, a mai pénzügyi helyzet olyan sivár, hogy ezek a címletek mélyen parin alul állanak, ugy hogy ilyen kölcsönöket felvenni nem lehet. Az előttünk fekvő törvényjavaslattal a pénzügyminister ur azt tervezi, hogy a terheknek bizonyos emelésével és a törlesztési éveknek szaporításával talán kedvezőbb kölcsönök volnának engedélyezhetők. Ennélfogva a törvényjavaslat felhatalmazza a Magyar Földhitelintézetet, hogy egyrészt a kamatot 4%-on felül, de mindenesetre 5%-nál magasabbra nem emelheti, hogy a törlesztési időt 63 esztendőre kitolhatja, de azt a bizonyos kezelési költséget itt is csak egynyolczad százalékban számithatja fel. Tekintettel pedig az imént emiitett 27. §. rendelkezésére, az uj czimletek kibocsátásánál megengedi ez a törvényjavaslat, hogy bizonyos törlesztési évek lejárta előtt is, akár részben, akár egészben a kölcsönök visszafizethetők legyenek, de természetesen csak ezen ujabb kibocsátott papírok révén, nem pedig a régiek által. Ezek a négyszakaszos törvényjavaslat főbb momentumai. Kérem a t. házat, méltóztassék ezt a törvényjavaslatot, amelyhez a pénzügyi bizottság is változatlanul hozzájárult, általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: Kivan valaki szólni ? (Nem!) Ha szólni senki sem. kivan, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést: elfogadja-e a t. ház a Magyar Földhitelintézet által engedélyezegdő vízszabályozási és talajjavitási kölcsönökről és némely hitelintézetek zálogleveleinek adómentességéről szóló 1889. évi XXX. t.-cz. kiegészítéséről és módosításáról szóló törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául, igen vagy nem ? (Igen !) A ház a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Következik a részletes tárgyalás, elsősorban a czim. Szepesházy Imre jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét és 1—4. %-ait, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök : Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is letárgyaltatván, annak harmadszori olvasása
