Képviselőházi napló, 1910. XXIV. kötet • 1914. április 22–junius 18.

Ülésnapok - 1910-531

Í14 531. országos ülés 19U A beruházásoknál forgalmi eszközökre és felszerelésekre 42 millió van előirányozva, épít­kezésekre 81 millió K, együttvéve 123 millió korona. Uj vonalak építésére 32 millió K van felvéve, ugy hogy végeredményében a beruházá­sok 156,570.000 K-val szerepelnek. Ha elemezzük már most, hogy itt a for­galmi eszközökre és a felszerelésekre forditott kiadásokból mely költségek fedeztetnek, azt lát­juk, hogy a személy- és áruforgalom természe­tes emelkedése következtében a vonalszaporula­tok és az elkerülhetetlen selejtezések természet­szerűleg és kónyszeritőleg irják elő ezen beruhá­zási tételeket. A vasúti berendezés fokozatos fejlesztése következtében lehetővé válik a vonalközlekedés sűrítése, a menetsebesség fokozása és ezáltal a kocsik jobb kihasználása. A mozdonyok szapo­rítása a forgalom előrelátható emelkedésével áll összeköttetésben és az 1912. évi forgalomhoz mérten egy további 6%-os forgalomemelkedésre számítva illesztetett be. Ami az építkezésekre vonatkozólag beállí­tott tételeket illeti, azt látjuk, hogy lényegesen emeli a költségszükségletet a térközi biztosító berendezések és a térközi jelzők felállítása. A vonatok teljesítőképességének fokozására a túl­hosszú állomások között uj állomások és kitérők állíttatnak be, miáltal a késések lehetőleg elke­rültetnek és a késések elkerülése által a tőke jobb kihasználása czéloztatik. Az állomások kibővítésére 18 millió korona van felvéve, ami nemcsak a kocsik hiányával és a kocsik jobb kihasználásával áll összefüggésben, mert nemcsak a kocsik szaporításával, hanem a kocsik gyorsabb kirakásával, berakásával és fel­használásával lehet a forgalom emelkedését ugyanazzal a kocsiszámmal lehetővé tenni. Ezen szempontokból vezettetve, állíttattak be az előbb emiitett kiadási tételek a költségvetésbe. Gondoskodás történik továbbá Budapesten a pályaudvarok átépitéséről, ami égető kérdése a fővárosnak, de ezt az általános forgalmi szem­pontok kielégítése is magával hozza. A kereske­delemügyi minister úr két nagyobb pályaudvar építését kontemplálja, ahol naponként 8000 kocsi forgalmának lebonyolítása lesz lehetővé téve. Itt az építkezések tételénél találkozunk két építkezésnek 15 millió korona tételével, és ugyancsak 11 millió van előirányozva a nehe­zebb sinek és zúzott kőágyazat nagyobb kiter­jedésben való alkalmazásából előállott több­költségre. Uj vonalak építésére végül 32 millió van előirányozva és ez az indokolásban tételen­ként elősorolt vonalszakaszok szerint lesz végre­hajtva. Ezen kiadási tételekkel szemben a rendes bevételek fel vannak véve a később elmondandó összegekben. Először a személyi díjszabásból eredő bevételekről akarok megemlékezni, amelyek április 25-én, szombaton. az 1912. évben beállott uj személyi díjszabás életbeléptetése folytán jövedelemtöbbletet mutat­nak, amely kitesz 6,462.000 koronát. Ehhez a jövedelmi többlethez, mely a személyi díjszabás bevételeiből áll elő, a termé­szetes emelkedés 2,731.000 koronával állapítta­tott meg, mely az utolsó négyévi átlagos emel­kedés 6'9%-ának felel meg. Ezen az alapon számítva, a személyszállítási díjbevételeket a tarifa emelkedéséből eredő bevételi többleten kívül f914/15-re 108,600.000 koronával van fel­véve az az összeg, amely előreláthatólag a sze­mélyszállítási jövedelemből fog előállani. A ke­reskedelemügyi minister ur ezen számítási alapon az 1914/15. évre előirányzandó bevételeknél két számszerű összeget vehetett figyelembe. Az egyik volt ezen előbb emiitett 108,600.000 koronás tétel, a másik volt az uj személyi díjszabás alapján beállítható összeg, amely 123 millió koro­nára lenne előirányozható. A kereskedelemügyi minister ur azonban sem a 108 milliót, sem a 123 milliót nem vette figyelembe, hanem a kettő­nek átlagaként 115 millió koronát állított be, mint valószínűségi jövedelmet, amely a természetes emelkedés és az uj személyi díjszabás emelke­dése folytán elő fog állani. Amint tehát látni méltóztatik, az előirány­zat elég reális alapon mozog. Nem akarom ezzel azt igazolni, hogy ezen előirányzati személydij­szabási tétel be is fog következni, mert azok a körülmények, amelyek a múlt szerencsétlen köz­gazdasági viszonyok folytán előállottak és ame­lyek valószínűleg a személyszállítás körül is éreztetni fogják a maguk hatását, kiszámítha­tatlanok, de viszont nem tagadható, hogy a megbékült Balkán a mi megcsökkent személy­forgalmi viszonyainkra is kedvezőbb hatással lesz, ugy hogy az 1912. évi kedvezőtlen ered­mény, ahol már mutatkozott a balkáni bonyo­dalmak által előállott kedvezőtlenebb fináncziá­lis eredmény, valószínűleg nem állván elő, nagy reménység van arra, hogy az így középjövedelmi nagyságban beállított személyszállítási jövedelem el is lesz érhető és igy a kereskedelemügyi tárcza e részbeni realitása nem lesz tángálva. A gyorsáruszállitásnál 15 millió koronát — itten 700.000 koronával többet — irányzott elő, a katonai szállításnál 3,300.000 koronát, a pod­gyászszállitásnál 2,700.000 koronát, a teheráru szállításnál 310 milló koronát, 4,500.000 koroná­val többet, mint amennyit az előző évek kimu­tatási eredményei magukbanfoglalnak. Azt hiszem, hogy különösen itten, a teheráruszállitásnál, a 4 x /s millió korona azokat a hiányokat, amelyek esetleg a személyszállításnál elő fognak állni, épen a megbékült Balkán-helyzetre való tekin­tettel, ahol fokozottabb energiával és intenzivi­tással igyekeznek pótolni azokat a veszteségeket, amelyek a háború folytán előállottak, pótolni fogja és a nagyobb vállalkozási kedv több alkalmat fog adni arra, hogy a Magyarországon keresztül a Balkán felé irányuló teheráruszállitás

Next

/
Thumbnails
Contents