Képviselőházi napló, 1910. XXIV. kötet • 1914. április 22–junius 18.

Ülésnapok - 1910-533

200 533. országos ülés 19Ui május 1-én, pénteken. hivatva adni a mezőgazdasági kultúra fejlő­désének. De eddig csak az állami tevékenységről beszéltem a mezőgazdasági kultúra emelésénél. Az államnak, a kormánynak az intézkedései ezen a téren csak akkor fognak teljes sikerre vezetni, ha a mezőgazdasági társadalommal karöltve tör­ténnek, ha a mezőgazdasági társadalom minden­képen támogatni, előmozdítani fogja a kormány működését. (Igaz! Ugy van!) A mezőgazdasági társadalmi testületek, a gazdasági egyesületek a kormánynak igazán nagyon jelentékeny támogatásában részesülnek. Erre sok helyütt nagy szükség van. Tudjuk, hogy a mi társadalmunk nemcsak hogy a társa­dalmi működés számára nem tud elegendő egyént állítani, hanem anyagilag is gyenge és nem képes teljes mértékben meghozni azokat az áldozatokat, amelyek ilyen társadalmi műkö­déssel mindenkor egybekapcsolva vannak. Ennek daczára nem lehet tagadni azt, hogy a gazdasági egyesületek azelőtt és most is a kormánynak igen nagymértékű támogatásában részesültek, de különösen azóta mióta az állami támogatás nagyobb mértékét élvezik, ahol csak kis társadalmi élet van, jelentékenyen megnöve­kedett működést fejtenek ki. A legörvcndetesebb ezen egyesületek működésében az, hogy ujabban a kisgazdaközönség szervezésével és az egyesületi életbe való bevonásával jelentékenyen terjesztik a mezőgazdasági kultúrát, amelynek munkásai, vezetői elsősorban a gazdasági egyesületekben vannak csoportosulva. Ép azért, mert igen fontosnak tartom a mezőgazdasági társadalmi testületek működését, arra kérem a földmivelésügyi minister urat, hogy — amint erre Bujanovicb t. képviselő­társam is rámutatott — azoknál az ő hivatalos közegeinél, akik künn a vidéken vannak alkal­mazva, tehát a kirendeltség vezetőinél és a mezőgazdasági felügyelőknél a vármegyékben méltóztassék az eddiginél is hatályosabb módon intézkedni az iránt, hogy ezek a hivatalos szak­közegek ne vonják el a gazdasági egyesületek elől az őket megillető társadalmi működés terén a munkálkodás lehetőségét. Mert egyes kirendelt­ségi vezetők, megengedem a legjobb akarattal és buzgalommal, kiállításokat, állatdijazásokat, előadásokat, háziipari tanfolyamokat rendeznek és hasonló olyan dolgokat, melyek tulajdonképen a társadalmi testületek feladatai. Ezek a hivatalos közegek adjanak impul­zust az egyesületeknek az ő működésükre, ellen­őrizzék őket, állapítsák meg velük együtt a niunkatervezetet és ellenőrizzék azt, hogy a közösen megállapított munkatervezetek kellő.en és helyesen végrehajtassanak, irányítsák a testü­letek munkálkodását, ez nagyon szükséges és nagyon üdvös tevékenység lesz. De hogyha el­veszik előlük a működés terét azáltal, hogy ők csinálják meg hivatalosan azt, amit a gazdasági egyesületek addig csináltak és ezentúl kell, hogy csináljanak, akkor igazán annak a nézetemnek vagyok bátor kifejezést aclni, hogy felesleges a gazdasági egyesületeknek ilyen nagymértékű kormánytámogatása, amint az megtörtént. En különben ismerem a földmivelésügyi minister urnak eddigi nyilatkozataiból és tevékenységéből azt a szándókát, hogy a gazdasági egyesületek, társadalmi testületek működését az ő hivatalos működésének támogatására és elősegítésére fel akarja használni és egyszerűen csak újból nyo­matékosan figyelmébe ajánlom ezt az ügyet, anélkül, hogy azt gondolnám, hogy erre különös szükség volna. Ezeknek elmondása után felszólalásom tulaj­donképeni tárgyát ki is merítettem. De méltóz­tassanak megengedni, hogy még néhány, eddigi felszólalásommal kapcsolatban nem lévő tárgyat felemlíthessek. (Halljuk.) Az egyik dolog az, hogy — mint méltóz­tatnak tudni — az állattenyésztés emeléséről és illetőleg szervezéséről szóló 1908 : XLIII. t.-cz. szellemében történő állattenyésztés emelésére vonatkozó intézkedései a földmivelésügyi kor­mánynak az utóbbi időben bizonyos támadások­nak voltak kitéve és azt a működést, amelyet a kormány az állattenyésztés fejlesztésére — mondhatnám — körülbelül két évtized óta foko­zatos emelkedésben kifejtett, bizonyos részről megtámadták és helytelenítették. A földmivelés­ügyi kormánynak és azoknak a férfiaknak, akik ezt a működést irányították és ma is vezetik, a legszebb elégtételt a Köztelken megtartott országos állattenyésztési értekezlet adta meg, amely teljesen helyeselte a kormánynak ezirányu múltbeli és jelenlegi ténykedését is. (Helyeslés.) A magam részéről csak azt teszem hozzá, mél­tóztassék a földmivelésügyi kormánynak a jövő­ben is ezeken a nyomdokokon, de még hatályo­sabb mértékben az állattenyésztés érdekében közreműködni. Itt csak egy kérdés van, amely a földmi­velésügyi minister urnak nagyobb gondját kell hogy képezze és ez a tenyészállatok értékesítése. A külföldről behozott kiváló minőségű tenyész­anyag felhasználása által ezekben a nyugati faj­tákban olyan kiváló tenyészanyagot termelünk, hogy — bátran merem állítani — egyes fajták­ban Magyarországon ma már különb minőségű tenyészállatokat nevelünk, mint azokban az or­szágokban, ahonnan az eredeti anyagot behoz­tuk (Ugy van!) és nekünk ezen anyagnak ide­haza való elterjesztésében, sőt a közel jövőben meginduló balkáni szervezkedésnél balkáni ki­vitelünkben igen jelentékeny szerepünk lesz és kell hogy legyen. E tenyészanyag értékesítésé­nek megfelelő szervezése igen jelentékeny munkát és áldozatokat fog még a földmivelésügyi kor­mánytól a jövőben is megkívánni. Az alap kétségkívül megvan, mert az 1908 : XLIII. t.-cz. által elrendelt országos állatértékesitő telep ma már a megvalósulás küszöbén áll, amennyiben az épületek majdnem jóformán fel vannak állítva

Next

/
Thumbnails
Contents