Képviselőházi napló, 1910. XXIV. kötet • 1914. április 22–junius 18.

Ülésnapok - 1910-533

200 533. országos ülés 19Ui május 1-én, pénteken. hivatva adni a mezőgazdasági kultúra fejlődésének. De eddig csak az állami tevékenységről beszéltem a mezőgazdasági kultúra emelésénél. Az államnak, a kormánynak az intézkedései ezen a téren csak akkor fognak teljes sikerre vezetni, ha a mezőgazdasági társadalommal karöltve történnek, ha a mezőgazdasági társadalom mindenképen támogatni, előmozdítani fogja a kormány működését. (Igaz! Ugy van!) A mezőgazdasági társadalmi testületek, a gazdasági egyesületek a kormánynak igazán nagyon jelentékeny támogatásában részesülnek. Erre sok helyütt nagy szükség van. Tudjuk, hogy a mi társadalmunk nemcsak hogy a társadalmi működés számára nem tud elegendő egyént állítani, hanem anyagilag is gyenge és nem képes teljes mértékben meghozni azokat az áldozatokat, amelyek ilyen társadalmi működéssel mindenkor egybekapcsolva vannak. Ennek daczára nem lehet tagadni azt, hogy a gazdasági egyesületek azelőtt és most is a kormánynak igen nagymértékű támogatásában részesültek, de különösen azóta mióta az állami támogatás nagyobb mértékét élvezik, ahol csak kis társadalmi élet van, jelentékenyen megnövekedett működést fejtenek ki. A legörvcndetesebb ezen egyesületek működésében az, hogy ujabban a kisgazdaközönség szervezésével és az egyesületi életbe való bevonásával jelentékenyen terjesztik a mezőgazdasági kultúrát, amelynek munkásai, vezetői elsősorban a gazdasági egyesületekben vannak csoportosulva. Ép azért, mert igen fontosnak tartom a mezőgazdasági társadalmi testületek működését, arra kérem a földmivelésügyi minister urat, hogy — amint erre Bujanovicb t. képviselőtársam is rámutatott — azoknál az ő hivatalos közegeinél, akik künn a vidéken vannak alkalmazva, tehát a kirendeltség vezetőinél és a mezőgazdasági felügyelőknél a vármegyékben méltóztassék az eddiginél is hatályosabb módon intézkedni az iránt, hogy ezek a hivatalos szakközegek ne vonják el a gazdasági egyesületek elől az őket megillető társadalmi működés terén a munkálkodás lehetőségét. Mert egyes kirendeltségi vezetők, megengedem a legjobb akarattal és buzgalommal, kiállításokat, állatdijazásokat, előadásokat, háziipari tanfolyamokat rendeznek és hasonló olyan dolgokat, melyek tulajdonképen a társadalmi testületek feladatai. Ezek a hivatalos közegek adjanak impulzust az egyesületeknek az ő működésükre, ellenőrizzék őket, állapítsák meg velük együtt a niunkatervezetet és ellenőrizzék azt, hogy a közösen megállapított munkatervezetek kellő.en és helyesen végrehajtassanak, irányítsák a testületek munkálkodását, ez nagyon szükséges és nagyon üdvös tevékenység lesz. De hogyha elveszik előlük a működés terét azáltal, hogy ők csinálják meg hivatalosan azt, amit a gazdasági egyesületek addig csináltak és ezentúl kell, hogy csináljanak, akkor igazán annak a nézetemnek vagyok bátor kifejezést aclni, hogy felesleges a gazdasági egyesületeknek ilyen nagymértékű kormánytámogatása, amint az megtörtént. En különben ismerem a földmivelésügyi minister urnak eddigi nyilatkozataiból és tevékenységéből azt a szándókát, hogy a gazdasági egyesületek, társadalmi testületek működését az ő hivatalos működésének támogatására és elősegítésére fel akarja használni és egyszerűen csak újból nyomatékosan figyelmébe ajánlom ezt az ügyet, anélkül, hogy azt gondolnám, hogy erre különös szükség volna. Ezeknek elmondása után felszólalásom tulajdonképeni tárgyát ki is merítettem. De méltóztassanak megengedni, hogy még néhány, eddigi felszólalásommal kapcsolatban nem lévő tárgyat felemlíthessek. (Halljuk.) Az egyik dolog az, hogy — mint méltóztatnak tudni — az állattenyésztés emeléséről és illetőleg szervezéséről szóló 1908 : XLIII. t.-cz. szellemében történő állattenyésztés emelésére vonatkozó intézkedései a földmivelésügyi kormánynak az utóbbi időben bizonyos támadásoknak voltak kitéve és azt a működést, amelyet a kormány az állattenyésztés fejlesztésére — mondhatnám — körülbelül két évtized óta fokozatos emelkedésben kifejtett, bizonyos részről megtámadták és helytelenítették. A földmivelésügyi kormánynak és azoknak a férfiaknak, akik ezt a működést irányították és ma is vezetik, a legszebb elégtételt a Köztelken megtartott országos állattenyésztési értekezlet adta meg, amely teljesen helyeselte a kormánynak ezirányu múltbeli és jelenlegi ténykedését is. (Helyeslés.) A magam részéről csak azt teszem hozzá, méltóztassék a földmivelésügyi kormánynak a jövőben is ezeken a nyomdokokon, de még hatályosabb mértékben az állattenyésztés érdekében közreműködni. Itt csak egy kérdés van, amely a földmivelésügyi minister urnak nagyobb gondját kell hogy képezze és ez a tenyészállatok értékesítése. A külföldről behozott kiváló minőségű tenyészanyag felhasználása által ezekben a nyugati fajtákban olyan kiváló tenyészanyagot termelünk, hogy — bátran merem állítani — egyes fajtákban Magyarországon ma már különb minőségű tenyészállatokat nevelünk, mint azokban az országokban, ahonnan az eredeti anyagot behoztuk (Ugy van!) és nekünk ezen anyagnak idehaza való elterjesztésében, sőt a közel jövőben meginduló balkáni szervezkedésnél balkáni kivitelünkben igen jelentékeny szerepünk lesz és kell hogy legyen. E tenyészanyag értékesítésének megfelelő szervezése igen jelentékeny munkát és áldozatokat fog még a földmivelésügyi kormánytól a jövőben is megkívánni. Az alap kétségkívül megvan, mert az 1908 : XLIII. t.-cz. által elrendelt országos állatértékesitő telep ma már a megvalósulás küszöbén áll, amennyiben az épületek majdnem jóformán fel vannak állítva