Képviselőházi napló, 1910. XXIV. kötet • 1914. április 22–junius 18.

Ülésnapok - 1910-531

53l. országos ülés l9lí április 25-én, szombaton. 113 háttérbe szoritottaknak és megröviditetteknek találják azon munkásokkal szemben, akik a Máv. utvonalain állandó alkalmazásban részesülnek. Illetékes helyen próbálkoztam és lépéseket tettem arra nézve, nem volna-e lehetséges ezen a rendszeren változtatni, nem volna-e lehetséges a biztonsági szempontoknak megtartásával olcsóbban látni el ugyanezeket a munkálatokat és elérni azt, hogy kisebb kiadásokkal is ugyanezeket a czélokat szolgálják, emellett pedig a jobb kihasználással a vidék munkásaira való demoralizáló hatás elimináltassék. Ezt ugy is lehet elérni, nézetem szerint, ha vonalszakaszonkint átalányban adatnának ki ezen munkálatok, de nem vállalkozóknak, hanem munkáscsoportoknak; munkáscsoportok lennének e munkálatok vállalkozói, akik önmaguk látnák el a munkálatokat és kellő felügyelettel lehetne ellenőrizni azt, hogy ők a közbiztonság igényeinek megfelelően lássák el ezen munkákat. Voltak Magyarországon egyes vidékek, hol ezt meg is próbálták. Megengedem, hogy Magyarországnak nem összes vidékei alkalmasak arra, hogy a pályafentartási munkálatok igy munkáscsoportoknak szakványban adassanak ki, de lehetetlen és vannak Magyarországon oly vidékek, hol az államvasút is megtalálná a maga számadását a kisebb kiadásban és a munkások is igen előnyös üzletet köthetnének és azon vidékeken a mezőgazdasági munkásokra is ezen munkáltatásnak kedvezőbb kihatása lenne. T. képviselőház! Egy jelentékeny tétele ezen czimnek az állomási szolgálat 16 millió koronával és ugyancsak nevezetes tétele a vontatási szolgálat 46 millió koronával. Ez utóbbi tételnél a mozdony-tüzelési anyagok drágulása, amennyiben 1 korona 18 fillér emelkedés mutatkozik a szén árában, kényszeritette a kereskedelemügyi kormányt ezen vontatási szolgálat nagyobb költségeiuek beállítására. Bizonyára élénken emlékében vannak még a t, képviselőháznak szegény boldogult előadóelődömnek, Heltai Eerencznek fényes fejtegetései, ki ezen szénkérdés körül megbecsülhetetlen tanulmányokat tett és igen becses adatokat szolgáltatott a magyar államvasutak üzemének ezen kiadási tóteléhez. Élénken emlékünkben kell hogy éljenek azok a számok, melyekkel igyekezett beigazolni, hogy ezen magas és szerinte, de szerintem is indokolatlan egységtétel-emelésekkel milyen óriási mértékben terheltük meg a magyar államvasutakat ós mennyire előnyösen lehetne és lehetett volna ezen kiadási tételek csökkentésével hatni az ellenkező irányban. ISTem akarok ezen szén-áregysógtételekre hosszabban kitérni, de részemről is szomorúan látom ós konstatálom, hogy milyen nagy üzemi kiadási többlet állt elő ezen 1 korona 18 fillér szón-egységáremelkedósből kifolyólag. Pedig ezen szón-egységár óriási jelentőséggel bir a mi államvasuti üzemünkben, mert hiszen minden egyes befutott kilométernél annyi és annyi 1ÍÉPVH. NAPLÓ 1910 1915. XXIV. KÖTET. fillér kiadási többlet jelentkezik. Nem marad tehát itt hátra más, mint megalkudni a szerencsétlen helyzettel, de nem tehettem, hogy röviden rá ne mutassak ezen szomorú és beteges tünetre. (Helyeslés.) A forgalmi eszközök fentartására és selejtezésére 43 millió korona van felvéve, 920.000-rel több, mint a megelőző években. Itt figyelembe vétetett az, hogy az 1914/15. évben a karban tartandó forgalmi eszközök száma jelentékenyen emelkedett és ha nem untatom a t. képviselőházat, az indokolásból vett adatokkal is igyekezem beigazolni, hogy ezen jelentékeny, 43 milliónyi kiadás milyen óriási Eahrpark-ján kell, hogy elhelyezést találjon a magyar államvasutaknak. (Halljuk!) Az indokolásban részletesen fel van sorolva, de mint érdekes adatot én is felemlítem, hogy ez idő szerint a Máv. tulajdonában van 3788 mozdony és szerkocsi, — csak kerek számokat mondok — 7000 személykocsi, 2000 podgyászkocsi, 87.000 teherkocsi, 300 egyéb forgalmi eszköz. Ezeknek javítási, fentartási ós selejtezési költségei azok, melyek a 43 millióban bennfoglaltatnak. Az átalakítási munkálatokra 13 millió korona van felvéve. Ez olyan tétel, amelynél kisebb előirányzattal találkozunk, még pedig 4,060.000 K kisebb előirányzati tétellel. A legjelentékenyebb átalakítási munkálatok a felépítményeknél vannak, minthogy a nehéz sínekkel biró felépítményeket folytatólagosan meg kell csinálnunk. Ebből állanak elő a jelentékeny kiadások. Itt akarok néhány szóval megemlékezni arról, hogy a helyi érdekű vasutak üzletviteléből milyen óriási kiadások hárulnak a Máv. költségvetésére. A helyi érdekű vasutak üzletvitele körül felmerült kiadások végösszegükben 65 millió K-t tesznek ki. Minthogy e vasutak bevételeként 38 millió K van beállítva, 26,400.000 K az az összeg, amely diflerencziaként mutatkozik. Ez az óriási összeg igazolható ugyan azokkal a nagy érdekekkel, amelyeket a helyi érdekű vasutak szolgálnak, de pénzügyi szempontból mindenesetre sajnálatosnak kell minősitenünk. Az bizonyos, hogy a viczinális vasutak kiépítése által eddig hozzáférhetetlen vidékek hozzáférhetőkké lettek, azokon a vidékeken jelentékeny értékemelés állott elő, az is bizonyos, hogy az ingatlanokban előálló értékemelkedésnek általános közgazdasági kihatása van, sőt nagy jelentősége van e viczinálisoknak magyar nemzeti szempontból is, mert a tapasztalatok szerint a vasúti sinek egyúttal a magyar érzést viszik szét az addig elmarad vidékekre, hiszen magyar családok telepednek le a vasúti sinek mentén; de ennek ellenére mégis óriási nagynak kell mondanom azokat a kiadásokat, amelyek az államvasutakra a viczinálisok üzemkezeléséből hárulnak. 15