Képviselőházi napló, 1910. XXIV. kötet • 1914. április 22–junius 18.

Ülésnapok - 1910-533

533. országos ülés I91'i május 1-én, pénteken. 189 oldani. Remélem, hogy ez a törvénytervezet mi­előbb el fog készülni, amikor is a szakköröknek megvitatás czéljából rendelkezésére bocsáthatóm. (Helyeslés.) A tavalyi súlyos árvízkatasztrófák és állandó esőzések az ország számos részében nagy bajokat és zavarokat idéztek elő. A kormány tőle telhe­tőleg iparkodott a momentán bajokon segiteni; azonban ennél tovább szándékozunk menni és törekvésünk az, hogy lehetőleg elejét vegyük a jövőt illetőleg a nagyobb árvizeknek. A kormány •ezen törekvését szolgálja egyrészt az a javaslat, amelyet a folyók felsőbb szakaszának szabályozá­sáról ma voltam szerencsés a t. háznak benyúj­tani és remélem, hogy még a mostani költségvetés tárgyalás folyama alatt lesz szerencsém az uj erdőtörvény]avaslatot benyujtan , (Éljenzés.) amely szintén hivatva lesz egyrészt az elkopárosodás meggátlása és az erdők helyesebb kezelése folytán az árvízvédelmi kérdésnek megoldását lehetővé tenni, (Helyeslés.) másrészt az erdészeti szempon­tok szemmeltartása mellett a Felvidéken annyira fontos állattenyésztést előmozdítani. (Helyeslés és taps.) Az állami erdészet tekintetében t. képviselő­ház, fentartam akarom a bázikezelést, sőt azt lehetőleg ki akarom fejleszteni, nemcsak azért, mert a tulaj donképeni helyes erdőkezelés, a természetes felújítási rendszerre alapítva, csak házikezelés mellett lehetséges és mert ezen házikezeléssel a jövedelmezőség is fokozható, de főleg azért kívá­nom kiterjeszteni, mert csak ezen házikezeié? révén van igazán alkalma az államerdészeti tisztvi­selői karnak behatóan foglalkozni a lakossággal, a néppel. És az én meggyőződésem szerint ez a szocziális feladat sok esetben még fontosabb, mint a rábízott állami vagyon gondozása, mert az állami erdészet ottani tisztviselőinek és képviselőinek feladata egyúttal a magyar állam gyámolitó kezét éreztetni az ottani lakossággal. (Elénk helyes­lés.) A magam részéről kiváló nagy súlyt helyezek arra, hogy igazi altruista szellem hassa át az erdé­szetet, amely mindenütt ott legyen segitő kezé­vel, a hol erre a lakosságnak szüksége van, mint tanácsadója, fel világosító ja és pótolja a hegy­vidéken azt a feladatot, amelyet az onnan elpusz­tult és elvándorolt középosztály évszázadokon ke­resztül oly szépen teljesített. (Élénk helyeslés.) T. képviselőház ! Amig egyrészt a szőlőfel­ujitás nem képezhet többé állami feladatot, (He­lyeslés.) mert hála Istennek az ország kiheverte a filokszéraokozta csapásokat, másrészt annál na­gyobb súlyt kívánok fordítani a borértékesítés ügyére. (Élénk helyeslés.) És e tekintetben öröm­mel jelenthetem a t. háznak, hogy az osztrák föld­mivelésügyi minister úrral sikerült oly megállapo­dást létesítenem, mely mindkét állam bortermelői­nek régi óhajának megfelel, amelynek folytán ami bortörvényünk majdnem azonossá vált az osztrák bortörvénynyel, ugy a czukrositás, mint a törköly­borgyártás terén. Ezzel, azt hiszem, a borkeres­kedelemnek is nagy szolgálatot tettünk, mert mindazok az anomáliák, amelyek eddig e téren fenforogtak, remélhetőleg meg fognak szűnni. (Élénk helyeslés.) A lótenyésztés terén, t. képviselőház, bár nem helyeslem a rideg tenyészkerületi rendszert, mind­azonáltal szükséges bizonyos egységes jellegű táj­fajták képzése. Buzdítva a mezőhegyesi tájfajta sikere által, oda törekedtem, hogy már a múlt év őszén és ezidén egyes körzetekben a tájfajta tenyésztés megindittassék, aminek különös hasznát nemcsak az egyöntetűségben látom, de abban is, hogy a párosítás és a tenyésztés kiválasztása szak­avatott kezekkel történvén, igy ugyanazon költ­séggel a kisembernek módjában áll értékesebb lovat nevelni, mintha teljesen szabadjára volna bizva minden tanács és útmutatás nélkül. (He­lyeslés.) E tavaszszal sikerült máris Trencsénben egy ilyen lipiczai tájfajta egyesületet létesíteni 20 ménnel, Baranyában egy Nonius tájfajta egye­sületet öt ménnel, Temesben hasonlóképen Nonius táj fajta egyesületet 41 ménnel, Krassószörényben lipiczai egyesületet 23 ménnel, Csanádban angol félvér egyesületet 7 ménnel, Csongrádban szintén angol félvér egyesületet 37 ménnel, Szatmárban angol félvér egyesületet 21 ménnel és Brassóban Nonius egyesületet 12 ménnel. Ezekben voltam bátor főbb vonásokban ismer­tetni azt az irányt, amelyet követni szándékozom. Foglalkozni kívánok még a telepítés és a birtok­politika kérdésével, meg méltóztatnak azonban engedni, hogy ezt majd a vita végén tegyem, meg, amikor a felszólalásokra reflektálok. Ajánlom a költségvetés elfogadását. (Hosz­szantartó élénk helyeslés és taps.) Elnök : Szólásra következik í Szász Pál jegyző : Bujanovics Gyula ! Bujanovics Gyula: T. képviselőház! Akié a föld, azé az ország ! — volt Károlyi Sándornak egy szálló igévé vált mondása, melynek talán sehol nagyobb jelentősége, értelme és tartalma nincs, mint épen nálunk, ahol a föld nemcsak egy geográfiai fogalom, egy nemzet életének és küz­delmeinek a külső szintere, de tényleg és a maga valóságában anyja, táplálója, eltartója gyermekei­nek, melyből él nemcsak az ország többségét képező mezőgazdasági népesség, de amelynek virulása, felvevő és vásárló képessége képezi a többi gazdasági ágak boldogulásának is nélkülöz­hetetlen előfeltételét. (Igaz 1 Ugy van !) A közgazdasági ágak sokat emlegetett harmó­niája nálunk nemcsak egy józan szükség, de egye­nesen kényszerűség, mert sehol olyan egymásra­utaltság nincs, mint épen nálunk, ahol maga a természet állapitotta meg, hogy a gazdasági ágak között ma — és azt hiszem, még nagyon sokáig — az első, a primus inter pares : a mezőgazdaság legyen. (Igaz! ügy van!) De ez sem élhet meg az ipar és kereskedelem nélkül és bizony-bizony nálunk még iparpártolási politikának is az a leg­helyesebb, amely a mezőgazdaságot erősiti, mert teljes valójában igaz nálunk az a mondás, hogy a

Next

/
Thumbnails
Contents