Képviselőházi napló, 1910. XXIV. kötet • 1914. április 22–junius 18.

Ülésnapok - 1910-532

160 532. országos ülés 19ÍÍ április 30-án, csütörtökön. financziális helyzet nem kecsegtető, tudatában vagyok annak, hogy a viziutak kellő kiképzését nem szabad szem elől tévesztenünk, (ügy van!) Nem osztozom ugyan abban a nézetben, amelyet szintén hallottam hangoztatni, nem épen képviselőtársaim, hanem a közönség körében, hogy a viziutak kiépítése feleslegessé teszi a második vágány fektetését, illetőleg vasutaink teljesítőképességének fokozását. Ugyanis, mint már előbb is volt szerencsém kifejteni, erősebben igénybe vett vonalainkon a második sínpár fektetése immár elkerülhetetlen és pedig honvédelmi és közgazdasági szempontból egyaránt. (Helyeslés.) Azt tehát, hogy a vasutak második vágányába fektetett pénzt fordítsuk inkább viziutaink fejlesztésére, nézetem szerint nem tehetjük. Nem szabad a második sínpár fektetésétől elállani, hanem igenis, ugy honvédelmi mint közgazdasági szempontokból vasutaink teljesítőképességét feltétlenül fokozni kell a második sínpár fektetésével. (Helyeslés.) Tudom, hogy átmenetileg, míg a forgalom nem fog ismét fejlődni, ez nem fogja meghozni a kellő gyümölcsöket és ez is mentségül szolgálhat arra, hogy a magyar államvasutak egyelőre nem képesek jól kamatoztatni a beléjük fektetett tőkéket, mert ma átmenetileg a legnehezebb helyzetben vagyunk. Mindazonáltal a viziutakat kell tartanunk az olcsó tömegáru tulajdonképeni helyes szállítóeszközének (Helyeslés.) és épen azért kellő figyelemben óhajtom azokat részesíteni. A Duna-Tisza- és a Duna-Száva-csatornákra nézve komoly előtanulmányok vannak, a folyók hajózhatóvá tétele iránt pedig t. barátom, a földmivelésügyi minister ur, kinek az ügykörébe tartozik, egy már kidolgozott programm szerint jár el. (Helyeslés.) Niamessny Mihály t. képviselőtársam felhívta figyelmemet a Maros folyó vízi erejének kihasználására, szabályozására és hajózhatóvá tételére. Mindkettőre részemről a legnagyobb súlyt helyezném, de sajnos, tudomásom szerint a Marosnak hajózhatóvá tétele igen nagy nehézségekbe ütközik. Bizonyos szakaszokra nézve ez lehetséges, de a tulajdonképpeni czél csak akkor éretnék el, ha a Marost hajózhatóvá tudnók tenni Pisidig. Ez kiváló fontossággal bírna, mert összeköttetésbe hoznók a magyar Alföldet és Budapestet mint kőszénfogyasztó piaczot a Zsilvölgygyel, a leggazdagabb szénvidékkel. (Igaz! Ugy van ') Igen tisztelt képviselőtársam Szabó János már délelőtt felemiitette, hogy a budapesti kereskedelmi kikötő egy lépéssel előre haladt. (Helyeslés.) Én csak megerősíthetem az ő szavait, és én is jelenthetem a t. háznak, hogy a kereskedelmi kikötő létesítéséhez szükséges területek biztosítva vannak, (Helyeslés.) és azon 600.000 K-val, amelyet az idei budgetbe felvettem, vízlevezető és hajózható csatornát fogunk építeni, amely ennek a kereskedelmi kikötőnek czélját fogja szolgálni. (Helyeslés.) A hajózás ügye különben az elmúlt hetekben oly alapos vita tárgya volt, hogy erre bővebben kitérni talán fölösleges is. Legyen szabad csak Kálmán Gusztáv t. képviselőtársam egy-két megjegyzésére reflektálnom. O ugyanis felemlítette, hogy textiliparunk helyzetét igen hátrányosan befolyásolja, hogy a pamuthoz nem Fiúmén keresztül direkte jutunk, hanem csak átrakodás ' utján. Kifogásolta azt is, hogy még a Fiumébe direkt eljutó pamutnál is lényegesen hátrányosabb helyzetben vannak iparosaink, mint az osztrák ipar a Trieszten át behozott pamuttal .. . (Felkiáltások jobbfelöl: Gyapjú!) Kérem, én gyapotról beszélek; a gyapotot az ujabb statisztikában pamutnak nevezzük. (Felkiáltások jobbfelöl: Gyapjú!) Bocsánatot kérek, én utána néztem a beszédnek és a feljegyzésben gyapotról van szó. Ha azonban a feljegyzés téves és t. képviselőtársam gyapjúról beszélt, akkor erre megjegyzem, hogy a Magyar keleti tengerhajóstársaság igen tetemes mennyiségű gyapjút hozott be az elmúlt esztendőben és pedig ugy Fiúmén, mint Trieszten keresztül, amit épen agrár körök kifogásoltak, (Ugy van! jobbfelöl.) abból indulván ki, hogy ez nagyon hátrányosan befolyásolja birkatenyésztésünket. (Ugy van ! jobbfelöl.) Ezt épen a hajózási szerződés tárgyalásánál Pirkner János t. képviselőtársam hozta fel, abból indulván ki, hogy birkatenyésztésünk, amely az ujabb gazdasági rendszerbe nem tud beleilleszkedni, egészen háttérbe szorul. Ezen azonban nem tudunk segíteni, még akkor sem, ha a gyapjú behozatalát megakadályozzuk. Ami azonban a pamutbehozatalt illeti, e részben nem vagyunk lényegesen hátrányosabb helyzetben, mint Trieszt; amint t. képviselőtársam mondotta, itt egy kétperczentes differenczia mutatkozik. Minthogy azonban a pamut legnagyobb részét ugy a magyar textilipar, mint az osztrák textilipar Hamburgon, Brémán át, az Elbán keresztül kapja, ez a differenczia is elvész. Miként a hajózási szerződés tárgyalása során is volt szerencsém kifejteni, mindent el fogok követni arra, hogy Fiume befogadóképességét és teljesítőképességét fokozzuk. (Helyeslés.) E tekintetben különben legyen szabad megjegyeznem, amint a hajózási szerződések tárgyalásánál is kifejtettem, hogy tetemes összegek vétettek fel az idei költségvetésbe. Megkezdtük az uj dokkmedencze kiépítését, mely körülbelül 6 millió koronát igényel, azonkívül felállítunk 50 darut, mely kikötőnk teljesítőképességét lényegesen fogja emelni. Kálmán Gusztáv t. képviselőtársam megnyugtatására mondhatom, hogy az uj szerződésekben gondoskodás történt arról, hogy a Magyar-Horvát tengerhajóstársaság jobb hajókat állítson szolgálatba, aminek már részben eleget